2015. január 30., péntek

63. No Control +18

Sziasztok, Csibék! Ma megtudtam írni a részt, mert nem volt sulim (hála) így fel is tudom rakni! Remélem tetszeni fog és előre szólok bár szerintem a címből is látszik +18!!!! Jó olvasást!! :3 ♥♥♥

Summer Brooks"

Lazítok karjaimon még ő megfordul és kezeit a derekamra teszi. Lassan 10 perce állunk így némán és egyikünk se tudja, hogy kezdje. Vagyis én biztos nem. Elengedem és ő is ezt esz majd felnézzek zöldes szemeibe, amik most kifejezetten csillognak.
- Szóval akkor, hogy állunk ezzel a szeretlek-kel? - kérdezi hatalmas vigyorral a száján.
- Ne cikizz ki, Harry! Inkább azt mond meg hogyan tovább? - kérdezem mire ő felnyög.
- Újra összeakarsz velem jönni? - kérdezi meglepetten.
- Figyelj, ha te nem akarsz! - mosolyodom el, mire ajkaimnak esik. Az elektromosság újra végig fut ereimen, mikor nyelveink találkoznak.
- Most ugye nem állunk meg? - kérdezem egy kis levegőért kapkodva.
- Megakarsz állni? -kérdezi vágyakozóan ajkaimra pillantva.
- Te hülye vagy, Styles! - mondom és kezeimmel a tarkóját masszírozva húzom közelebb, ajkaink ismét egymásnak esnek. Még én a haját tépem, ő a derekamon simít végig fel és le. Testünk egymáshoz simulva kér többet a másikból, majd zihálva elválunk.
- Ugorj! - lihegi nyakamba. Úgy ahogy mondja a csípőjére helyezem testsúlyom, még ő a nyakamat szívja. Lihegve túrom össze haját még ő fel visz a lépcsőn. Meg nem szakítva csókunkat lök le az ágyra, majd felém támaszkodik és önelégült vigyorral az arcán csókol meg. Számról lejjebb kezdettel csókolgatni míg el nem érte a nyakamnak, egy igen érzékeny pontját. Hangos sikítás hagyta el ajkaim, ezután pedig apró nyögések szakadtak fel belőlem. Göndör fürtjeit húzogatom miközben intenzíven szívja a nyakam és masszírozza melleim, Kezeim hamar megtalálják pólója szegélyét és húzogatni kezdem azt. Elválik tőlem is ledobja azt, majd ismét ajkaimnak esik. Testünk kiegészíti egymást és minden érintés csak újabb és újabb lánglobbanást okoz a másiknak. Mikor már a ruhák lekerültek rólunk és fehérneműben voltunk helyett cseréltünk. Felé kerekedek és gonosz mosollyal  az arcomon csókolom meg, majd leérek a nyakához. Lábaim a csípőjét közre fogják, még fenekemmel péniszét izgatom. Beleharapok a szívásom végeztével, mire egy vágyakozó sóhaj szakad ki ajkai közül. Lejjebb haladok és végig puszilom mellkasát és a V - vonalát is, közben neki szaporodott és zavarttá vált a lélegzetvétele.  Egy rántással tépem le bokszerét, dudorodó péniszére nézek és egy hatalmasat nyúlok golyóihoz. Kezeimmel masszírozom még mély torkozni kezdek.
- S...S...Summer! - a végét szinte üvöltötte, más folyadékát, amit a számba lövell s lenyelem.
- Egyre jobban csinálod! - elmosolyodom, majd megbillentem a fejem. - És aranyosabb vagy! - feltápászkodik és megcsókol, majd egy hirtelen mozdulattal maga alá terít. Felpillant szemei sötétek és vágytól égnek, ha tehetné felfalna a szemével. Majd egy gyors mozdulattal a melltartóm, már a szoba másik végében landol. Ajkaival melleimet kényezteti, még keze már lentebb tévedt. Lehúzza alsóneműm és egy halk puffanással az is földet ér. Szájával lentebb halad, még belőlem apró nyögéseket vált ki. Lepillantok és egymás szemébe nézzünk, majd észreveszem, hogy nyelveivel a köldök piercingem körül kering, majd elrejti szájában, és rám mosolyog miközben a fogai közt ott az ékszerem. Le kell csuknom szemem, mert miközben ezt csinálta végig simogatott ott lent, csípőmet apró puszikkal hinti be. Majd hirtelen abbamarad simogatása és nyelvét érzem meg. Combomat végig puszilgatja, majd nyelvét érzem meg csiklómon. Hangosabb nyögések szakadnak fel belőlem, miközben nyelve érzékien teszi a dolgát több, mint jól. Miközben izzadt haját túrom érzem a hasamban a bizsergést, ami minél jobban erősödik.
- Harry! - nyögöm nevét, mire nyelvét még jobban mozgatni kezdi. Az orgazmushoz elrepítve nézz fel rám mézédes mosolyával.
- Sokkal finomabb vagy! -  puszilja meg homlokom. Kipirult arcát közelebb húzom és száját ajkaimnak nyomom. Heves csókolózásba kavarodunk, még ő karjaival felettem támaszkodik én pedig tarkóját simogatom még több csókért. Majd karjait lazábbra ereszti és leereszkedik mellém. És most már szabad kezeivel keresi enyémeket és összefűzve azokat a fejem felé vezeti. Lábaim szinte már automatikusan válik terpesszé, mikor megérzem büszkeségét végig simítja combom felső részén. Majd a lábaim közé helyezkedik, meg nem szakítva a csókunkat. Amikor csiklómhoz dörzsöli hímvesszőét elektromosság fut végig ereimben. Majd egymás szemébe nézve tolja belém magát. Szemeim elkerekednek és szájában hal el sikolyom. Majd mozogni kezd bennem. Először fájdalmamat hamar veszi át az élvezet.
Hátát karmolászom még a derekamon simít fel - le. Nyögésünk, lihegésünk, sikolyaink töltik be a szobát lehet a házat is, de minket ez nem érdekel. Minél többször érinti a G pontom annál jobban érzem magamhoz közelebb. Újra egymáséi vagyunk, és az hihetetlen. Kezeimet ismét megkeresi, majd összekulcsolja és úgy lök tovább. Érzem az alhasamba lévő bizsergést és Harry lüktető hímvesszője sem árulkodik másról. Mindjárt vége, de én nem akarom. Akarom még érezni. Harry lassít és lassabbakat lök rajtam, még egymásra vigyorgunk.
- Sikítsd a nevem. Baby! - suttogja érzékien és mintha ez kellett volna csak a hátam ívbe feszül, így csípőmet feljebb lökve érzem, ahogy Harry belém ürít és engem és hamar elér az orgazmus, megint. Pár lökés után kihúzza magát belőlem és lefekszik mellém. A takarót magunkra terítve dőlök neki mellkasának, de ő jobbra vágyik. Bebújik a takaró alá és melleimet puszilgatva látom meg izzadt, kipirult arcát.
- Tudod...- kezd bele, de elvigyorodom. Nem volt elég. Akarjuk még egymást. Sokkal, de sokkal többet akarunk. Ez az egy menet semmi nem volt. És mikor szemeibe nézzek és ő is az enyémbe. Majd ismét egymás ajkainak esünk. Nincs megállás, ha a szerelemről, a tűzről, a vágyról és a hatalmas hiány és űrről van szó. Mert mi kiegészítjük egymást, mint Yin és Yang. Az érzelmeink nem múltak el egymás iránt, csak elbújtak...Elbújtak, hogy újra fellobbanjanak és kitörjenek, mint egy hatalmas vulkán. De ez a vulkán nem készül elaludni. Örökre tombolni akar.

2015. január 27., kedd

62. Look what you done to me

Csibék!! Új rész és sajnálom hogy ilyen későn csak suli van! :/ De meghoztam a lényeget!! Remélem tetszik és jó olvasást hozzá!! ♥♥ Sok puszii!!

Summer Brooks"

1 hét. Ennyi telt el azóta mióta korcsolyázni voltunk. Azóta a suli is elkezdődött és a tanulás is újra. A fiúk mindig megkérdezik ráérek - e bár tudják fölösleges. Tanulok, mint gép. Louis - ék meg khm..khm...szexelnek, mint a nyulak. És ezt ne kérdezzétek honnan tudom! Most pedig itt ülök a kocsimban és épp Basingstoke - ba tartok Harry - ért. Miért én? Jó kérdés..Délben El felhívott, úgy 20 perce, hogy menjek már el Harry - ért mivel senki nem ér rá, ő meg vonattal ment. Miért nem jön vissza vonattal? Mert nincs nála pénz! Egyszerű bassza meg! Csak annyi szerencséjük van, hogy szombat van és nem kell ma tanulnom. Viszont hétfőtől minden újra kezdődik, de ez hét lemegy és utána jönnek az érettségik. Yuppie! A rádióból hirtelen megszólal a bemondó hangja ami egy picit megijeszt, de figyelmesen hallgatom.
- Hallgatók! Megérkezett rádió állomásunkba a 5 Seconds Of Summer! - arcomra hatalmas mosoly ül ki, és kakaót adok a hang erőre.
- Sziasztok! - köszön Ashton. Íjj, még mindig szex istenes a hangja.
- Fiúk! Mi szél hozott? - kérdezi mosolyogva a bemondó.
- Az ausztráliai! - mondja Cal. Felkuncogok, majd tovább hallgatom őket. Fél óra viszont egy igen érdekes válaszra kapom fel a fejem.
- Egy új dallal érkeztünk.Amit egy nagyon kedves, vicces lány, de mégis picit tragikus múltú lány ihletett meg! Személyesen mesélte el mit élt át, most pedig sikeres, vannak barátai, családja és boldog! - Luke hangja visszhangzik a fejembe, majd Ashton bele is rondít.
- Az első pillanattól Luke belezúgott a csajba, de mivel foglalt volt és mivel jönnünk kellett haza, sikerült kivernie a fejéből! - nevetve mondja míg én sokkolódok.
- Mostanra legjobb barátok vagyunk! - mondja Luke és tuti önelégült mosoly van arcán. WOW. Szerelmes volt belém, és ez..hihetetlen. Majd pár perc múlva felcsendülnek a dal első ütemei és Luke hangja csendül fel. A kezeim remegnek és a lábam is belekezd, majd nedvesnek érzem arc bőröm a dal csak megy és megy én meg már lassan bőgök. A dal szinte rólam szól, és ami furcsa de egyben jó érzéssel tölt fel. Érzem egy darabig a sírást nem fogom abbahagyni és, hogy a szememen a festék is elkenődött, de ez a legkisebb bajom. Minden ismét bevillan a múltból. Mikor mindenki rajtam nevetett és mikor a tanárom kékes barna szemeibe néztem, és Ő azt mondta ideg beteg vagyok. Majd a barátnőim akik reménytelennek tartottak! De már vége! Sikerült felállnom és nem eshetek el újra.
- Srácok! Ez csúcs szuper volt! A lány biztos nagyon szerethet titeket! - nevet fel a bemondó miközben megtörlöm szemeim.
- Rajongó! Szóval 5SOS FAM ne adjátok fel! - mondja Mikey, mire felnevettek.
- Hát, srácok tovább faggatnálak titeket a titokzatos lányról, de lejárt a műsor időnk! Köszönöm, hogy itt voltatok, reméljük nem az utolsó alkalom volt ez! - a bemondó felnevet és a fiúk is csatlakoznak hozzá.
- Mi köszönjünk, hogy itt lehetünk! És szeretünk minden egyes rajongót!! - majd négy cuppanás hangzik. Felnevettek, majd a műsor vezető elköszön és bemondja, hogy holnap ugyanekkor újra jelentkezik. Szem forgatva tekerek bele a rádióba, ahol egy Rihannás szám megy.  Majd nem telik bele 10 percbe begördülök a kórház elé, ahol már Harry rejtőzködve. Kettőt dudálok, majd pár perc múlva behuppan mellém döbbenten.
- Hello! - köszön halkan.
- Szia! - hangom halk akár egy temető.
- A többiek nem értek rá? - kérdezi kínosan, majd szemembe nézz. - Hé! Te sírtál? - kérdezi mire megrázom a fejem. - Nem tudsz hazudni! - és a fejemet a visszapillantó felé fordítja. Borzalmas.
- A te haverjaid sirattak meg! - törlöm meg a szemem.
- Louis-ék? - döbben le.
- Nem a másik banda! Amelyiknél van egy piercinges szájú, hülye gyerek! Utálom! - lemosom a szemem, majd Harry mosolygok. - Mostantól meggondolom miket mondok! - majd rá kacsintok és beindítom a kocsit.
- Mit csinált a szöszi? - kérdezi pár perc csönd után.
- Írt rólam egy dalt! - halkan nyögöm ki a szavakat, mégis számomra olyan mintha ordítanám. Ahogy itt ül mellettem és érzem a közelségét egyre jobban nő bennem a hiány érzet.
- Hm. És milyen dalt? - kérdezi fölényesen.
- Egy rockosat. Tudod mit úgy is leakarom tölteni! Itt a telefonom, te keresd én meg mondom! - a hátsó zsebemből előveszem a telefont és Harry kezébe nyomom.
- Bent vagyok! - mondja mire lediktálom neki a címet és a pár perc múlva ismét hallom a dalt. Nagy erő kell, hogy vissza fogjam a sírást ami sikerül.
- Mond, hogy ez a szám nem rólad szól! Hogy nem ez a szám az! - mondja miután vége a számnak.
- Hazudnék én neked, Styles? - kérdezem meg, mire felhörög.
- Igen! - jelenti ki mire az ajkaim szétnyílnak.
- Mi az, hogy hazudnék neked? Nem fordítva? - kérdezem felháborodva.
- A saját lakásomhoz vigyél léci! - kikerüli a kérdést. Kapja be. Nem érdekel. Most vagy soha, Summer! Ha már smároltunk most jöhet a fájó igazság.
- Miért feküdtél le azzal a ringyóval? - kérdezem halkan, de ő jól hallja hisz csak a kocsi motorra tölti be a levegőt ami körbe vesz minket.
- Mert azt mondtad szakítasz velem! - felnevettek, de olyan fájdalmasan.
- A szünet és a szakítás között tudod mi a különbség, ember? - kérdezem rápillantva és miután fejével bólint újra az útra szegezem a tekintettem.
- Persze, hogy tudom! Mikor a a másik fél időt kér arra, hogy kimondja a szakítást! - gyorsan fékezem le szerencsére senki nincs a pályán és nézzek a mellettem ülőre. - Megakarsz ölni? - mellkasára teszi kezeit és döbbenten nézz rám.
- A szünet az, hogy gondolkodási időt kér arra, hogy tisztázz magában az érzéseket! És akkor a rosszabbik eset a szakítás, de rólunk ez egyáltalán nem volt elmondható, mert szerettelek! - mondom mélyen zöldes szemeibe nézve. Látszik a meglepettség azokban, így vissza fordulok és újra elindulok. Már több mint 20 perce csak némán ülünk egymás mellett és egyikünk sem szól egy szót sem. Mindjárt Harry házánál vagyok így kiteszem és mehetek is haza! Oh, édes kicsi otthonom, de hiányzol már!
- Miért nem hagytad abba? - kérdezi meg. Az egyik szemem az egekig szökken és csak egy picit, de ránézzek majd rögtön vissza az útra.
- Mit? - kérdem furcsán.
- Mikor korizni voltunk! És direkt káromkodtál! - válaszolja halkan.
- Nem tudom! Jól esett szívatni! - mondom halkabban. Én erről nem akarok beszélni, nagyon nem.
- És miért csókoltál vissza? - érezni lehet a levegőben a köztünk lévő szikrázást. Érjünk, már oda. Nem akarok erről beszélni. - Summer! Válaszolj! - a fülembe suttog amitől a hideg végig szalad a hátamon.
- Ha még egyszer bepofátlankodol a személyes terembe megütlek! - csikorgom fogaim között.
- Aha. A személyes tered! És mond csak miért nem tudok arról, hogy mik történtek veled? Hogy Luke - nak hamarabb mondod el a múltad. mint a pasidnak? - akad ki mellettem. Az ajkaim ketté nyílnak, majd befordulok Harry házához és leparkolok.
- Csak volt pasim! És képzeld benne jobban bízom. - mondom mélyen a szemébe nézve. Először csak nézzünk egymást, majd Harry ajkai újra szólásra nyílnak.
- Szeretlek! És nem akarok veled veszekedni! - a pumpa most megy fel bennem, és felröhögök.
- Szerelemmel nem hülyéskedünk, Styles! - a kormányt csapom meg, idegességem jeléül.
- És miért hiszed hogy nem szeretlek? - hangjában újra csengik az idegesség.
- Rémlik abból valami, hogy te és a r*banc? - emelem rá tekintettem.
- Remek újra ez a téma! Nem érted, hogy azt hittem szerelmes vagy az egyik legjobb barátomba? Te nem tudod nekem az milyen érzés volt! - fakad ki.
- Ja, mert te tudod, hogy én mit éreztem mikor téged és azt a szukát láttam, meg hallottam. Tényleg remek! - mondom cinikusan.
- Befejeztem! Végeztem veled! - mondja mélyen szemeiben nézve, majd kipattan és becsapja az kocsim ajtaját. Mielőtt a szemembe könnyek szöknének, kipattanok én is a kocsiból és Harry után megyek. Úgy ahogy ő én is becsapom a bejárati ajtót és fátyolos szememmel őt kezdem keresni.
- Ne csapkodd azt a k*baszott ajtót! - üvölti a nappaliból. Utána eredek és összefonva karjaim nézzek rá.
- Ha te csapkodhatod a kicsikém, akkor én miért ne? Hisz könnyű kicserélni! - mondom szomorúan. Nem vagyok ideges. Sem nyugodt. Csak szomorú és fáj. Ez olyan, mint az első szex. Először jó, ismerkedünk előjátszunk,majd jön mikor beléd tolat és fáj. Majd a legjobb rész, a kori pálya és végül az utolsó lökések, majd végleg kiszállunk. Mindketten.
- Miért nem hitted el, hogy szeretlek? Miért kellett kimondanom azokat a szavakat? - szemembe nézz és csak nézzünk egymást. Mindketten ugyanazt érezzük, csak még ő tiszta lapokkal én elrejtem érzelmeimet. A zöld szemeit kezdem elvizsgálni, ami miatt bizseregni kezd a hasam, a tenyerem izzad, a fejemben pedig milliónyi gondolta száguldozik jobbra és balra. Ellen érvek és érvek, hogy ideje kinyitni a könyvet. Elmondani érzéseimet iránta.
- Mert nem merek bízni benned! - ennyi telik tőlem. A szívem gyorsabban ver, felpörgött. Ha tovább kérdezget megtör és tovább olvass az életembe, most még csak az első oldalon jár, és jó úton halad.
- Add ide a kezed! - hangja megtört, miközben felém lépked. Kezeim még mindig magam mellett pihennek, majd óvatosan kezébe veszi az enyémeket, mintha törékeny lenne úgy emeli szívéhez. Hiába a pamut póló, és ing még így is érzem szíve egyenleten, dübörgő szív zaját.
- Soha egy lányért nem dobogott még így. Nézd meg, mit művelsz velem! - mondja mélyen szemembe nézve. - Summer! Te nem látod magad kívülről, de hidd el néha a puszta jelenléteddel felállítasz. - majd nyel egyet és most az én szívemre teszi kezünket. - Szeretlek! Többet jelentesz az életemnél és nagyon, de nagyon szeretném, hogy újra itt legyek! - szeméből egy könnycsepp hull ki, még az enyém már lassan kiszárad.
- Harry.. - kezdem, de megrázza a fejét.
- Nem akarok több visszautasítást hallani! Szóval dönts.. - elengedi kezem, ami erőtlenül hull megtört testem mellé. - Ha elmész feladom, békén hagylak! - apró mosoly kíséretében fordít hátat, Szipogok, majd lépek egyet hátra. Nem tehettem tönkre az életét. Ha itt maradok rengeteg beszélgetés várna ránk és nekem most a beszédre nincs szükségem. A sírós, kiszáradt könny csatornák a legfájóbb fizikai fájdalmam. A szívem már rég szanna - szét hever valahol a testem bármely táján elméletileg. Pedig nem. Még mindig ott dobog, a helyén és pumpálja az ereimbe a vért. Sóhajtva fordítok hátat és az ajtóhoz lépkedek esetlenül. A hideg kilincs mikor hozzáér izzadt, túlfűtött bőrömhöz elektromossággal tölti fel testem különböző helyeit köztük az agyamat is, A fejembe lévő kis villany körte most fényt és világosságot áraszt fejembe, ami eddig búba és sötétségbe borult. Elmosolyodom, majd visszarohanok és hátulról ölelem magamhoz szorosan a fiút aki miatt MINDENT FELADNÉK ÉS BÁRMIT MEGTENNÉK, MERT SZERETEM!

2015. január 22., csütörtök

61. Taníts mester!

Kindertojás! Na jó meghülyültem! Új rész és van benne egy kis ...ühüm..ühüm erotika, de nem sok és nem olyan! Remélem tetszeni fog!! ♥♥ Byee!! Puszi!

Summer Brooks"


