- Én nézzem meg! - mondom és őrült tempóba hagyom el a szobám. Szerencsétlenségemre felbuktam a lépcsőn így az utolsó pár lépcsőfokot gurulva tettem meg.
- Hova rohantál? - kérdezi fentről Harry.
- Sehová! - mondom idegesen. Haragszom Harryre. És gőzöm sincs miért! Ami vicces, hisz nem csinált semmit. Felpattanok és Zaynéket kezdem keresni, de sehol nincsenek.A tükörre pillantok ahol egy rózsaszín cetli libeg.
"Nincs semmi! Tök oké vagyunk!Leléptünk!~Pezz"
- Na? - jelenik meg hirtelen mellettem Harry.
- Tudod kit ijesztgess! - mondom és a cetlit kidobom a kukába.
- Mi bajod lett? Haragszol rám? - kérdezi meg kíváncsian.
- Jól esik veled flegmázni! - mondom vigyorogva.
- Te! - kap fel hirtelen és ledob a kanapéra. Elkezdi csókolgatni a nyakam amit élvezzek, de persze nem vagyunk egyedül.
- Harry ezt látnod kell! - mondja Niall mire Harryt lelököm magamról és felülök.
- Mit? - kérdezem kíváncsian.
- Én tényleg nem akartam turkálni,hisz ez a falon volt fent!-kezd el védekezni.
- Mi az? - kérdezem meg és mellé sietek. Jézusom! Megtalálta azt a képet amin balettozom!
- Én is! - mondja Harry és Niall másik oldalára terem.
- Azta! Kicsi te! - mondja mosolyogva.
- Komolyan Harry? Nem mondod? - kérdezem meg szempillámat megrebegtetve.
- Van még? - kérdezi Niall.
- Kis kori egy csomó! - legyintek. Szerencsére nem tudják, hogy van egy fiók amiben csak a modell képeim vannak.
- Még van valami! Akkor szoktál így nézni ha még van egy másik dolog is! - mondja Harry.
- Mi? - kérdezem és érzem, hogy az arcomba szökik a vér.
- Meg kell találnunk! - mondja Niall.
- Kérlek azokat ne! Helyettük bármit elmesélek meg mutatok még magamról kis kori képeket csak azokat ne! - mondom könyörögve.
- Rendben! Viszont gyere mielőtt Lou neki nem áll keresni őket! - mondja Niall. Felszáguldok a lépcső és azonnal a szobámba esek be ahol három döbbent fej néz rám.
- Perriék jól vannak! - mondom felpattanva.
- És miért rontottál be? - kérdezi Liam.
- Nem kezdtetek el turkálni? - kérdezem szétnézve.
- Lou kezdte volna el,ha nem állítom le! - mondja El.
- Akkor mesélsz? - kérdezi Niall bejőve.
- Oké. Mutatok még képeket! - mondom és kinyitom a legfelső fiókot ami tele van a kis kori képeimmel.
- Tessék! Lehet válogatni! - mondom és egyet a kezembe véve huppanok le az ágyra.
- Ezen nagyon aranyos vagy! - mondja Eleanor a vállamra téve a fejét.
- Ezen kb. 3 éves vagyok és "pózolok" a kamerába! - mondom felnevetve.- Nekem kell ez a kép rólad!-mondja a hátam mögül Lou.
- Miért pont ez? - kérdezem felkuncogva.
- Mert olyan aranyos vagy rajta! - mondja és elkezdi rebegtetni a szempilláját.
- Rendben megkapod! De várjál! - mondom és felpattanok, ráírok valamit a hátára. Mosolyogva nyújtom át Lounak akik egyből a hátát nézi és elmosolyodik.
- Most miért kellett ezt írnod? Én sírni fogok! - vágja le magát az ágyra.
- Miért mit írt? - kérdezi Harry a derekamat átkarolva.
- Az a hármunk titka! - mondom Elre és Loura kacsintva.
- Muti! - mondja El. Elolvassa és azonnal feláll és megölel.
- Engedd el a barátnőmet! -"morog" rá El Harryre aki rögtön elenged.
- Én is szeretlek! - suttogja. Pár másodperc múlva elenged és leül Lou mellé.
- Akkor elmondod a kicsi kori élményeidet? - kérdezi Niall.
- Persze!Melyikkel kezdjem? - kérdezem nevetve.
- Miért pont London? Miért nem Magyarország? - kérdezi Niall. A többiek érdekesen néznek az ír srácra még én leülök a szőnyegre és mosolyogva nézek körbe, végül a srácra.
- Engem sokkal jobban vonz az eső, Big Ben, a Temze és London szinte minden kisgyermek utazásába benne van! - mondom őszintén.
-Hogy jön most szóba Magyarország? - kérdezi Lou.
- A nagymamám ott született, de elköltöztek ide Londonba és itt megismerkedett a nagypapival. Majd amint anyum férjhez ment, visszamentek Magyarországra! - mondom el röviden.
- És onnan van az az isteni lekvár is! - mondja Niall vigyorogva.
- Egyszer el kell mennünk Magyarországra!-dönti el Liam.
- Kár kihagyni! Igaz, a nagyim a Dunántúlon lakik, de Budapest is valami hihetetlenül szép város. A hidak,az épületek,és ahogy a két várost elválasztja a Duna. Tényleg kár kihagyni! - mondom sóhajtva.
- Oké. Kötelező elmennünk Budapestre! - jelenti ki Lou.
- Harry majd úgy is jön, ha még együtt leszünk! - mondom az említett srácra nézve.
- Majd megbeszélem a nagyijával, hogy jöhettek-e ti is! - suttogja vigyorogva.
- És El te mi szeretnél lenni? - kérdezem a csöndbe ülő lánytól.
- Modell! - ásít egy nagyot.
- Illik hozzád! - mondom mosolyogva.
- Köszi! Viszont srácok én bealszok! Szóval, Chloe aludhatok az ágyadban? - kérdezi El.
- Persze. A fiúk meg majd megoldják. - legyintek vállat.
- Chloe mi? - kérdezi nevetve és megcsókolva Harry.
- Ne cikizz vele, mert nyakon csaplak. Viszont én is fáradt vagyok. Szóval dönthettek. Vagy maradtok és vendégszoba alszotok vagy hazamentek és nem csinálok reggel reggelit! - állok fel.
- Én maradok! - jelenti ki Niall.
- Én is! És majd alszom Niallel. - mondja Liam és már el is tűnnek a szobából.
- És ti? - kérdezem a srácra nézve.
- Oké! Maradunk! - egyeznek bele. És még Lou "elköszön" Eltől addig Harry megfogja a derekam és közel húz magához. Csókolgatni kezdi a vállam, majd rátér a számra végül elenged és vigyorogva hagyja el a szobát.
- Elegem van a barátodból!-mondom leülve az ágyra.
- Miért? Csak olyan mint én. - nevet fel és ő is kimegy a szobából. Nagyszerű. Gyorsan lezuhanyzom és El is aki szerencsére nem aludt be.
- Köszi, hogy itt aludhatok! - búj be az ágyba.
- Nincs mit! Hisz már nem szabadulok tőletek! - mondom bebújva mellé.
- Ez igaz! Jó éjt Summer! - fekszik le és kapcsolja le a lámpát.
- Jó éjt, El! - fekszem le, és amint a fejem a párnát éri az álmosság már hatalmat vesz felettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése