2015. március 14., szombat

Új történet!!

Sziasztok!  Először is üdvözlök mindenkit. Másodszor pedig mint a cím is mutatja az új történetem megnyitotta ma kapuit...Remélem tetszeni fog és a lenti címre kattintva bele is kezdhetek az első részbe! 



2015. február 26., csütörtök

71. THE END

Sziasztok...Ide is elérkeztem, azaz ennek a történetnek is vége. Nagyon köszönöm azoknak, akik olvasták a blogom, mert naponta dobták fel a kedvem. Nem nagyon tudok mit írni, mert nem vagyok valami jó az ilyen "beszédekben" így még csak annyit tennék hozzá, hogy most egy rövid  időre beszüntettem az írást, de tavasszal  visszatérek egy újabb történettel és egy másik bandataggal. Szóval ennyi is lenne! Jó olvasást és még egyszer köszönöm! És a kattintásokat elértük a 11.000 pontosítva 11. 397 . Nagyon köszönöm! ♥ Jó befogtam!

|Naplóbejegyzés 2009. Augusztus 25.|

ÖRÖKKÉ BOLDOGAN: Soha nincs olyan, hogy csak boldogság. Szükség van bánatra, veszteségre, veszekedésre.
SZERELEM: Létezik. Nem tagadom, hisz én is az vagyok. De a szó semmit nem ér érzelmek nélkül. Bárkinek mondhatod, bármikor, hogy szeretlek. 
BARÁTOK: Igazak, hamisak? Maradnak, mennek? Mégis onnan tudod, hogy az igaziak kik, ha ők követnek téged, mint az árnyékod és néha adnak egy erős pofont, hogy ne légy a padlón.
SZŐKE HERCEG: Kinek mi. De ha nekem is létezik remélem barna énekes.

|JELEN|

Az már biztos, hogy igen negatív volt a személyiségem 2009 - ben. Itt ülök 20 éves fejjel és a régi naplóimat olvasom. Hogy miért ez a négy szó? Akkoriban estem nagyot pofára és elkapott bölcselet. Hogy igazak - e vagy nem? Számomra hasznosak a többi nem érdekes.

|2010. Június 23.|

Elegem van a jelenből. Miért nem ugorhattok a 18 éves korszakomba most? Ő fellép és énekel milliárd lánynak, majd behuppan fekete kocsijába és haza tart. Hazaér. Felakasztja kabátját, lerúgja magáról cipőjét és miután bezárta az ajtót felakasztja a kulcsot a többi közé. Nem eszik, nem iszik, nem ül le TV - ni, felsiet. Belép a fehér ajtón, ami a szobáját őrzi, de nincs egyedül. Több lélegzet vétel. több mozgás. Lassan indul meg a most kivételesen nem nyikorgó parkettán, de hamar a szőnyegre tér lábával. Még mindig divatos ruhákat hord, mit is várunk hisz még csak 26 éves, fekete farmer, fehér ing mellkasánál kigombolva így kilátszódik tetoválása. Arcán elégedett mosoly mutatkozik, szemében pedig a szeretett hatalmas mértéke. Valamit nagyon nézz. Az a valami pedig a  családja. Ahogy felesége nyugodtan szuszog miközben kezeiben 1 éves kislányát szorongatja. A fiú hangtalanul húzza le magáról a nadrágot és a zoknit, majd az inget is ledobja a szoba másik végébe és befekszik családja mellé. Homlokára puszit lehel mindkettőnek, majd óvatosan veszi ki gyermekét a lány kezei közülés teszi feljebb. Betakarja magukat, felesége ujjait összekulcsolja sajátjaival, majd mosolyogva hunyja le szemeit.
- Megjöttél! - hall meg egy vékony hangot, mire felnevet.
- Halkan! Anya és Lucy alszik! - ül fel és ölébe veszi csepp kisfiát. 
- Bocsánat! Holnap mehettek veled a koncertre? - kérdezi csillogó szemekkel, mire apja mosolyogva bólint.
- Ne csak Benjit vigyed! - a hangja a fiúban még mindig forrósággal szalad végig ereibe. A fiú felé kapja tekintettét és vigyorogva nézi, hogy felesége feltápászkodik és miután kinyújtózkodott kedvesen nézz férjére.
- Szia! - köszön mosolyogva.
- Szia! - köszön vissza, majd csókkal köszöntik egymást.
- Szóval akkor holnap az egész család jön a koncertre? - kérdezi az apa körbepillantva.
- Ki nem hagynám még egyszer! - vágja rá a lány, mire a fiú felnevet.
- Rendben! De akkor igazi rajongónak kell tűnnötök! - mondja megcsípve kisfia arcát.
- Oké! Felveszem azt a pólót, amelyiket tőled kaptam karácsonyra! - a fiú tapsikol,  a lány pedig  mosolyogva nézi a jelenetet. Régen ugyanebben reménykedett egyedül, kitaszítva most pedig arról álmodik, hogy örökké tartson ez a pillanat.

Szóval te FIÚ, igen csupa nagy betűvel, meg vagy jósolva. Már csak rám kell találnod. Amilyen makacs vagyok kinézzem magamból nem egyszer fogom elrontani a kapcsolatunkat, de tudom, hogy benő majd a fejem lágya. Szóval lehet róla szó, hogy hagylak elmenni, de te ne tedd. El sem hiszem, hogy ezt írom, de olyan jó lenne, ha léteznél. Még csak 15 vagyok és már a jövendőbeli férjemről álmodozok. Mint egy igazi kamasz, csak egyedül. Szóval nagyon ajánlom, hogy létezzen és valóra váljon a fent megjelenített jövőképem, mert ez minden álmom. És ha sikerül mi lesz? Megfogom neki mondani, hogy én már hamarabb szerettem mielőtt híres lett volna és nem is tudott volna rólam. A napló írást itt befejezzem, ha nem jegyezném meg az elkövetkezendő pillanatokat nézd vissza a képeket. Szóval....Remélem sikerült az álmom.
Summer Chloe Brook
2010. Június 23. 20:22 




2015. február 24., kedd

70. Emlékezetes búcsú

Hát, sziasztok! Ide is elérkezett a történet ugyanis így este felé kirakom az utolsó előtti részt! Kicsit furcsa most, ilyet írni, de gondolom minden blogger átélte vagy átfogja ezt érezni! Jó nem rizsálok! Jó olvasást és pusszantok mindenkit!!!! ♥♥

Summer Brooks"