Ha ezelőtt megkérdezték volna tőlem mit gondolok Harry Styles - ról egyszerű választ adtam volna. " Szerettem, de amit elkövetett megbocsáthatatlan és ki nem állhatom!" Most meg letépném róla az összes ruhát. Mi történhetett? Miért érzek így iránta? Nekem gyűlölnöm kéne! De nem megy! Egyszerűen annyira erős amit bent érzek, hogy már fáj.
- Hé benne vagy egy korizásban este? - kukkant be Eleanor. Feltápászkodok ls az alsókarommal tartom meg magam és kíváncsian nézzek rá.
- El! Április van és nincs hó. Hogy akarsz korizni? - kérdezem furcsán.
- A fiúk megoldották valahogy! - kuncog fel.
- A fiúkkal? Oké és hányra kell ott lennünk? - sóhajtok beleegyezően.
- Vegyél fel valami meleget és csinos! Tudod Harry kedvéért! - kacsit rám.
- Utállak! - kiáltom utána, mert már elhagyta a szobám. Felállok és keresni kezdek valami egyszerűt mégis meleget. Hát a meleg nem igazán jött össze inkább a csinos. A fekete cicanadrág alá rejtettem a bundás zoknim és arra húztam fel a fekete bokacsizmám.
- Kész vagy már? - ront be drága barátnőm. Felnézzek rá és végig mérem. Minden cucca fekete és a haját is kivasalta. Olyan nőies mégis szexi.
- Csini vagy és szexi! - dicsérem meg.
- Köszönöm! Te meg szép és gyerekes! - mondja kuncogva.
- Leszarom! Korcsolyázni sem tudok! - rántok vállat.
- Nem? - döbben le. Megrázom a fejem mire hatalmas vigyor kerekedik az arcára. Előveszi a telefonját pötyög párat majd felnézz.
- Akkor valaki meg fog tanítani téged! - mondja rám kacsintva.
- Majd Harry mi? - nevettek fel, de ő nem nevet.
- Igen! Liam, Niall és Zayn nem ér rá. Így négyen megyünk! - válaszolja mire ledöbbenek.
- Még mindig utállak! - csikorgom fogaim mögül.
- Ugyan! Majd nem leszünk ott, hogy nyugodtan smárolhassatok! - mondja mire szemeim elkerekednek.
- Na jó! Én nem megyek! Te fel vagy izgulva, Louis is. Nekem tetszik Harry, ő meg engem fog megtanítani korcsolyázni! Meg fogok őrülni! - mondom lehuppanva mire El felnevet. Lehuppan mellém és megfogja a kezem.
- Harry meg te most barátok vagytok, igaz? - kérdezi mire felnevettek.
- Tegnap felpofoztam.
- Ahaaaa! - húzza el az "a" betűt. - Nem lényeg! Köszöntök egymásnak, beülsz mellé. Először lehet nem fogtok csacsogni, de majd felhozom, hogy nem tudsz korcsolyázni és kiröhöglek! - mondja mire megbököm.
- Jó értem én! Akkor csak picit röhöglek ki!  Utána Lou felhozza, hogy Harry milyen jól korcsolyázik ami igaz is! Engem is ő tanított meg. Mikor odaérünk átvesszük a korcsolyát és bemegyünk. Mi ez elején ott leszünk még, majd kettesben hagyunk titeket. - mondja csillogó szemekkel.
- Baszni fogtok, igaz? - sóhajtok beleegyezően.
- Moderáld magad! A lányok nem beszélnek ilyen csúnyán! - mondja mire döbbenten nézzek rá . -Most mi van?
- Semmi, El! Soha többet nem megyek veled sehová! - mondom mire felnevet.
- Akkor majd mész Harryvel! - karol át.
- Liammel vásárolni, Niallel fodrászhoz Louis-sal meg megyek manikűröshöz! - mondom vigyorogva.
- Ja és Lou pont manikűröshöz fog járni! - vág egy grimaszt.
- Figyelj, ha megeszek előtte pár répát kitudja.. - mondom sóhajtva. Nevetésben törünk ki amit két duda szó szakít meg. Elindulunk lefelé, majd kiérünk. Én behuppanok hátra El meg előre Lou mellé.
- Sziasztok! - köszönök mosolyogva.
- Mi ez a jókedv? - kérdezi szájon csókolva Lou a barátnőjét.
- Csak felsorolta kivel hova menne közületek, mert soha többet nem jön velem sehova. - mondja mosolyogva.
- Miért nem mennél a barátnőmmel sehova? - kérdezi Lou hátrafordulva.
- Titok! És te jönnél velem manikűrözni! - mondom vigyorogva.
- Én biztos nem! - fordul előre beindítva a kocsit.
- És ha megeszek pár répát? - kérdezem mire e visszapillantóba nézz.
- Akkor beszélhetünk róla! - mondja mire El rám nézz.
- Mondtam, hogy benne lesz! - mondom gonosz mosollyal.
- Legalább én tudok korcsolyázni! - húzza gúnyos mosolyra a száját.
- Miért ki nem tud? - kérdezi a mellettem ülő srác.
- Ejnye - benyje, Summer! Hát nem mondtad senkinek? - kérdezi mire kinyújtom Elre a nyelvem.
- Majd bekaphatod! - mondom neki hátradőlve.
- Hé! Nem meg beszéltük, hogy nem beszélsz csúnyán? - kérdezi a lány előttem.
- Nem! Te csak azt mondtad , hogy a lányok nem beszélnek csúnyán! - mondom jogosan.
- Az idegeimre mész! - mondja idegesen.
- Én? Akkor te mit csinálsz az enyémmel? - mondom fújtatva.
- Szerinted közbe szóljunk? - hallom meg Harry hangját mellőlem.
- Ne! Nem akarok Ellel összeveszni! - suttogja vissza. El m néz. Látom szemeiben a vigyorgást, majd kacsint és újra vitatkozni kezdünk. Ez csak egy színjáték amiért hálás vagyok neki. Eltereli a figyelmem, hogy majd később legyen kínos. Hát nem ilyen az igazi jó barát?
- Lányok! Itt vagyunk! - mondja Lou.
- Remek! Köszönöm Summer a megtisztelést a veszekedésre! Már is sokkal jobban érzem magam! - mondja El.
- Én köszönöm! - majd a mellettem lévő fiú felé fordulok. - Harry megtanítanál korcsolyázni? Nem muszáj ha nem akarod! - mondom mire elmosolyodik.
- Persze! Ők úgy is egymással lesznek elfoglalva. - mondja. Louis - ékra nézek akik már falják egymást.
- Szerintem mi menjünk! - mondom és el is hagyom a kocsi területét. Harry is hamar mellém ér és elkezdünk előre sétálni.
- És hova hoztatok minket? - nézzek körbe. Egy hatalmas stadion féleség van előttünk és előtte csak pár ember lézeng.
- Ez Londonon kívül eső részen lévő híres korcsolya pálya. A nevét elfelejtettem! - nevet fel idegesen.
- Azta! Ez hatalmas! - mondom ámultan.
- Az! Viszont azt nem hiszem el, hogy nem tudsz korcsolyázni! - mondja mosolyogva.
- Pedig tényleg nem tudok! - húzom el a szám.
- Akkor gyere! - mondja és megfogja a kezem. Behúzz a csarnokba. Megveszi a jegyem, majd bemegyünk az igen forgalmas előtérbe.
- Milyen színű korcsolyát szeretnél? - áll velem szembe. Az egész felszerelése fekete. Fekete kabát, nadrág, csizma és az ing is. Meg egy kereszt nyaklánc. És ezt mind tetézte egy vöröses sállal. - Itt vagy? - kérdezi nevetve.
- Persze! - mondom megrázva fejem. Ne kalandozz el, Summer.
- Gyere! Ismerem a tulajt! - maga után ránt, majd a korlát elé áll ahonnan kiadják a korcsolyákat. Egy izmos férfi sétál felénk vigyorogva, majd kezet fog Harryvel.
- A barátnőd? - biccent felém.
- Nem! - válaszolom gyorsan, mire Harry felkacag.
- Még nem! Mond csak John nincs egy 46 - os korcsolyát kérnék férfiba meg egy...- itt rám pillant, mire elmosolyodom.
- 36 - os nőit! - nagyon pici a lábam. John felnevet majd felmutatja az ujját és eltűnik a sok korcsolya között.
- 36? - döbben le Harry.
- Yep! - válaszolom mire felnevet.
- Amúgy csinos vagy! - dicsér meg elpirulva. Érzem, hogy nekem arcomba szökik és torkomba akad a szó, így csak biccentek. John hamar meg is jelenik a két korcsolyával, amit Harry megköszön majd elindulunk ki. Leülünk a műanyag székre és még Harry ügyesen a lábára csúsztatja én szerencsétlenkedek vele.
- Segítsek? - kérdezi mire ráemelem kék íriszeim. Egy ideig nézzük egymást, majd megköszörülöm a torkom.
- Léci! - elhúzom a számat, mire felnevet és leguggol elém. Mindkét korcsolya a lábamon volt már csak be kellett kötni, hogy ne essek el benne. Mikor ez kész volt Harry felnézett rám. Azt hittem ott helyben szívinfarktust kapok. Haja szinte a szemébe lógott, és a szája is mozgott. Mi van velem?
- Így jó lesz? - kérdezi mire nagyot nyelve bólintok.
- Akkor kést vagy! - feláll, majd a kezét nyújtja. Felvettem egy fekete kesztyűt, majd belehelyeztem apró kezeim az ő tenyerébe.
- Eddig nem voltál korcsolya pályán? - kérdezi mire elmosolyodom az egyik emléken.
- De! Még alsóba. Ott elestem és megzúzódott a csuklóm. Onnantól kezdve mindig beteget jelentettem, amikor menni kellett korcsolyázni.
- Hogy neked mindig van valami? - nevet fel. - És görkorcsolyázni tudsz? - kérdezi mire a fejemet rázom.- Akkor ideje lenne megtanulnod! - mondja majd a palánknál megállunk.
- Először megyek én! Figyeld meg utána te jössz! - mondja és ott is hagy. Szorosan szorítom a műanyag palánkot és nézzem ahogy Hazza szinte siklik a jégen! Lenyűgöző! Majd elém csúszott vigyorogva.
- Na? - kérdezi mire még mindig sokkoltan válaszolok.
- Taníts mester! - felnevet majd elindul a bejárathoz. Én is oda lépkedek, majd nagy levegőt véve lépek a jégre. Azonnal elvesztem egyensúlyom, de valaki megfogja a derekam így nem esek el.
- Itt vagyok, nyugi! - suttogja mire a hideg kezd el versenyt űzni a hátamon.Nagyot nyelek és kiegyenesedve fogom meg a palánkot. Harry a bal kezemért nyúl és meg is fogja.
- Szóval először lassan csoszogunk, oké? - kérdezi mire bólintok. Majd tovább magyarázott. A lábammal úgy csináltam ahogy ő mondott és így mentünk végig két kört, majd jött az, hogy engedjem el a palánkot. Előttem állt már és mindkét kezemet fogta. Húzott maga után én meg egymás után rakosgattam a lábamat. Így mentünk ismét két kört, majd elengedte a jobb kezem és a baloldalamra csusszant.
- Akármennyire mondod, hogy nem tudsz korcsolyázni elég ügyes vagy benne! - dicsér meg.
- Köszi! - mondom az egyik bezavaró tincsemet fülem mögé tűrve. Így mentünk egy darabig, majd a bejáratnál megálltunk.
- Mész magadtól egy kört? - kérdezi mire vigyorogva bólintok.
- De gyere a hátam mögött, mert még nem vagyok magamba annyira biztos! - mondom megfordulva.
- Pedig tényleg jól megy! - mondja. Erőt veszek és elindulok először csak lassan csúszkálok, majd gyorsítok és gyorsítok.
- Egy versenyt? - kérdezi Harry mellém érve.
- Benne vagyok! - kacsintok rá és már el is húzok. Érzem, hogy megy a ritmus. Hogy megy és ez tetszik. Majd lihegve megállok a bejáratnál.
- Elfáradtál? - kérdezi becsusszanva elém.
- Nem a torkom kiszáradt. Bemegyek veszek egy teát neked kell valami? - kérdezem.
- Egy tea! Én addig megyek pár kört! - mondja rám kacsintva majd el is száguld. Nevetve megyek be a melegre ami áramszerűen árad szét bennem, majd a büféhez lépkedek. Előttem egy igen helyes szöszke srác van pár haverjával. Nem nagyon izgat, az viszont annál jobban, hogy mikor mehetek vissza a jégre. És nem csak a kori miatt. Harryvel akarok lenni. Melegséggel töltött fel mikor hozzám ért vagy amikor fogta a kezem.
- Hello! - fordul meg a szöszke srác szívdöglesztő mosolyt felém küldve.
- Szia! - mosolygok vissza.
- Elyar vagyok! És a gyönyörűség neve? - kérdezi a kezét nyújtva.
- Summer! - fogadom el újabb mosollyal.
- És valakivel vagy? - kérdezi kezemet.
- Igen, a barátommal. - mondom mire lehervad a mosoly az arcáról. Hasonló haja van mit Niall - nek, de Elyar - nek barna a szeme.
- Hát ez rossz hír! Mindegy! További jó korcsolyázást, Summer! - közeledik és puszit nyom az arcomra, majd megkerül és ott hagy. Döbbenten érintem meg azt a helyet ahová puszit nyomott, de semmi. Utána nézzek és stírölni kezdem a hátsó fertályát. Ha egy ilyen pasi, mint Elyar nem hoz lázba akkor nálam tényleg nagy hiba van. Sóhajtva lépdelek előre és kérek két teát. Mindenről Harry tehet! Miért kellett vele újra jóban lennem? Mikor megkapom a teákat és kifizettem rögtön el is hagyom a terepet és visszamegyek a jégpályához. Megállok a bejárat mellett és a szememmel a Fürtöst kezdem keresni. Mikor meglátom elvigyorodom. Ott táncol középen és mindenkinek küld egy hatalmas mosolyt, majd meglát engem és rám kacsintva elindul felém.
- Köszi! - mondja és rögtön bele is iszik a gőzölgő teába.
- Nincs mit! Louis-ék még mindig basznak? - kérdezem csúnyán mire Harry köhögésbe kezd. Majd felegyenesedik és a szemembe nézz.
- Tényleg leszokhatnál a csúnya beszédről! - mondja mire elvigyorodom.
- Miért? Mert jó lányok nem beszélnek csúnyán? - kérdezem mire pimasz mosoly jelenik meg arcán és a fülemhez hajol.
- Emlékezz vissza a szilveszteri éjszakára és megkapod a választ! - mosolya vigyorrá változott, majd beleivott a teájába. Elgondolkozom, majd szemeim elkerekednek és szinte sokkot kapok. Bassza meg, bassza meg, bassza meg. Kiakarok vele tolni! Lehúzom a teát és a mellettem lévő kukába dobom, majd bemegyek és megállok Harry mellett. Feltolom magam a palánk segítségével a füléhez és próbálom a legszexisebb hangomon felizgatni.
- Azt hittem már nem gerjedsz a rohadtul csúnya szavakra. Hát ezt beszoptam és te is, Seggfej! - majd elengedem a palánkot és őrült gyorsaságba kezdem a távolságot magam és Harry közt növelni. Nem tudom sikerül, de amikor már úgy érzem igen lassítok. Viszont ekkor valaki megfogja a derekam és felemel a füléhez.
- Nem jó az idősebbekkel játszani Szívi! - hangja rekedtes és szexi, amitől érzem, hogy bennem is megmozogtat pár dolgot.
- Nem kell ilyen gyorsan felkapni a vizet hisz csak barátok vagyunk. Kibaszottul csak barátok! - mondom sunyi mosollyal az arcomon.
- Ne akard, hogy bevigyelek a WC - be. - morogja letéve.
- Ugyan máár, Styles! Te ahhoz túl puhány vagy! Vagy hogy mondjam egy beszari nyuszi? - incselkedek vele tovább. Ekkor megragadja a kezem és kihúz a pályáról egyenesen a személyi WC - ig húz, amit egy ügyes kézmozdulattal kinyit és miután beránt minket be is zár.
- Még mindig puhány vagyok? - kérdezi a falhoz szorítva. Szinte érzem lélegzetét ajkaim, és ez megőrjít.
- Még mindig az vagy, Köcsög! - lihegem erőtlenül. Ekkor lent érzek meg valamit. Harry szemeibe nézzek amik csillognak a vágytól, majd ajkaira.
- Ezt teszed velem! Akarod érezni is vagy befejezed? - kérdezi mire a pimasz mosolyom eltűnik.
- Kibasszotul nem érdekel! - suttogom. Szemébe nézzek és ő is ezt teszi, majd elvigyorodunk és egymásnak esünk. Ahogy megérzem ajkait ajkaimon, elektromossággal töltődöm fel és rögtön tarkójára vezetem a kezem és közelebb húzom. Az ő kezei is mozgásba lendültek és a derekamat simogatja le - fel. A kezeim most helyet változtattak és a tincsit húzogatom még ő kétszer megütögeti a derekam. A lábam mintha önellő lenne úgy ugrok fel derekára, ő pedig rögtön levezeti kezeit a fenekem alá.
- Le kéne állnunk! - lihegi a nyakamba.
- Le.. - értek vele egyet nyögdécselve, mert ajkaival épp a legérzékenyebb helyet szívja a nyakamon.
- 5 - re jó? - kérdezi mire bólintok. - 1.
- 2.
- 3.
- 4.
- 5. - egyszerre váltunk el egymástól és ki is slisszoltunk a WC - ből. Szerencsére senki nem vett észre, így simán lassan és egyáltalán nem nyugisan sétálunk ki a padokhoz.
- Vedd át a korcsolyád addig felhívom Louis-ékat hogy jöjjenek. - mondja mire bólintok. Félre áll és a telefont előveszi. Én gyorsan átveszem a cipőm és én is előveszem a telefonom. Írok El - nek egy SMS - t amit el is küldök.

" Soha! Ismétlem soha a büdös életbe ne hagyjatok Harryvel kettesben!! "

Majd egy torok köszörülés szakít meg gondolataim közül,
- Mindjárt itt vannak! Addig menjünk ki! - mondja mire felállom és bólintok. Megköszönjünk kifele a korcsolyákat John - nak és ki is megyünk a sötétségbe.
- Figyelj Harry! - fordulok vele hirtelen szembe.
- Ne mondjuk el senkinek és viselkedjünk úgy mintha semmi nem történt volna? - kérdezi mire bólintok. - Rendben! - sóhajt fel vidáman.
- De jobb a nyelvtechnikád! - mondom megbökve, mire felhorkant.
- Na? Történt valami érdekes? - gurul be elénk El és Lou.
- Semmi! - vágjuk rá egymásra vigyorogva, majd behuppanunk hátra.
- Tényleg nem gond, hogy nem voltunk itt? - kérdezi Lou vigyorogva.
- Nem, sőt! Summer megtanult korcsolyázni én meg táncoltam! - húzza játékos mosolyra a száját Harry, mire felnevettek.
- Rendben! - mondja El sunyi mosollyal. Harryre pillantok aki szintén engem néz és csak vigyorgunk. Megfogják tudni egyszer ebben biztos vagyok. És abban is, hogy mi ketten ezt soha nem fogjuk elfelejteni.

2015. január 18., vasárnap

60. Többet ne b*szd el

Sziasztok! El sem tudjátok hinni, hogy szinte hogy szárnyalok a boldogságtól! 3 (!!) feliratkozó és ez....ez nagyon jó érzés!! Nagyon köszönöm! ♥ És a több mint 7000 oldal megjelenítést is! Egyszerűen hihetetlenek vagytok! Szóval most befogom, és jó olvasást az új részhez! ;) ♥♥

Summer Brooks"

Olyan jól eltelt ez a két nap Ed - del és a kicsikkel meg persze anyával és Ellel, hogy az hihetetlen. Mikey egy tünemény. Mindig mosolyog vagy nevet és egy hangja sincs. Néha azért van, de csak akkor mikor valami nem jó és azt betudjuk annak, hogy nagyon jó gyerek. Becca meg hozta a formáját. Pörgött és érdeklődött a fiúkról. Beszéltünk velük skypon és Ed is ott volt. Először ledöbbentek, hogy mit keres ott, majd elmondtuk, hogy ő az én keresztapám. Ezután minden olyan gyorsan történt. Ma pedig itt a strandon sütetjük magunkat Ellel még anya és Ed játszanak a kicsikkel.
- Olyan rossz, hogy holnap megyünk vissza, de jó is. Hiányzik London és a fiúk is! - mondja sóhajtva.
- Ne is mond! Komolyan már a répával is kezdek jóba lenni Lou - nak hála! - mondom mire felkuncog.
- És képes lennél még egy adagot benyomni, hogy lásd őket? - kérdezi mire grimaszolok egyet.
- De csak azért, hogy lássam őket! - mondom mire elmosolyodunk mindketten.
- Na csajok! Ki akar hajókázni? - Ed hangját halljuk meg és gyorsan fel is ülünk.
- Hajókázni? Most? - kérdezi El.
- Persze! Hisz holnap mentek élvezzétek ki az utolsó napotokat itt! - mondja mosolyogva.
- Megyünk! - jelentem ki és felkapom a még egykor Louis-tól elcsórt pólómat és feltekerem az oldalamra.
- Azok honnan vannak? - kérdezi Ed El - re és rám nézve. El - re pillantok akin szintén az egyik fiú pólója van.
- Lou - tól csórta! Én meg Harry - től! - jelenti ki büszke mosollyal.
- És ők erről tudnak? - kérdezi mire megrázzuk a fejünket. - És szólnom kéne nekik róla?
- Ha elszólod magad vagy elmondod nekik akkor először téged ölünk meg, utána meg Lou fogja a te egyetlen kereszt lányodat, mert ez a kedvenc pólója! - mondom megveregetve a vállát, mire felháborodik.
- Ha bántani mer, csak szólj lecsapom! - mondja mire puszit nyomok borostás arcára.
- Én velem mi lesz? - kérdezi El.
- Téged is megvédlek Harry elől, ne aggódj! - mosolyát most Elnek küldi aki vigyorogva nézz rám.
- Akkor mehetünk hajókázni? - jön oda anya kezében a kisöcsémmel. Elveszem tőle még El megfogja Becca kezét.
- És a cuccaitok? - kérdezi Ed.
-Tele van a kezünk! - veszem elő az adu ászt, mire szúrósan nézz rám.
- Sunyi vagy, Tücsök és a barátnőd is! - mondja majd felveszi a két táskát.
- És melyik hajó az? - kérdezem már a mólónál.
- Az! - bök egy nagyon nagyra és szépre.
- Most ez komoly? Biztos rengetegbe kerülhetett! - mondom Ed -nek mire rosszallóan nézz rám. Sose szerette, hogyha azt nézzem mennyibe kerül.
- Ne törődj vele! Utólagos szülinapi ajándék! - mondja mire elhúzom a szám mosolyogva.
- Oké! És köszönöm! - puszit nyomok arcára, majd Ellel és Beccával felsiettünk a hajóra. Anyuék is feljönnek és azt vesszük észre, hogy már el is indulunk.Pár perc múlva körbe nézzek. A kormánynál Ed van kapitány sapkában, mire mosolyogva nézzek rá.
- Te vagy a kapitány, Sheeran? - kérdezem mire kihúzza magát.
- Mi van Tücsök féltékeny vagy? - sunyi mosoly jelenik meg arcán.
- Én? Ugyan! Csak a sapkádra! - huppanok le mellé. Anya elvette tőlem Mikey - t, majd elvonult megetetni és elaltatni.
- Tudod ugye, hogy Cece - nek ez nagyon jól esett? - kérdezi elkomolyodva.
- Az, hogy eljöttem? - kérdezem furcsán.
- Igen! Ne tudd meg, hogy mikor jöttem milyen állapotban volt, Azt mondta, hogy elszúrta a nevelésedet! - mondja mire furcsán nézzek rá.
- Elszúrta? Miért? - kérdezem mire felsóhajt.
- Hogy ott hagyott Londonba 16 évesen! Alig voltál valami, már bocs Tücsök! 17. szülinapodon találkoztunk utoljára és azóta semmit nem tudtam rólad csak az újságokból. Most pedig kész nő vagy! - mondja könnyezve.
- Hé ne sírj! - mondom letörölve könnyeit.
- De te siratsz meg! - nevet fel.- Komolyan Summer! Van állásod, vannak barátaid akik szeretnek! Van családod és ez akkor még nem volt meg! Tudom milyen voltál akkor. Igaz nem mondtál semmi mégis tudtam, hogy szomorú vagy! Most pedig? Ragyogsz! Tele vagy élettel! És ezt megfogom köszönni a srácoknak, de főleg Harrynek! - mondja mire ledöbbenek.
- Harrynek? - kérdezem furcsán.
- Ne csináld már, Tücsök! Tudom, hogy még szereted! Mikor skypoltunk figyeltelek és láttam, hogy néha - néha ránéztél és ő is rád! - mondja mosolyogva.
- Inkább megkeressem anyáékat! - állok fel.
- Ne menekülj az érzések elől, Summer! Sok hiba lehet még belőle! - mondja mire kezd felmenni bennem a pumpa.
- Inkább vezess,mint hogy a szerelmi életemmel foglalkozol! - veszem le a fejéről a sapkát és elindulok megkeresni anyáékat. Nem szeretem! Utálom! Gyűlölöm! Mérgelődve kanyarodok be és bemegyek a szobába. Meglátom anyáékat az ágyon ahogy egymás mellett alszanak és elszáll minden haragom. Elmosolyodom, majd rájuk terítek egy plédet és kisétálok a kis helységből. A korláthoz megyek és ráállok a matracra és lábujjhegyre állva nézzek körbe. Egy kattintás hallok így gyorsan jobbra fordítom a fejem miközben leereszkedem. Elt látom meg vigyorgó arccal és buzgó tekintettel nézi a telefont.
-Ugye nem rakod ki sehova! - fekszem le a matracra.
- Késő, szívi! - fekszik le mellém. Megmutatja a telefont és elnevettem magam.

@EleanorJCalder Gyönyörűség! Most úgy őszintén szégyellje magát az aki eldobta! Ne ellenkezz, @SummerBr mert kapni fogsz! Srácok! @onedirection Holnap találkozunk!

- Szeretlek! - nyomok puszit az arcára.
- Én is, te őrült! - nevet fel. A fejembe még mindig Ed szava zakatol és ezt El is észreveszi. - Mi a baj?
- Szerinted még mindig szerettem? - kérdezem alsó ajkamat harapdálva.
- Kit? - kérdezi furcsán.
- Harryt! Még mindig szerelmes vagyok belé? - kérdezem mire felnevet.
- Ezt csak te tudod, szívi! - mondja mosolyogva.
- De mi van ha nem? Mi van ha nem tudom mit érzek iránta? - kérdezem mire megfogja a kezem.
- Idefigyelj! Ezt egy módon kideríthető! Mikor hazaérünk és meglátod vagy majd megöleled figyeld meg mit vált ki belőled! És tudni fogod! Bízz bennem! - mondja mire elmosolyodom.
- Köszönöm! - felülök és megölelem.
- Nincs mit, csak ne nyomj össze! - mondja mire leszállok róla és mellé gurulok.
- De rólad is kell kép! - mondom mire gonosz mosolyra húzódik a szája.
- Ugye arra gondolsz amire én? - kérdezi mire elmosolyodom.
- Azt akarod, hogy tönkre tegyük a fiúkat? - kérdezem mire heves bólintásba kezd. Előkeressem én is a telefonom, majd őrült fotózásba kezdünk.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Végre itt! - mondja El miközben leszállunk a gépről. Az biztos és az is, hogy halálra fagyom. A mellettem álló lányra néztem vacogó fogakkal, még Ő csak felvette a garbóját.
- WC? - kuncog fel.
- Amint megvannak a csomagok nyomás oda! - mondom és így is cselekedtünk. Én lehet kicsit túlreagáltam a lefagyást, de szétfagytam és nem éreztem az ujjaimat. Majd mikor kész lettünk mindketten elmentünk megkeresni a kocsim, ami ott állt ahol hagytam, Bedobtuk hátra a bőröndöket és behuppantunk és meg sem álltam az első starbuckig. Kértünk egy karamellásat és egy vaníliásat magunknak a fiúknak pedig öt cappuccinót. Majd beültünk ismét és a fiúk házához hajtottam szürcsölgetve a meleg vaníliás shakemet. Majd leparkoltam. Kettő duda szó és kiszálltunk, Lezártam a kocsit és elindultunk befele. El küldött egy biztató mosolyt, amit visszaküldtem neki majd becsöngettem,
- Ha ti vagytok lányok gyertek be! - üvölt Louis. Furcsán pillantok El - re aki csak biccent egyet a kilincs felé. Lenyomom és belépünk. Először 2 alsógatyába botlunk. Összenézzünk, majd átlépve őket besétálunk a nappaliba.
- Sziasztok! - nézzek végig az 5 félmeztelen srácon akik PS-nek.
- Sziasztok! Hoztatok kávét? - pillant ránk Liam de rögtön vissza nézz a képernyőre. Végig nézzek az üt  fejen és elmosolyodom. Niall - nek és Louis-nak kint lóg a nyelve miközben koncentrálnak, Liam - nek és Zayn - nek a szeme le sem akar kopni a képernyőről. És van Harry. Izzadság cseppek a homlokán, és áll. Térdhajlatánál picit be van hajlítva és ahogy a motort megy úgy kanyarodik ő is vele. A Calvin Kleines fehér bokszere pedig kint. A hasa pedig...Ahogy fel és le vezettem rajta tekintettem felfedezek egy pár új tetkót. Nagyot nyelek mire reakciómon a mellettem lévő lány felnevet.
- Szóval? - bök meg.
- Nem tudom még! De ha tovább fog előttem így flangálni letépem róla a nadrágot is. - morgom mire mindenki rám mereszti szemeit.
- Ez hangos volt! - jegyzi meg El.
- Kiről akarod letépni a nadrágot? - kérdezi Liam vigyorogva.
- Egy miami - s pasiról. - mondom, de érzem, hogy pirulok.
- De ő nem flangál most itt előtted félmeztelenül! Szóval? - száll be Niall is.
- Hagyjátok már szegényt! Én is letépném Lou - ról még sem teszem mert itt vagytok! -véd meg El, mire hálás pillantást küldök felé.
- De a pasid! Summer meg szingli! - Zayn! Kinyírlak!
- És ti nem vennétek le rólunk a bikinit ha mi is így lennék! Vagy mutassunk pár képet a tegnapi napról? - veszem elő az adu ászt mire mind az 5 csak engem nézz.
- Milyen képek?
- Milyen bikini?
- Ugye van El - ről is?
- Látni akarom!
- Ha olyan mint a tegnapi a telefont itt hagyni nektek meg tűnés! - ezt Harry mondta mire mind a ketten furcsán néztünk az 5 fiúra akik egyet értett vele.
- Akkor nincsenek képek! Hoztunk cappuccinót és mi megyünk is! Ahogy Harry mondaná tűnünk! - lerakta a poharakat El és elindult ki. Intettem, majd ott hagytam a döbbent fiúkat. De az ajtóban valaki visszarántott. Meztelen mellkasának ütközöm, majd kinyitom szemeim és szembe találom a madarakkal. Felnézzek rá egyet nyelve, mire mosolyogva kérdezi meg.
- Ugye rám értetted, hogy ne flangáljak előtted igaz? - kérdezi mire fejemet csóválom. - Ne hazudj, Baby! - a szívem hatalmasat dobban, majd egy gyors mozdulattal kirántom a csuklóm és egy hatalmas pofont adok arcára. Odakapja kezét és döbbenten nézz rám.
- Ne érj hozzám! És ez kijárt! - rákacsintok miközben elvigyorodom és kirohanok. Még mindig nagyon vert a szívem mikor behuppantam a kocsiba. El rám nézett aggódva mire kifújtam az eddig bent tartott levegőt.
- Közel volt. Éreztem az illatát. A szemébe néztem. Hozzáértem. - és nagyot nyelve nézzek barna szem párjába. - És abban nem vagyok biztos, hogy szeretem, de abban igen, hogy az érzéseim iránta megvannak. Valahol mélyen, de egyre közelebb a felszínhez!