Az este, éjszaka folyamán miután kipancsoltuk magunkat elindultunk vissza. Útközben összetalálkoztunk Niallel, de mielőtt szóba elegyedtünk volna berántottak a mellettünk lévő bokrokba. Liamék leoltotok, de hamar áttért a beszélgetés, hogy miért fogjuk egymás kezét. A srácokon akkora mosoly volt, mintha gumicukrot kaptak volna, sőt még Harrynek megpaskolták a fejét engem vigyorogva pörgettek meg a levegőben, majd ismét Louisékra terelődött a téma így kukultunk egy keveset, de amint vízszintesbe ment át mind az öten szétszéledtünk. Így kerültem én Harryék kunyhójába és a fiúm karjaiba.
- Mi az, Szépségem? - hangjára megugrottam, majd szemeibe néztem.
- Mióta vagy te fent? - kérdezi beletúrva hajába.
- Utánad keltem fel! Szóval min gondolkodtál? - kíváncsiskodik.
- A tegnap estén! - mosolyodom el.
- A fürdőszobáson? - kezdi el puszikkal behinteni hajam.
- Most, hogy mondod megismételhetnék csak az ágyban! - mondom vigyorogva.
- Semmi kifogásom ellene! - maga alá gyűr és durván csókol meg, de ekkor kicsapódik az ajtó.
- Jó reggelt, Mr...és Mrs? - kérdezi Lou mire mérges pillantással bombázzuk.
- Miért nem mentél Ellel? - kérdezi Harry leszállva rólam.
- Mert ő ment hozzád újságolni, hogy mi történt az éjjel! És a vágyad kipipálva számunkra! - huppan le az ágyra.
- Mi? - kérdezem furcsán.
- Tudod, mikor faggatunk és azt mondtad, hogy szeretnél tengerparton testi kapcsolatot. - mondja mire hozzá dobok egy párnát.
- Én se beszélek veled arról, hogy hol csinálom és léci ezt te se tedd velem! - mondom grimaszolva.
- Ugyanúgy megbeszéled Ellel! - nézz rám hülyén.
- De egy lány máshogy beszéli ezt meg, mint ti! - sóhajtok fel.
- Honnan veszed, hogy Harry szokott mesélni?
- Onnan, mert El és én is beszélünk róla! Most pedig.. - mondom felpattanva és felvéve a felsőm intve hagyom ott őket.
- Ez nem igaz! Hol van már az a... - belépve rögtön nekem ront az eddig panaszkodó, majd furcsán eltávolodik.
- Hol voltál? Az egész kunyhót körbe néztem.. - folytatná, de befogom a száját.
- Harrynél. Újra összejöttünk. És tudok arról is, hogy a parton közösültettek! - a végére elengedem, de ajkai ketté is válnak, amiből vigyor keletkezik.
- Ez hihetetlen! Mikor? Hol? Ugye soha nem szakítotok? - kérdezi, mire fejcsóválva kuncogok fel.
- Ha még egyszer megcsal felvágom a heréit, vagy nem tudom. - lerángat az ágyra és törökülésbe ülve nézz rám csillogó szemekkel.
- Életem legeslegjobb és legújabb szeretkezésében volt részem! - kezd bele, mire kuncogva öklömre helyezem államat és térdeimre csúsztatom könyökömet nézzek rá kíváncsian.

****************************************

- Hé mindenki itt lebzsel? - kérdezem belépve Liamék kunyhójába.
- Mivel aludtál nem akartunk felébreszteni, utánad meg Harry dőlt ki. Igen kifáraszthattad az éjjel! - kuncog fel Niall.
- Az most nem számít! Nem jönne el valaki velem sétálni? - kérdezem körbe pillantva. A szöszi pattan fel és két csomag gumicukorral a kezébe int a többieknek és maga után húzz. Kezembe nyomja az egyiket és kibontva azt kezdem magamba tömetni.
- Azért megszerettem ezt a helyet. - mondja mosolyogva.
- Elhiszed, hogy én is. De már jövőre nem jövünk. Ti felveszitek a számokat, én remélhetőleg híres fotós leszek. Meg fél éves lesz a babuci! - simítok végig a hasamon.
- Szép jövő! És reméljük, igaz is! És nem tervezel úgy semmit? - kérdezi mosolyogva.
- De hogy nem Niall! Meg mászom a Mount Everest. - mosolyodok el szem forgatva.
- De most komolyan kérdeztem! - lök meg óvatosan. Kisebb csönd áll be közénk, és gondolatomból egy faház szakít ki.
- Az mi? - kérdezi megtorpanva és Niallra nézve.
- Hullákat rejtő ház? - nézz rám vigyorogva, mire tarkón csapom.
- Egy félős kismamát ne ijesztgess! Nézzük meg! - rántom magammal és amint odaérünk ki is nyitnám, de csak nem nyílik.
- Berúgjam? 
- Ha betudod Superman! - veszem ki a kezéből a csomagot és arrébb állok. Niall hátrál, majd nekifut és betöri. Rám néz nyelv nyújtva majd kiveszi a kezemből a gumicukrot. Elindulok fellökve őt és mikor beérek meg is torpanok.
- Mi van bent? - kérdezi, de nem figyelek hanem beljebb sétálok és leülve a székre kezembe veszem a
hangszert és megpengettem. Testemet át járja a hang és a múltat idézi fel, mikor tanultam gitározni. Lehunyom szemem, majd még egyszer megpengettem, de most egy dalt kezdek el játszani amihez hangot is adok.
                                        Only half a blue sky
 Kinda there but not quite
 I'm walking around with just one shoe
                               I'm half a heart without you