Harry Styles"

Megsemmisülve álltam az ajtóban, majd becsaptam azt. Nem! Tudom, hogy hazudott! Rám gondolt mikor azt mondta. És ebben biztos vagyok! Felrohanok a szobámba és az ajtómat is becsapom. Lerúgom magamról a nadrágom és bemegyek a tusolóba. Egy gyors zuhany után a törölközőt a derekamra csavarva sétálok vissza a szobámba. Egy kicsit még gondolkozom, hogy felvegyek - e egy bokszert, de inkább hátradőlök az ágyon úgy ahogy vagyok és nagyokat sóhajtozom. Talán a csodára várok? Gőzöm sincs. Azt hittem ismerem Summert. Minden porcikáját, de most ez, hogy pofon vágott megingott bennem. Egyetértek vele, hogy megérdemeltem hisz megcsaltam. Csak kicsit késő volt a pofon. A telefonom csörgése halálra ijeszt így felpattanok és felkapom a szekrény tetejéről és megnézzem. Eleanor írt. Szem forgatva nyitom ki az üzenetet és a szememet végig futtatom a szavakon.
"Most meg ne hátrálj, Styles! Csak játssz ügyesen! ;)"
Ezzel nem ezt akarja üzeni igaz? A szöszi pár másodpercen belül terem a szobába hatalmas vigyorral a száján.
- Szóval...Megkaptad? - kérdezi mire vigyorogva bólintok.
- Remek! Akkor Styles ma kioktatós napot tartunk számodra! Én leszek az első és utolsó, de ne felejtsd el! - mondja komolyan mégis sunyi mosollyal a arcán.
- Mi az haver?
- Ha még egyszer megbántod, megcsalod vagy akár csak miattad lesz szomorú saját kezűleg foglak kiherélni. Utána jön Eleanor. Ja és..! - közelebb hajolt és szinte suttogta. - Többet ne baszd el! - majd kimegy. Elhagyva a szobám egyedül hagyva engem a gondolataimmal és a hevesen dobogó szívemmel.

2015. január 15., csütörtök

59. Ismét szerelmesen

Hello Everybody! Mivel az előzőt is Hétfőn raktam ki így gondoltam megelőlegezem ezt is! Mostantól kicsit változtattok a kirakásokon szóval amint megtudok írni egy új részt, rakom fel a következőt! Köszönöm, hogy olvassátok! ♥ Na jó, befogtam, jó olvasást!

Summer Brooks"

Kint álltunk még pár percig, majd Louis - ra tévedt a szemem. A szemében észrevettem, hogy vágyakozóan pislog Eleanor felé és ez a kis dudoron is látszott. Közelebb hajoltam El - hez és a fülébe suttogtam.
- Most nyald meg az alsó ajkad és harapja bele, majd nézz Louis - ra. Elterelem a fiúk figyelmét! - távolodom el, majd a másik négy fiúra nézzek.
- Ki akar elkísérni a Nando's -ba? Horan? Payne? Malik? Styles? - húzom fel az egyik szemöldököm.
- Én benne vagyok! És elöl ülök! - mondja Niall és már az anyósülésen is terem. Felkuncogom, majd Louis - ra kacsintok és behuppanok. Hátra a fiúk is behuppannak, majd bekötöm magam.
- Mielőtt elindulunk! Direkt nem mondta az ő nevüket, igaz? - kérdezi Liam előre hajolva.
- Nem fértünk volna ba a kocsiba! - vigyorodom el, majd a kulcsot elfordítom és beindítom a motort. Adrenalinnal tölt fel a hangja, és a gázra taposva indulunk el a Nando's - ba.
- Már csak egyet nem értek! - mondja Niall az állat simogatva. Kíváncsian nézzek rá egy pillanatra, de az útra terelem a figyelmem.
- Kibököd még ma? - mondom mire hátul felkuncognak.
- Mikor tanultál meg vezetni? - kérdezi meg, mire felnevettek.
- Sokat nem tudsz te még rólam, Nialler! De elmondom, hogy apa tanított meg egész kicsi korom óta. És rögtön beleszerettem egy matt fekete BMW - be. És ez... - mondom végig simítva a kormányon. - az életem! - mondom mire hátulról szipogást hallok.
- Ez olyan megható! - mondja Liam, mire szúrós tekintettel nézzek a visszapillantóba.
- És mi van Sophiával! - veszem elő a bosszúszomjas mosolyomat.
- Kivel? - kérdezik hárman döbbenten.
- Kösz, Summer! - morogja majd nagyot sóhajt. - Nem akartam mondani, de egy régi lány barátommal felvettem a kapcsolatot és megtetszett.
- És nekünk erről miért nem szóltál? - kérdezi Harry.
- Mert nem volt biztos, hogy eljön velem randizni! - háborodik fel.
- Tegnap este nem mentél el? - kérdezem tovább húzva az agyát.
- Mert Stylessal kellett foglalkozni! - jelenti ki, de a Fürtös hamar közbe szól.
- Ez nem igaz! 7 után simán elmehettél volna! - mondja sértődötten.
- Na látod, Payne! Valaki csak nem beijedt? - kérdezem mire felhorkan.
- Nem érkeztünk már meg? - kérdezi gyötrően mire mind a négyen felnevettünk. Beparkoltam, majd mosolyogva szabadítottam ki magam a biztonsági öv mögül.
- Liam "nagy bánatára" megérkeztünk! - mosolygok hátra, mire az említett csak egy grimaszt küld felém.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Ez olyan hihetetlen, hogy én utazom Miamibe! - mondja mellettem izgatottan El.
- Csak azt ne mond, hogy nem jártál még ott! - nevettek fel.
- Eddig nem! - bekötjük magunkat, majd egy kis rázkódás után földet érünk.
- Szóval Eleanor Calder belevágjunk Miamibe? - kérdezem mire rám emeli barna íriszeit.
- Persze! - küld felém egy vigyort, majd kicsatoltja magát és szinte rohan is le a gépről. Én is utána siettek, majd megkeressük a csomagjainkat és elindulunk a női WC - hez. Besülök annyira melegem van, és El is így érez, mert már a homlokán előjöttek az izzadság foltok. Amint beérünk gyorsan elfoglalunk egy - egy fülkét. Nem vagyok a WC - ben átöltözés híve, de most kénytelen vagyok. Amint kész vagyok kimegyek és a tükör elé állok. Megmosom az arcom és meg is törlöm, majd szempillaspirállal és szemkontúrral kifestem. A számra csak ajakápolót kenek, majd mosolyogva dobok mindent vissza a kis táskába és süllyesztem el a nagy bőröndben. Majd a napszemüvege a hajamra illesztem és mosolyogva kacsintok magamra, majd hátat fordítva a tükörnek várom, hogy El kiérkezzen. Nem is kell sokat várnom.
Amint meglátom hatalmas vigyor terül szét az arcomon.
- Jó? - kérdezi sunyi mosollyal az arcán.
- Az összes fiú aki itt van rád fogja vetni magát. - a szemei csillognak, majd közelebb lépked és ő is elkezdi kifesteni magát.
- Felhívod Lou - t, hogy megérkeztünk? - kérdezi egy aprót rám pillantva, mire bólintok és amint meg van Lou száma hívom és ki is hangosítom.
- Summer! - szól bele vidáman.
- Louis! Ki vagy hangosítva a lány WC - ben! - mosolyodom el.
- Szuper! Akkor már megérkeztettek?
- Igen! És képzeld a barátnőd nagyon dögös! - kacsintok az említettre mire ő büszkén húzza ki magát.
- Akkor vegyél elő egy táblát és akaszd fel a nyakába, hogy van pasija ne, hogy elvegyék tőlem! - mondja a telefonba. El - re pillantok aki elpirul miközben elrakja a cuccát.
- Nyugi Lou. Szeretlek és soha nem csalnálak meg holmi Miami - s fiúért! Hisz számomra te vagy a tökéletes! - elmosolyodom. Látszik rajtuk, hogy nagyon szeretik egymást, sőt! És hihetetlen, hogy pár directioner nem hiszi el ezt, hogy ők csak kamu. Pedig nem.
- Én is szeretlek, Kicsim! Viszont most nem akarok csöpögni mivel a fiúk is itt vannak és kerek szemekkel néznek rám. - nyel egy nagyot. Felnevettek Ellel együtt, majd egy gombnyomás után Liam hangját halljuk meg.
- Már ott vagytok Miamibe?
- Igen! És majd besültünk mikor megérkeztünk. Így itt csövezünk lassan fél órája a budiba! - mondja El.
- Mit kerestek a budiba? - kérdezi furcsán Niall.
- Átkellet öltözni! - válaszolom vállat rántva.
- Képet kérünk! - ordítja a telefonba.
- Majd ha letettük küldünk egyet. - mondja El.
- Hol vannak azok a....- ez egy férfi hang. Nem ez Paul hangja.
- Ti hol vagytok? - kérdezem furcsán.
- A stúdióba. A menedzsment idehívott egy klip miatt. - válaszolja Zayn.
- Melyik klip? A Best Song Ever? - kérdezi El.
- Igen! De most le kell tennünk! Vigyázzatok egymásra! És szeretlek El! - mondja Lou.
- És engem? - háborodom fel tetettet sértődéssel.
- Téged is szeretlek, Baby! - nevet fel.
- Én is szeretlek, Boo Bear! - elmosolyodom, majd egy nagy ordítás után lerakják.
- Szerinted fognak kapni Paultól? - kérdezem a kamerára kattintva.
- Ezer százalék! - nevet fel. Megcsináljuk a képet és elküldöm Louis-nak. Megfogjuk a bőröndöket és kifele vesszük az irányt. Úgy ahogy mondtam Elt nem kevés fiú bámulta meg, ahogy engem se. De egyikünket sem érdekelt, sőt! Szerintem jobban fel voltunk lelkesedve annak a tudatában, hogy mindjárt babázzunk. A taxi megállt előttünk mi meg be is huppantunk amint bediktáltam a címet a gázra is taposott a sofőr. A telefonom rezegni kezdett a farmer zsebembe, így előkaptam és megnéztem. Harry írt. A szemeim picit elkerekedtek, de rákattintom és elolvastam.
" Nem tudom, hogy tudod - e, de nem csak Lou - nak küldted el a képet! ;) Csinik vagytok!"
- Oh, ne! - mondom és rögtön meg is nézzem. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkaimat amikor meglátom, hogy csak a fiúknak küldtem el.
- Minden oké? - kérdezi El aggódva.
- Nem csak Lou - nak küldtem el a képet! - vigyorodom el. - Még a másik négy idiótának is.
- Harry - nek is? - kérdezi felhúzva az egyik szemöldökét. Bólintok, mire a szája elé teszi a kezét.
- És nem akadsz ki meg semmi? - kérdezi furcsán még is mosolyogva.
- Miért is kéne? Ha úgy van ahogy mondtad, és még mindig tetszem neki akkor legalább kínzom egy kicsit! - gonosz mosolyra húzódik a szám.
- Beléd bújt a kisördög vagy mi? - nevet fel.
- Hool? - húzom el az "o" betűt.
- Örülök, hogy visszatértél, sőt! - ölel meg, visszaölelem amit a sofőr szakít meg.
- Megjöttünk! - miután kifizettem ki is pattantunk és hátulról kiszedtük a bőröndöket, majd amint már a járdán álltunk a sofőr el is hajtott. El - re pillantottam aki biztató mosolyt küldött én pedig bólintva és megfogva El kezét indultam el magam után húzva a bőröndöm.
- Hé! Ne szorítsd a kezem annyira, mert lesorvad! - mondja nevetve. Lazítok a kezén,majd megállunk az ajtó előtt. - Mitől félsz ennyire?
- Nem tudom! Egyszerűen nem tudom! Nem érzem magam annyira itthon! - mondom idegesen. Elengedi a bőröndjét és mindkét kezét a vállamra teszi.
- London! Ott nőtél fel, igaz? Az a te otthonod! Ott van a másik családod, mi! És most itt vagyunk. Miamiben. Itt van a családod! És mivel nem nagyon járkálsz ide ez természetes, de egyet ne felejts el soha. Szeretnek téged, mint a másik két testvéredet is és mind a hármótoknak a jót akarják. Szóval csengess be és aki kinyitja az ajtót öleld meg szorosan és biztosítsd róla, hogy szereted! Mert benned van az irántuk érzett szeretetted csak nem mered kimutatni! Mutasd ki és legyenek büszkék az okos, kedves, szép, egoista lányukra. - egy öleléssel fejezte be monológját. Ezért is szeretem Elt. Ő mindig rájön mi az igazi bajom mint most is. Nem az volt, hogy nem érzem magam otthon ha nem olyan, mintha nem lennék ennek a családnak a része, de most már magabiztosságomat elővéve. Suttogok El fülébe is.
- Szeretlek El! És a legjobb barátnőmnek tartalak! És köszönök mindent!
- Én is szeretlek, de ha sírni mersz kitekerem a nyakad! Csöngess be! - enged el és megbök. Felnevettek, majd úgy ahogy mondta meg is teszem.
- Nyitom! - hallom meg anyám csilingelő hangját. Majd nyílik az ajtó és meglátom őt.
- Summer? Eleanor? - kérdezi döbbenten.
- Hello anya! - intek félősen.
- Jó napot, Mrs. Brooks!
- Ti, hogy ...? - kérdezi mire felnevettek.
- Nem te írtad, hogy látogassalak meg. És ha nem baj hoztam El - t is! Babázni szeretne! - amin befejezem anya megölel és én is visszaölelem.
- Örülök, hogy itt vagytok Kincsem! - suttogja sírós hangon a fülembe.
- Én is örülök és hiányoztatok! - elmosolyodom és gombóc a torkomba jelzi hogy fogjam vissza magam, mert sírás lesz a vége.
- És kíváncsi vagy Mikey - ra? - kérdezi elengedve.
- És Beccára is? Hol a kisasszony? - kérdezem mosolyogva.
- Gyertek be! Szólok neki! Kértek valamit? - kérdezi de csak a fejünket rázzuk.
- Apa? - kérdezem mire felnyög egyet.
- Apád épp San Franciscóban van és épp dalt ír valakivel! - mondja homlokát masszírozva.
- Akkor egyedül vagy? - kérdezem mire a fejét rázza.
- Itt van a keresztapád is ő segít most! - mondja. El furcsán nézz rám mire felnevettek.
- Ugye nem tudod ki a keresztapám, igaz? - kérdezem mire megrázza a fejét.
- Ismered a vörös ördögöt? - kérdezem kuncogva. Elkerekedik szegénykém szeme és ekkor meghalljuk az ő hangját.
- Cece kijött? - kérdezi és amint meglát elvigyorodik. - Tücsök! Téged is látni? - a nyakába ugrom ő pedig nevetve ölel vissza.
- Olyan régen láttalak már! - mondom elengedve.
- Én is téged, Tücsök! Csak az újságokban. És igaz? Harryvel még mindig fasírtban vagytok? - kérdezi meg. Nem is csodálom, hogy tud róla. Igaz az újságok is szétszedték ezt a sztorit, de Harry és Ed a legjobb barátok.
- Mielőtt válaszolnék! - mondom és hátra megyek döbbent barátnőmhöz. Megfogom a kezét és közelebb rángatom.
- Ő itt Eleanor Calder. Ő pedig Ed Sheeran. És nem hiszem hogy nem találkoztatok még! - mondom furcsán.
- Pedig nem! Louis mesélt már róla! Üdv! - nyújtja a kezét. El elfogadja és elmosolyodik.
- Szögezzük le imádom a számaidat! - kezd bele.
- Ezt jó hallani! - mosoly őszinte, de mégis sunyi.
- Ed léci kelts fel Beccát még én megkavarom a salátát. - mondja anyja megszakítva beszélgetésünket. Ed bólint majd felsiet El pedig kérdően nézz rám.
- Szóval Ed a te keresztapád? És én ezt eddig mért nem tudtam? - teszi csípőre a kezét.
- Az úgy volt...- túrok bele a hajamba.
- Csak egy kérdés. Miért pont Ed vagy hogy? - kérdezi mire elmosolyodom.
- Ed a család régi barátja. Apámmal jártak egy oviba, suliba, gimibe és most ide jutottunk! - mondom mosolyogva.
- Mázlista! - mondja megbökve.
- Nem is igaz! Ki is jár Louis Tomlinsonnal? - kérdezem mire elmosolyodik.
- Summer és Eleanor! Hagy mutassam be nektek. Mikey - t! - jelenik meg anya hirtelen előttünk egy kisfiúval a kezében. A szemem egyből a kicsire vezetem és könnybe lábadt szemekkel veszem el anyámtól.
- Már most látom milyen helyes lesz! - mondom kék szemeibe nézve. Elre pillantok akinek már csillog a szeme és szerintem nekem is. Újra Mikey - ra nézzem ő pedig rám mosolyog! Rám!
- Hát üdv, Mikey! Üdv ebben az őrült nagy családban! - megpuszilom kis homlokát mire felnevet. Igen, ez tuti nevetés volt! És az ígéretem ismét megszegtem! Beleszerettem az öcsémbe a mosolyába, a nevetésébe, a kék szemeibe és az egész lényébe!