                                    I'm half a woman at best,
                            With half an arrow in my chest
                            'Cause I miss everything we do,
                              I'm half a heart without you
                                Half a heart without you,
                             I'm half a heart without you


- Szóval ilyet is tud Summer Brooks? - felpillantok az ajtófélfára támaszkodó Niallra is elmosolyodom.
- Titkos tehetség vagyok! De már kicsit rozsdás rég énekeltem és gitároztam. - mondom mosolyogva. 
- Attól még gyönyörű hangod van! Figyelj most ahogy itt gitároztál mit szólnál hozzá ha utolsó este csinálnánk mi heten egy kis tábor tűzetzenélgetéssel és pille cukorral? - kérdezi vigyorogva.
- Benne vagyok! De hívjuk Pezzt és Sophiát is! Meg valakit melléd! - mosolyodok el ördögien.
- Kire gondolsz? - kíváncsiskodik, de csak legyintek.
- Annyi elég,hogy szingli, szép csaj és szerintem bejössz neki! - mondom vigyorogva.
- Ajj! Jó! Akkor nézzünk egy dugi helyett és kezdjük el készülődni! Este meglepjük a többieket. - kacsint rám.
- Én már tudom hol jó! Tudod van a sziklás rész és utána van egy rész ahol homok van meg t - mondom mire megértően bólint.
- Tökéletes! - mondja mosolyogva.
- Remek! Akkor hozz sok pokrócot,kérj a konyhás néniktől pille cukrot én pedig ott várlak! - mondom és megfogva két gitárt elindulok. Hamar megérkezzem szerencsére volt egy bújó hely, ahol nem kellett a sziklákon egyensúlyoznom két gitárral. Leraktam őket és leülve a homokba hívtam fel a három csajt akik boldogan mondtak igent és azt, hogy estére itt lesznek. 

************************************

- Hova megyünk? - hallom meg El hangját. A lányokkal össze mosolygok, majd elindulok a hang irányába.
- Mindjárt! Már Summerék várnak minket! - Niall hangja hangos, kíváncsi amin elmosolyodok, majd sötét alakokat látok meg. Akik közelednek majd megérkeznek.
- El sem hiszem,hogy...! - kezd bele El, amint meglátja a három lányt, de Lou befogja a száját. Kuncogva somfordálok oda Liamhez és Zaynhez, akiknek be van kötve a szeme.
- Kíváncsiak vagytok a meglepetésre? - kérdezem meg, mire bólintanak. Kikötöm a két kendőt és amint visszanyerik látásukat rohannak is a lányokhoz.
- Kit hívtál számomra? - áll meg mellettem Niall kíváncsian.
- Kicsit kékes a haja, de gyönyörű ott áll a tűznél! - biccentek, mire oda nézz.
- Hisz ő Jade! - mondja csillogó szemekkel le sem véve tekintetét a lányról.
- Persze! Na sipirc és remélem sikerül! - adom meg a kezdő lökést, mire támolyogva elindul. Két erős kart érzek meg a derekamon, majd pusziját a nyakamon.
- Szóval ezért nem láthattalak egész délután! Gyönyörű lett! És örülök, hogy gondoltál mindenkire! - elvigyorodom, majd szembe állok vele.
- Tudom! És képzeld az egész onnan indult, hogy találtunk Ni - vel egy faházat amiben hangszerek voltak és miután énekeltem Niall mondta, és megvalósítottuk! - mondom vigyorogva.
- Niall hamarabb hallott téged énekelni, mint én? Ez mi? Azonnal énekelned kell nekem, Asszony! - mondja meglepetten és sértődötten, majd a farönkökhöz húzz és leültetve kezembe nyom egy gitárt.
- Csak ne menekülj el, oké? - kérdezem mire szem forgatva bólint. Megpendítve a gitárt, csendet teremtek magam körül és megérzem magamon mindenki pillantását, majd lehunyom a szemem és bele kezdek.