2015. január 12., hétfő

58. Az első találkozás

Hellosztook! Nem nagyon húznám az időt csak pár szösszenet! Első sorban BOLDOG SZÜLINAPOT ZAYN, bár tudom nem látja! :( Másodszor pedig köszönöm, hogy olvassátok a blogomat még ezek utána "pocsék" részek után is. Nem tudom mennyire tetszik ez a rész, de akinek igen az pipáljon! Na Byee!

Summer Brooks"

Itthon vagyok és bőgök. El is itt van és vigasztal. Lassan éjjel 2 van. Utálom magamat. És Harryt is. Nem tudom mióta, de drogozik és aggaszt, hogy miattam. Persze El nyugtat, hogy ez nem igaz, de tudom, hogy ez igaz. A fejemben lévő mondataim is zavarok akkor milyen lehet mikor beszélek? Egy srác miatt nem sírtam ennyit, mint Harry Styles. Valahogy mindig megtud siratni. Nem láttam, ami Lou véleménye szerint szerencsére. És szerintem nem is akartam volna látni.
- Hé, itt vagy? - kérdezi kuncogva El.
- Figyelek! - mondom komolyan.
- Louis most hívott...Harryről volt szó...- mondja nyelve egyet.
-Az egészet csak kitalálta és csak be volt rúgva? - kérdezem mintha ez lett volna, de tudom, hogy nem.
- Nem! Harry összehívta őket és bocsánatot kért. Elmondta, hogy járni fog pszichológushoz, és megakar javulni! - mondja El mosolyogva.
- És ettől most olcsóbb lett a kenyér? Egyáltalán el sem kellett volna kezdenie! - mondom grimaszolva.
- Tudom. És most már Ő is tudja. Azt mondja te voltál! - kuncog fel.
- Remek! Nem elég, hogy így is bűntudatom vagy legyen még nagyobb! - mondom szarkasztikusan.
- Nem! Te voltál a legfontosabb ok. Vissza akar kapni. Ahogy Louis mondta " 55% Summer, a család és ők (a banda) 45% a directionerek és Paul. - mondja El mosolygós barna szemeivel, ami csak úgy csillognak. Talán az izgalomtól vagy az örömtől?  Nem tudom eldönteni. Viszont szavai pár másodperc múlva eljutnak a fejembe ami miatt ketté nyílnak ajkaim.
- De miért? Miért vagyok köztük ha nem szeret? - rázom meg a fejemet. Hisz megcsalt.
- Harold még szeret, csak ugye megcsalt......-harapja le a mondat végét. 
- Nem akarok Stylessal törődni már. Elegem van, hogy ezt a 3 hónapot végig bőgtem miatta. - mondom letörölve könnyeimet es megpróbálok kikecmeregni a fürdőbe. Miután sikerül megnyitom a hideg vizet es az arcomat mosom meg benne. Miután úgy érzem jó visszasétálok Elhez aki vigyorogva néz.
- Tudod, akármennyire is "utalod" Harryt nagyon hasonlítasz ra. Csak meg Ő elcseszte, te meg csajosan oldottad meg. Mindkettőtöknek kellett ez a 3 hónap....és talán, majd eljuttok oda, hogy barátok legyetek. - fáradt mosolyt küld felém mire felkuncogok. - Mi az?
- Aludni kéne. Hajnal 3 van.- mondom ásítva. 
- Itt alszok! - jelenti ki miközben elkényelmeskedik a párnámon.
- Nekem teljesen mindegy hol alszol! - újabb ásítás hagyja el ajkaimat. Furcsa. Fel sem tűnt milyen fáradt vagyok. Amint jó éjt kívánunk egymásnak szemeim lehunyom, majd mosolyogva alszom reménykedve, hogy most sikerült túllépnem rajta es nem álmodom vele semmi "rosszat".
                                                                
                                                                   ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Felkelni csajos, ma te és én napot tartunk! - ugrott rám idióta barátnőm.
- Hány óra? - kérdezem csukott szemmel, de mar nyújtózkodva.
- Nem hány ár jobban van! - nem látom, de tuti, hogy elmosolyodott.
- Nagyon viccesnek érzi valaki magát. - mondom majd sóhajtok. - Mennyi az idő?
- Tudom. Amúgy 11! Szóval öltözz Hercegnő, meg jött egy leveled a szüleidtől is! - szemeim kipattannak amikor befejezte a monológját.
- Levelem? Már mint e-mail? - kérdezem furcsán.
- Nem! Leveled! - mondja és átnyújt egy borítékot. Először furcsállom, majd felülök es feltépem a borítékot.

" Summer Brooks!

Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudunk ott lenni a 19. születésnapodon, de úgy gondoltuk szórakozz ki magad a barátaiddal, barátoddal. Ben felhívott a nyárral kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy felnőtt ami kis lányunk. Mintha csak tegnap lett volna, hogy elvittünk az első ovis napodra, vagy iskolába. Majd jöttek a szakköreid. Ha nem mondtuk de tudnod kell, büszkék voltunk/ vagyunk rád azért ami lett belőled. Apád megmondta, hogy ebből a lányból nagy tehetség lesz, csak nem tudtuk milyen témában. Majd szép sorban jöttek a balett órák, ének órák, gitár, zongora, órák. Majd volt olyan mikor a foci, a boksz érdekelt apád legnagyobb örömére. Majd eljött a 14 éves korszakod. Mikor a dobnál és a fotózásnál maradtál. Majd a 16, mikor választás elé kényszeríttetünk, es egyedül hagytunk. Annyira sajnálom Kincsem es apád is. Nem akarlak megsiratni, mert én már szinte bőgők. A kis öcsi is egészséges es eleven. Mivel már a 9 hónapban vagyok bármikor szülhettek, szóval meglátógáthátnál ha akad időd a tanulás es a munka mellett. Viszont nem hagyhatjuk annyiban, hogy 19 evés vagy, így apáddal úgy döntöttünk, hogy megérdemelsz egy autót amiről mindig is álmodtál...Amint megjön a levél ez a kocsi is meg lesz a lenti címen címen. A kulcsokat a borítékban találod és remélem tetszeni fog. Boldog szülinapot kíván, rengeteg puszit es szoros ölelést Anyu, Apu es Becca.



Megéreztem könnyeimet az arcomon, majd elvigyorodtam.
- Minden oké? - kérdezi El aggódóan, mire felpillantok rá..
 - Fiú! - nyögöm ki az a szó ami most a legboldogabbá tesz. Nem érdekel most annyira a kocsi sem. Akartam egy kis öcsit akit megkaptam, és úgy érzem látnom kell.
- Fiú? - kérdezi furcsán El.
- Nem szeretnél babázni?  - kérdezem meg sunyi mosollyal az arcomon.
- De! Csak nem terhes vagy? - döbben le mire "Ez most komoly?" fejjel tekintek rá.
- El! Nem! Miből gondolod? - kérdezem kuncogva.
- Mert azt mondtad fiú, utána meg azt, hogy nem  szeretnék babázni! - mondja idegesen.
- Tisztázzuk nem vagyok terhes. Anyám terhes volt, és én mindig is akartam egy kis öcsit és az lett. És ha minden igaz, nem rég vagy nem soká fog szülni. Szóval eljössz velem Amerikába? - kérdezem boci szemekkel amin felnevet.
- Persze, hogy elmegyek! Hány napra? - kérdezi vigyorogva.
- Kettő! Ma megyünk és Csütörtökön jövünk! Na? - kérdezem mire heves bólogatásba kezd.
- De el kell mennünk ruhát venni! - mondja felpattanva az ágyról.
- De én tegnap voltam Liammel! - mondom ellenkezve.
- Akkor elmagyarázom! Felöltözöl, Starbucks majd beugrunk a plázába és vásárolni fogunk, mert a lányok azt csinálják! És te is fogsz venni, sőt az egyiket én fogom neked összeállítani! Majd hazajövünk és eszünk. Szólok a fiúknak, hogy lelépünk miközben, te rendelsz két repülőjegyet. Utána összecsomagolunk és elindulunk a reptérre! Benne vagy? - kérdezi meg, mire mosolyogva bólintok.
- Remek! Akkor 10 perc múlva lent találkozunk, csajszi! - kacsint rám, majd elhagyja a szobám.
Sóhajtva ballagok a szekrényemhez és kiveszem a ruhákat.
Egy fekete atlétát a mellénél végigfutó csipkével és egy fekete - fehér csőszárú nadrágot. Még elveszek egy fekete fehérneműt és egy fehér bokazoknit és mosolyogva sétálok be a zuhanyzóba. Gyorsan zuhanyzom és veszem is fel a ruháim, majd az ágyamról elveszem a slusszkulcsot és a zsebem mélyére süllyesztem, majd lesiettek a lépcsőn. Megbotlom az utolsó lépcső fokban, de a korlátoltért nyúlva megtartom az egyensúlyom. Felveszem a fekete bakancsom, és a fekete szövet kabátom, majd felkiáltok El - nek.
- Mindjárt! - kiáltja le. Én elveszek egy banánt a gyümölcs kosárból, majd lebontva a héját elkezdem enni. Ekkor megjelenik El is, aki vigyorog majd a szemembe nézz.
- Tudod van egy mondás, nem hiszem, hogy ismered! "Miközben banánt eszel sose nézz senki szemébe!" - vigyorodik el.
- Megbocsáss, de most is te vagy perverz! Én csak eszem a banánt! - jelenetem ki és kiveszem az utolsó darabját a héját pedig a kukába dobom.
- Hé, én directioner vagyok! - bök meg.
- Tudom, és ismered azt, hogy "Az alma nem esett messze a fájától." mondatott? - kérdezem bezárva az ajtót, mert közben már elindultunk.
- És akkor te mi vagy, ha nem perverz? - kérdezi csípőre tett kezekkel.
- Én nem mondtam, hogy nem vagyok perverz! - mondom határozottan.
- Az tudom! - kuncog fel.
- Amúgy! - mondom elővéve a kulcsot.
- Az mi? - kérdezi kíváncsian.
- A saját kocsim kulcsa. - mondom büszke mosollyal.
- Van kocsid? - döbben le.
- Aham. Elmegyünk érte? - kérdezem mosolyogva.
- Nyomás! - ragadja meg a kezem, és kíváncsian nézz rám. - Merre?
- Ide! - mutatom meg a címet neki, majd bólint és elindulunk jobbra.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Ez állat! - jelenti ki döbbenten El. Az.
A KOCSIM egy matt fekete M3 - as BMW, amire mindig is vágytam. Az ablakok sötétítettek, így nem látni be.És a LED - es lámpa ami rá tesz arra, hogy jobban szeressem. Behelyezem a slusszkulcsot és az rögtön kinyitja a vezető ülést. Vigyorom szélesedik mikor kinyitom a kocsit és benézzek. Fekete bőr ülés, ami fehérrel egészítettek ki. Van benne GPS is, meg rádió, CD lejátszó és még sorolhatnám. Kimászok és El mellé lépek akinek még mindig tátva a szája.
- El! Nem akarok elmenni vásárolni! Kiakarom használni a kicsikém! - mondom bűnbánó szemekkel ránézve.
- Benne vagyok! Menjünk a fiúkhoz! - mondja izgatottan. A csávóra nézzek, akinél eddig volt.
- Hé! Öhm..van valami pálya ahol kilehet próbálni mennyit bír? - kérdezem meg mire elmosolyodik.
- Tudod, nem hiszem..- kezd bele miközben beletúr fekete hajába.
- Figyelj ide! Csaj vagyok aki most kapta meg az élete autóját! Szóval hol a pálya? - kérdezem karba tett kezekkel. A srác ledöbben, de hamar elmosolyodik.
- Akkor bepattantok és kimentek, majd ott jobbra és ott lesz. Onnan kitudtuk menni a városból! - mondja, mire biccentek.
- Köszönjünk! - mondom, majd Elre nézzek aki azonnal be is pattan az anyós ülésre. Beülök mellé é becsatolom maga, majd bezárom a kocsi ajtót, A srácra kacsintok, aki még mindig ott áll mint egy szerencsétlen. Ahogy mondta kihajtok és jobbra fordulok.
- Készen állsz? - kérdezem mire heves bólogatásba kezd, mint egy 4 éves. Felnevettek, majd gázt nyomok és gyors sebességváltás után azt veszem észre, hogy 200 - zal hajtunk. A hang, a szél és ahogy a táj elsuhan mellettünk egyszerűen felemelő érzés. Kihagyhatatlan. Majd lassulok és ahogy mondta a srác kihajtok városba.
- Summer ez... - mondja El, a lánya pillantok akinek majdnem akkora vigyor van az arcán, mint nekem. De csak majdnem. Behelyezzem a telefont a tartókájába és pár gomb után kikeressem Lou számát és hívna kezdem.
- Sziasztok! - köszön bele.
- Sziia! Hallasz az utcáról egy olyan hangot ami nagyon, hangos és olyan, mint egy motor hang? - kérdezem meg.
- Pillanat! - mondja. Gondolom kimegy az erkélyre. - Igen, hallok. Miért?
- Csak kérdezem! - rántok vállat és megállok, mert megérkeztünk az 1D ház elé.
- El is veled van? - kérdezi meg izgatottan.
- Igen! Épp a kocsimban ülünk! - kacsintok a lányra mire felkuncog.
- Szia Lou! - mondja a répaimádó srác barátnője.
- Neked van kocsid? - kérdezi döbbenten.
- Aham! Ma kaptam anyáéktól! - mosolyodom el. - Szólj már a többieknek, hogy jöjjenek ki a ház elé.
- 2 perc! Legyetek itt vagy kaptok! - mondja szigorúan. Nevetve kinyomom, és Elre nézzek.
- Én neki akarok dőlni a kocsinak mikro azok kijönnek! - mondja a lány.
- Akkor mire vársz? Én még élvezem a kocsim! - mondom mire bólint és kipattan. Megcsinálja neki dől a kocsinak karba tett kezekkel és vár. Én nyújtózkodok egyet, majd elveszem a telefonom és megkeressem anya számár. Pár csöngés után felveszi.
- Szia Kicsim! - köszön kedvesen.
- Szia Anya! Nagyon köszönöm a kocsit! Imádom! - mondom könnyes szemmel.
- Nincs mit, Kincsem! Örülök, hogy tetszik! Apád is örülni fog neki! - mondja ekkor viszont sírás hangját hallom meg.
- Ez ugye Ő? A kis öcsém? - kérdezem és most már szabadjára engedem könnyeimet.
- Igen! 3 héttel ezelőtt született! Viszont most le kell tennem, éhes! - mondja fáradtan.
- Csak egyetlen kérdés! Hogy hívják? - kérdezem mire felkuncog.
- Michael Harold Brooks!
- Anya! Ez kurva jó név! - mondom felnevetve. És tényleg az! Ő az én kis öcsikém. - Viszont most hagylak! Jó étvágyat, Mikey - nak! - mondom hadarva, majd anya elmond egy "Szia, Kicsim" hiányzol!" - t majd kinyomom. Megtörlöm arcom és kinyitom az ajtót. majd bezárom ás Vele találom magam szembe. Nevetve emeli fel a fejét, de nevetése azonnal abbamarad amint szemeimbe nézz. Még mindig ugyanolyan zöldek, szépek, csillogóak. Mintha kényszerítene, hogy megöleljem de nem teszem meg.
- Hello! - köszön rekedtesen. Elmosolyodom, és biccentek majd a többiekre nézzek.
- Most komolyan ez a kocsid? - kérdezi  Niall.
- Büszkén jelentem ki, hogy ma az én kocsim! És hogy ez életem legjobb napja! - mondom vigyorogva.
- Tényleg! Lou ma utazom! - mondja El az említettre nézve.
- Hova? Miért? Kivel? - kérdezi aggódva.
- Amerikába. Babázni! Summerrel! - karol át barátnőm.
- Mentek Beccához? - kérdezi Liam.
- Meg Mikey - hoz! - kacsintok rá, mire mindenki furán nézz rám.
- Kihez? - kérdezi Harry. Ránézzek és elmosolyodom.
- Michael Harold Brooks - hoz, azaz a 3 hetes kisöcsémhez!
Harry elmosolyodott és a kezét nyújtotta.
- Gratulálok! - néma csend termett sec - perc alatt. Harry feszült volt, és visszahúzta a kezét. Az agyam kattogott, és csak azon járt itt az ideje bizonyítanom. Elmosolyodtam, majd közel léptem hozzá és megöleltem. Először nem mozdította karjait, majd visszaölelt. A szívem hevesebben dobogott, és szaporábban kezdetem venni a levegőt.
- Köszönöm! - mondtam, majd vele együtt el is engedtem. A srácokra néztem, akiknek a szemei köztem és Harry között járt, Eleanor pedig büszkén biccentet. Hát első találkozásnak megteszi, nem?

2015. január 9., péntek

57. Én egy kib*szott szörnyeteg vagyok

Sziasztok! Meghoztam az új rész amin kicsit újítottam, de nem kicsit! :D Rövid lett, de ígérem lesz hosszabb is! Bye! ♥♥♥

Harry Styles"

Örökké átkozni fogom 2013. December 30. - át. Mikor megcsaltam a világ legkedvesebb, legaranyosabb lányát. És csak azért, mert szünetet kért nekem. Ahelyett, hogy megbeszéltem volna Gem - mel vagy anyával haza jöttem, Londonba és felkerestem Ashley -t. De ki gondolta volna, hogy felveszi azzal a kibaszott telefonnal és azt se néztem ki belőle, hogy pont a szülinapján küldi el Summer - nek! Ezt nevezik bunkósságnak szép szóval. Hibáztam és felfogtam. Ezek után pedig a még több hiba jött. Mikor nem kellett suliba menni berúgtam, de keményen. Péntektől Vasárnap hajnalig, majd valamelyik srác segített normális külsőt csinálni nekem. Most pedig épp a menedzsmenttől jövök. Lebasztak. "Mit képzel magáról. Styles? Felakarja rúgni a karrierjét egy lány miatt? Csak annyi, hogy nem csak saját magáét, de a csapattársaiét is!" Remek, mondhatni nem érdekel. Mindent elcseszetnek érzek, mióta Ő nincs világomba. Viszont amíg leszarom a menedzsmentet van egy ember, akit nem tudok és nem akarok. Még most is az ő mondata jár a fejembe.
" Ha még mindig szeretted, szerezd vissza! Velünk fog jönni a világ körüli turnéra szóval csak úgy okoskodj, Styles! Ja, és ha elbaszod a karriereteket..kinyírlak!" És elmosolyodott. Paul az egyetlen, aki ezt nem a pénzét mondta. Ő az egyetlen aki bármekkora ökörséget csinálunk mellettünk áll, na jó nem mindig a többségében igen. És, hogy Summer velünk jön? Ezt még mindig nem tudtam feldolgozni. A tenyerem izzadni kezdet és a szívem kalapálni mikor róla beszélt. Viszont most teljes nyugodtságban sétálok haza a sötét utcán. Hogy miért is? Most kezdett el hatni a drog. Lassan 1 hónapja, hogy szívom azt a szart és hiába egy kicsit is, de segít. Beesek a házba szerencsémre senki nincs lent. Lerúgom magamról a cipőt és a kabátot is ledobom a földre. Elterülök a kanapén és amint lehunynám a szemem egy irritáló hangot hallok meg.
- Igen, Kincsem! Biztos mindjárt otthon lesz! Oké vigyázz magadra, szeretlek! Puszi, Manócskám! - hogy lehet ennyire nyáladzni egy lánynak? Hányinger keltő.
- Legalább ne előttem, rendben? - kiáltok csukott szemmel.
- Most lekell tennem itt van, Styles! - mondja undorodva egykor legjobb barátom. Leszarom, hogy megromlott a kapcsoltatunk, nem tud érdekelni.
- Már megint be vagy állva? - kérdezi kimért hangon.
- Azt hiszem ehhez semmi közöd! - morgom az orrom alatt.
- De van! Ugyan is a barátom vagy, sőt! Vagy esetleg áthívjam Summert? - kérdezi gúnyos hangon. A név hallatán felpattanok és a szememet Louis-ra meresztem.
- Leszarom mit csinálsz! Nekem te senki nem vagy! És nincs jogod az életemhez sem! - szinte ráköpöm szavaimat, majd a konyhába megyek. Felbontok egy üveg whisky - t és beleiszom.
- Liam nem tudom, hol vagy de azonnal gyere haza! Harry... - hallom meg Louis hangját. A pumpa felmegy bennem és visszamegyek a nappaliba.
- Nem kell mindenkinek tudnia, hogy mi bajom! Mit mondtam ez az én gondom! - a mondta elején kitéptem Louis kezéből a telefont és a falhoz szorítottam. - Miért nem tudtok békén hagyni? - üvöltök rá.
- Csak...segíteni...akarunk...- nyögi ki a szavakat.
- Utoljára mondom el. Nem. Kérek. Senki. Segítségből! - üvöltöm arcába szavaimat, majd elengedem. Szinte kapkodja a levegőt, min felnevettek, majd felmegyek a szobámba ajtaját jól becsapva. Faszért kell mindig az én életembe beleavatkozni. Nem vagyok én nekik senki, hogy velem foglalkozzanak. A fürdőbe sétálok és megnézzem magam tükörbe.
A látvány lesokkol..Az fejem vörös, szemeim duzzadtak, és vérben állnak alatta karikák. Szám repedezett és kifakult. A hajam pedig hosszú és borzalmasan áll. Én nem vagyok Harry Styles én... egy szörnyeteg vagyok. Egy kibaszott szörnyeteg vagyok. Az arcomat kezdem el mosni, és miután visszatér a színébe meghánytatom magam, hogy kijöjjön a drog. Nem akarok az lenni többé, aki eddig voltam. Lemegyek Louis - tól bocsánatot kérni, de a kanyarban megállok mikor egy lány hangjától vélem felfedezni.
- Miért nem mondtátok? Még én szinte boldog vagyok addig Ő drogozik, részeg és minden hétvégén más lánnyal van. Nem merült fel, hogy el kéne vinni orvoshoz? - elmosolyodom, mikor meghallom hangjában az idegességet és az aggodalmat, de arcomról azonnal lekopik a mosoly, mikor felismerem magam a szavakban,
- Hidd le mi akartuk, de nem engedte! - mondja Liam.
- És higgy nekünk..Harry - t már elvesztettük! - Louis hangja meggyötört és szomorú. Ekkor felfedezem a z arcom elindult könnycseppeket.
- Haver! - szólít meg valaki, mire összerezzenek megfordulok és Zaynnel találom magam szembe.
- Nyugodtan elhordhatsz mindenek igazatok van! - sóhajtok csalódottan.
- Harry..én hiszek még benned! Tudom, hogy te így fogtad fel a szakítást. De hidd el, egy kis segítséggel vissza lehet hozni a régi Harry Stylest! - mondja megfogva a vállam és biztató mosolyt küld felém.
- Hogyan Zayn? -kérdezem reményteli szemekkel, mire felnevet.
- Milyen barát lennék ha megmondanám! Erre neked rájönnöd! - mondja majd lemegy mellettem. Vissza gyalogolok a szobámba és könnyekkel a szemembe ülök le az ágyra. Hogy hozhatnám vissza a régi Stylest? Ha elmennék drogelvonóra? De az 1 évig ha nem többig tart és leakarom tenni a sulit, és a banda sem érdemli meg, hogy elhanyagoljam. Mi lenne ha....Kiveszem a zsebemből a telefont és amint meg van a szám, hívom is őket. Egy idős asszony hang szólal meg fáradtan.
- Jó estét!
- Jó estét! Harry Styles vagyok és beszeretnék jelentkezni egy pszichológushoz. Bármennyit kér megadom csak ez maradjon köztünk!