My hands, Your hands
Tied up, Like two ships.
Drifting, Weightless.
Waves try to break it.I'd do anything to save it.
Why is it so hard to say it?
My heart, Your heart
Sit tight like book ends.
Pages, Between us
Written with no end. So many words we're not saying.
Don't wanna wait 'til it's gone. You make me strong.

Ezután még egy gitár csatlakozott be hozzám és pár mélyebb hang is. Kinyitom szemeimet, majd megpillantom, hogy Ni rám kacsint és tovább énekel, ahogy Liam, Louis, Zayn és Harry is mellettem. Mindenki a párjával már egy farönkön ül és összemosolyog amitől a lányok elpirulnak és a következő versszakba szállnak is be. Harry téved a szemem, aki szintén engem nézz. Össze mosolygunk és minél jobban közelítünk a szám végéhez közelebb kerülünk egymáshoz, majd szinte egymás szájába mondjuk az utolsó sort, amit csókkal zárunk.

That you make me strong?




2015. február 20., péntek

69. Dúl a romantika

Hellosztok! Első sorban mindenkinek kellemes hétvégét! Új rész tádáá és próbáltam romantikusra formázni remélem sikerült. Köszönöm, hogy olvassátok a blogom!! És jó olvasást! Puszi!! ♥♥

Summer Brooks"

- Kelj már fel vagy leöntelek egy vödör vízzel! - életem legszebb hangjára ébredtem fel, de hamar éreztem hideg vizet is az arcomon.
- Shit! Eleanor! Miért kell így fel kelteni? - kérdezem megtörölve a szemem.
- Inkább vedd fel az ultra szexi bikinid és nyomás a móló! Csobbanni akarok! - még fel se fogom amit mondott, de már a fürdőszobába rángat, majd visszatér a "szexi" bikinimmel.
- 5 perc! És hozz törölközőt! - kacsint rám, majd ott hagy. Oké..Vissza az elejére. Felkelt, mert csobbanni akar a vízben és berángat ide kómásan, hogy vegyem fel a bikinim. Hölgyeim, Uraim, Eleanor Calder! Végül miután megmostam az arcom leváltottam a pizsamám a bikinire. Majd magamra csavarva egy törölközőt mentem át a szobába.
- Indulás! - és ki is siet. Utána rohanok és azt veszem észre, hogy már törölköző nélkül rohan. Én is ledobtam magamról, majd beérve Elt "Bombaaa!" kiáltással csobbantunk.
- Uh, basszus ez nagyon jó! - fekszek hátra.
- Igaz? Csak le ne bukjunk még későn mennék vissza és a fiúk elmennének! - mondja mire ráfröcskölök egy kis mennyiségű vizet. Elhülyéskedtünk még ott egészen addig még a nap teljesen fel nem kelt a horizonton. Utána összenézve indultunk el és szerencsétlenségünkre igen messze volt a törölközőnk és tanár úr minket így hamar kiszúrt.
- Hölgyeim! Maguk? - kérdezi idegesen és tartva a szemkontaktust.
- Csak csobbantunk egyet, hogy majd jól bírjuk a mai napot! - mondom kedves, félénk kislányos hangon.
- Rendben! De ez többet ne ismétlődjön meg! - monda keményen.
- Tanár úr lazuljon már el! Utolsó osztálykirándulásunk utána, kitudja mikor látjuk újra önt vagy ön minket. - mondja El. Felsóhajt beleegyezően, majd elmosolyodik.
- Milyen volt a víz?
- Kellemes! De most megyünk mielőtt felkelnének a fiúk! Csókolom! - mondom és mikor a tanár hallótávolságon kívülre esik felnevettünk.
- Mi ez a nagy röhögés? - felpillantunk és az 5 fiú áll velünk szembe, Hazza és Lou kezében pedig a törölközőnk.
- A tanár urat megpuhítottuk! - mondja El kuncogva.
- És nem hiányzik valami? - Lou szemtelen vigyort küld, mire szem forgatva elmosolyodom.
- Ha hiányozni már rég visszakértük volna, de már mindenki látott bikinibe vagy fehérneműbe! - mondom majd a hasam hangosan kezd el korogni.
- Nem etettettek ma még semmit? - kérdezi Ni mire fejcsóválva ragadja meg a kezem.
- Várj, hagyj vegyek fel egy rövid nadrágot meg egy pólót a baba miatt! - mondom és most én rángatom a házunk felé.
- És hogy halad a Harry és a te kapcsolatotok? - kérdezi mikor már beértünk.
- Remekül! Én se beszélek hozzá és ő se hozzám! - mondom és ahogy mondtam felkaptam egy nadrágot, egy haspólót, és egy tornacipőt.
- De ugye ez miatt nem vagy szomorú? - kérdezi lebiggyesztve alsó ajkát.
- Nem Niall! Szarul esik, de úgy érzem, hogy nem fog magamra hagyni a baba miatt! - mondom mire felkuncog.
- Nem csak a baba miatt, de ha már szóba jött inkább megyünk, mert éhen hal szegény! - szörnyed el és ki is rángat. Egyenesen az ebédlőbe egy asztalhoz leültetve hagy ott, majd visszatér a konyhás nénikkel és egy rakat kajával.
- Ez komoly Niall?
- Figyelj, ami nem megy azt megeszem én, oké? Csak az a fontos, hogy mindketten egészségesek legyetek, mint a makk, oké? - ül le mellém. Cuppanós puszit adok arcára, majd enni kezdek az elém kitett ételekből.