2015. január 6., kedd

56. Az exem

Sziasztok! Kedd van holnap pedig suli..Blaah! Mindegy! Ez a rész nem lett olyan hosszú, de hosszabbakat próbálok írni, ígérem! Na Bye!! És köszönöm az oldalmegjelenítést! ♥♥♥

Summer Brooks"

- Igen. Még egyszer köszönöm, hogy ott aludhattam. - teszem le a táskám.
- Tudod, hogy semmiség. - mondja de hallom a hangján, hogy mosolyog.
- Nem érdekel, Niall! Most viszont leteszem. Lezuhanyzom NŐI tusfürdővel! - indulok meg a lépcsőn.
- Nem tehetek róla, hogy fiú vagyok! - nevet fel.
- Jó, Niall tényleg megyek! Köszönöm a tegnapi napot jól esett! Főleg, hogy már egyik testrészem sincs eltörve. - gondolkozom el.
- Te akartál karatézni! - mondja mire sóhajtok.
- Oké. Szia Niall! - mondom és meg sem várva, hogy el köszönjön leteszem. A fürdőszoba felé veszem az irányt miközben levetkőzöm, Fura volt Niall aludni. Teljesen más volt, mint Harryvel. Mikor Harry kezei megtalálták a derekam és úgy húzott magához közelebb, majd a gyenge pontomra nyomott pár puszit és a fülembe súgta a szót, ami minden alkalommal kirázott. Biztonságot nyújtott. De Niallnél más volt. Este röhögve dőltünk ki egymás mellett reggel mégis a karjaiban találtam magam. És hiába esett jól, nem volt meg az a szikra. És innen tudom, hogy Harryt még mindig szerettem. Vagy csak talán az zavar, hogy nem tudom miért tette? Elég! Felébresztve az ábrándozásomból hideg vizet engedve magamra, majd vissza is tekerem. Épp szállok ki, mikor a csengő üti meg a fejem. Mivel El, Lout korrepetálja matekból náluk ( lemerem fogadni, hogy egyáltalán nem) így magam köré tekerem a köntösöm és leszaladok. Sikerül megúsznom egy elesés nélkül, így elégedett mosollyal nyitom ki az ajtót.
- He-Hello Summer! - köszön Liam bágyadtan miközben végig mér. Felkuncogom majd beljebb invitálom.
- Mi szél hozott? - kérdezem meg.
- Szükségem van egy lányra! - mondja szembefordulva velem. A perverz gondolataim rögtön beindulnak.
- Liam ebbe én nem tudok segíteni! - mondom elhúzva a számat.
- Mi? De még nem is tudod miről lenne szó! - mondja mire lesütöm a szemem.
- Hogy mondjam...most szakítottunk Harryvel 3 hónapja és most nem is igazán alkalmas. - mondom pirulva.
- Miről beszélsz, Summer? - kérdezi furcsán. Felnézzek rá és visszakérdezek.
- Te miről beszélsz Liam?
- Én arról, hogy segíthetnél egy kicsit rossz fiúsabb imidzst varázsolni nekem.
- Bassza meg! - mondom és érzem a fejem egy rákhoz hasonlít.
- Ne! Már te is? - kérdezi kínosan felröhögve. - Összefoglak zárni titeket arra! - rázza meg a fejét.
- Kivel? - kíváncsiskodom mosolyogva.
- Harolddal! - mondja mire az arcomról lekopik a mosoly.
- Inkább mond miben kell segíteni! - mondom újra mosolyogva.
- Rossz fiús imidzs! - mondja érhetőbben.
- Minek? Szerintem te így is elég dögös vagy, És ha nem hiszed kérdezd meg a directionereket! - kacsintok rá.
- Akkor pedig vagyunk új göncöket! És te elkísérsz! - mondja határozottan.
- Rendben! Úgy is fel kell pár új cucc szekrényembe. - rántok vállat.
- Oké! Kapsz 15 percet, hogy felöltözz addig kérek időpontot egy fodrásznál! - mondja elővéve a telefonját. Végig nézzek magamon és csak akkor szembesülök azzal, hogy csak egy szál köntösben álltam előtte. Remek, Summer! Hoztad a formád.
- Fodrászhoz is megyünk? Szuper! - mondom, majd felrohanok. A szekrényből kirángatok egy szettet és magamra kapom, majd felveszek egy sima üveges szemüveget. Nem vettem fel csak egy fekete mellényt még, mert akármennyire is Londonba vagyunk nem volt olyan hideg. Kifejezetten jó idő volt ami nagy szó. Majd egy gyors fogmosás után visszatértem Liamhez.
- Akkor először vásárolunk, majd estefelé elnézzünk a fodrászhoz. Rendben? - kérdezi mire bólintok.
- Viszont azt nem engedem meg, hogy te vegyél nekem valamit! - mondom felvéve a oldaltáskámat amibe a pénztárcám lapul.
- Nem!Én hívtalak még én fizetek! - határozottan nézz szemeibe.
- Nem akarok veled összeveszni, de nem akarok rajtatok élősködni. Szóval határozottan megtiltom, hogy fizess is valamit vagy nem megyek el. - mondom összekulcsolva karjaimat a melleim előtt. Liam sóhajtva belemegy, de mielőtt kilépne még a szemembe nézz.
- De a fodrászt én fizetem és semmi, ismétlem semmi tiltakozásod nem lehet ellene! - jelenti ki mire vigyorogva bólintok. Elhagyjuk a lakást, majd gyalog indulunk el.
- És miért akarsz "rossz" fiús imidzst? - kérdezem meg.
- Van egy lány...Már nagyon régebb óta barátok vagyunk, de eddig nem figyeltem fel rá. Most pedig pár hete felhívott, hogy találkozunk és bele mentem. És hallod....nagyon dögös. - nyögi ki az utolsó mondatott amin felkuncogok.
- És, hogy hívják a nagyon dögös régi barátnődet? - kérdezem meg.
- Sophia..Sophia Smith! - mondja sóhajtva. - De ilyen külsővel tuti nem jönne el velem randizni! - mondja csalódott sóhajjal.
- Liam Payne! Mi ez a önbizalom hiány? - állítom meg és próbálom határozottan mégis halkan felvilágítani, hogy tulajdonképpen egy csomó lány...hm..hm..élvezkedik rajta?
- Sophia.. - sóhajt.
- Ide figyelj! Itt vagyok én. Ha mi nagyon régóta lennénk barátok, és megtetszenék neked akkor tuti nem egy puhány pöccsel mennék el randizni,már ha elhívnál. Ha nem a régi Payne - nel! Szóval vesszünk már új cuccot és belövetjük a hajad, majd este. Elmész a lakásához és elviszed egy randira! Megegyeztünk? -kérdezem mosolyogva.
- Meg! De... - kezd bele, de befogom a száját.
- Te fogod fizeti a ruháimat, ha ellenkezni mersz! - mondom mire elvigyorodott. Levettem a tenyerem a szájáról és ismét útnak indultunk.
- Nem tudom mi lenne veled nélkülünk! -mondja sóhajtva.
- Talán normálisak lennétek? - kérdezem mire felnevet.
- Az sose!
- Akkor miért mondtad ezt? - kíváncsiskodok.
- Tegnap Niall vigyorogva jött haza, és elkérte Paul számát, majd bevonult a szobába. Elhihetted akkor volt utoljára ilyen boldog, mikor Beccával és Theoval volt. Eleanor..ki tudja most hol lakna, hacsak nem Louisnál, ha te nem lennél. Ja és azt is hallottam, hogy Pezznek te adtad meg a lökést az x- faktorba! - sorolja fel a tetteimet. Furcsa, főleg a Nialles.
- Köszönöm, Liam! De tényleg! - mondom és megölelem amit kuncogva fogadd.
- Nincs mit, Summer! Ez csak az igazság! - elenged majd elérünk a pláza bejáratához.
- Először oda megyünk, majd oda és oda is benézzünk! - mutattok egy cipő boltra, mire furcsán nézz rám. - Mi van? Cipő bolond vagyok! - rántok vállat, majd bemegyünk az első boltba.
- Hé! Csináljunk divat bemutatót, és te vagy én meg leszavazzuk vagy felszavazzuk, jó? - áll elő Liam egy briliáns ötlettel amire heves fej bólogatásom a válasz.
- Te kezded, mert te mész este randira! Szóval nyomás! - indulunk meg a férfi ruhákhoz.
- 5 - 5 ruhát választunk ki és azok közül választunk! - mondja mielőtt szétszakadunk.
- 10 perc múlva a 2. próba fülkénél! - kacsintok rá majd elindulok. Hamar megtalálom az összeillő ruhákat és mikor odaérek pont letelik a 10 perc. Forgolódom, majd Liam feje bukkan elő a függöny mögül.
- Akkor most légy hal! - mondja és elhúzza a függönyt. Egy fehér póló volt rajta, egyszerű farmerrel és barna bakanccsal, amit kiegészíttet egy farmer mellényel.
- Liam ez... - mondom és szinte tátogok, ahogy mondta. Ijedség kerül szemeibe amit le is nyugtattok. - Ez egy kurva jó szett! - fejezem be vigyorogva.
- Huhh, jó azt hittem már nem!
- Ne butáskodj! Tessék! Most pedig hadd lássak egy Liam Payne - s divat bemutatót! - kacsintok rá ás leülök egy egyikre puffra.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Bassza meg, Summer! Kurva jó lett a hajad! - mondja mire csak mosolyogva vállat rántok.
- Tiedbe pedig belelehet túrni, ami már jó pont! Mi ezt egyszerűen imádjuk! - túrok bele hajába amire a fodrász ijedten nézz. - Bocsánat! - mondom és gyorsan elveszem a kezem a haja közeléből. Liam csak felkuncog, majd a pénztárhoz megyünk. Liam fizet, majd a szatyrokkal együtt elhagyjuk a helyett. Ekkor Liam - nek elkezd csörögni a telefonja.
- Louis az! - mondja mire felpörgök.
- Hangosítsd ki! - bólint majd felveszi és kihangosítja.
- Hello Lou!- köszön mosolyogva Liam.
- Liam nem tudom, hol vagy de azonnal gyere haza! Harry... - kezd bele, ekkor meghalljuk az Ő hangját.
- Nem kell mindenkinek tudni..- mondja és megszakad a vonal. Döbbenten nézzek Liamre aki nyel egy nagyot.
- Azonnal hívj egy taxit Liam! - mondom határozottan.
- Biztos vagy benne, hogy ott akarsz lenni? - kérdezi remegő kezekkel.
- Az exem, akibe lehet szerelmes vagyok, még mindig. És aggódóm. Akármennyire is nem törődtem vele az elmúlt hónapokban. Bajban van, és ki tudja mit csinált! - válik aggódóvá a hangom. Bólint majd szapora lélegzet vétel mellett hívj egy taxit, ami hamar megjön. Lediktálja a címet miközben beülünk. A szívem a torkomba dobog, és izzad a tenyerem. Egyre gyorsabban mozog a mellkasom, és csak azon imádkozom, hogy ne legyen semmi baja.