*******************************


- Hé, Summer! - lehuppan mellém, én pedig lustán emelem rá tekintettem. Niall annyira sok kaját tömött belém - ami ellen nem ellenkeztem -, hogy meg sem bírok mozdulni és majd elalszom.
- Mondjad, Harry... - ásítok fel.
- Hagyjuk, látom fáradt vagy! - felpattan, de szerencsére jó annyira a reflexem, hogy vissza is rántsam magam mellé.
- Most már mondjad! Majd utána pihenek! - kíváncsian nézzek rá, mire rosszallóan megrázza a fejét.
- Rendben! Louis leordította a fejem miután elmondtad, hogy terhes vagy. És olyan régen voltak együtt, mint mi... - folytatnám, de felvonom a szemöldököm és beszélni kezdek.
- Csak megsúgom, hogy annyit szexeltek, mint a nyulak, de folytasd... - mondom, mire elmosolyodik.
- A lényeg az, hogy mára szerveztem nekik egy romantikus estét a parton és ehhez te és a fiúk segítsége is kellene. - nézz rám segítségkérően.
- Benne vagyok! Mi lenne a feladatom?
- Először kipihenned magad, utána én lekötöm Lou figyelmét, te Eleanorét és mivel nem muszáj részt venni a vacsorán, közben te gyönyörűvé varázsolod Elt, én meg összehozok valamit Louis - ból. Addig Zaynék már az utolsó simításokat végzik a parton. Niall lesz a pincér. 9 - kor elindulok és be kell kötnöd a szemét. Látni fogod a fényeket oda kell vezetned és ott egymással szembe állítjuk őket, és úgy ennyi.
- Tetszik! Viszont kérnék valamit! - mondom elmosolyodva.
- Mi lenne az?
- Segíts be menni, mert alig bírok megmozdulni! - mondom sóhajtva.
- Fáj valamid? - aggódás tűnik fel szemébe, mire felkuncogok.
- Ha a túl sokat ettem fájdalom, akkor igen! - elmosolyodik, majd felpattan és már csak azt veszem észre, hogy a kezem a nyaka köré fonódik.
- Tudok járni is! - rázom meg a fejem rosszallóan.
- Nem baj! - kinyitja az ajtót, majd letesz az ágyra. Amint oldalra fordulok szemem le is hunyódik és mielőtt álomba merülnék még érzem, hogy puszit nyom arcomra és fülemhez hajol.
- Este találkozzunk, Szerelmem! - majd pár lépés és elhagyja a kis házat, én pedig mosolyogva merülök álomba.

***************************************

- Mire készülsz, te csaj? - kérdezi meg harmadjára El.
- Csak turkálok egy kicsit a bőröndödben. - rántok vállat majd kiveszem a tökéletes ruhát. - Ehhez kell a barna övem. Van barna szandálod itt? - kérdezem mire furcsán bólint.
- De minek? Bulizni megyünk? - kérdezi nevetve.
- Ha úgy vesszük, igen! Na csipked magad mindjárt kilenc és még készen sem vagy! Ezt vedd fel, alá fehér csipkés fehérneműt és ha kész vagy gyere ki! - nyomom a kezébe a dolgokat, majd - mivel csigalassúsággal indult meg - én vettem ki a fehérneműt és adtam a kezébe, majd szó szerint betoltam a fürdőszobába.
- Ha nem sietsz úgy ahogy vagy rángatlak el. - kiabálom még be, majd előkészítem a smink cuccom. Én is átöltözöm gyorsan egy hosszú türkizkék féloldalas pulóverbe és egy halványabb rövidnadrágba. Hajamat kócosan hagyom, csak egy barna nyakláncot akasztok még a  nyakamba és felkapom a fehér tornacipőm. Mire elkészültem el is kijött.
- Gyönyörű vagy, Aranyom de most hátra arc! - mosolygok rá, mire megrökönyödve nézz rám. Szem forgatva tolom be és viszem magammal a smink cuccom és festem ki. Halványan, hisz nem vakolattal gyönyörű ez a nő majd ajkaira kenek cseresznyés szájfényt. Haját csak kifésülöm, hogy úgy bomoljon a vállára majd nyakába teszek neki is pár barna nyakláncot.
- Gyönyörű vagy, Kincsem! - mondom és mielőtt kinyitná a szemét bekötöm egy kendővel.
- Ez most miért kellett? Miért nem láthattam, hogy mit csináltál belőlem? - kérdezi mérgelődve.
- Higgadj már le Morci királynő! Most elindulunk a helyszínre. Hidd el gyönyörű vagy! De ne kérdezz semmit léci, mert még a végén kikotyogom és nem akarom! - mondom elindítva majd lekapcsolva a fényeket és kiérve a házból indulunk el. Útközben Harryékkel is találkoztunk, de csak egy vigyorgással köszöntöttük egymást. Majd a fényeket meglátva ledöbbentem. Majdnem kicsúszott a számon, hogy ez gyönyörű, de inkább kussoltam. Most végig gondolva igaza volt Harrynek. Attól, hogy szexeltek kiveszett a kapcsolatukból a romantika miattunk. El folyton velem volt és engem vigasztalt, és gondolom Louis is ezt csinálta Hazzával. Szégyellem magam, hogy ilyet tettem velük..A gondolkodásból Harry ébresztett fel, hogy megfogta a vállam. Már elérkeztünk az asztalhoz, és már a szerelmes pár egymással szembe áll.
- Oké most miért álltunk meg? - kérdezi Lou.
- Louis? Summer hol vagyunk? - most El szólalt meg.
- Srácok mi folyik itt? - Louis nyúlt a szemkendőhöz, de Harry a kezére csapott. Bólintott nekem, majd levettük róluk a kendőt. Mindketten meglepetten néztek végig a másikon, de láttam Louis szemébe a vágyat is, majd ránk néztek.
- Kezded vagy kezdjem? - kérdezi Harry, mire biccentek. - Szóval..Ez a mi bocsánatkérésünk..Annyira elvoltunk foglalva az önsajnálattal, hogy észre se vettük, hogy ti csak velünk foglalkoztok.
- És hiába voltak azok az éjszakák amikor együtt voltatok oda romantika is kell. Így most így hagyunk benneteket egy jó kis romantikára és senki nem fog titeket zaklatni csak a vacsival! Még egyszer bocsánat! - mondom halványan elmosolyodva.
- Köszönjük! De tényleg! - ölel meg Eleanor, majd Louis-val helyett cserélve, Lou is.
- Jó szórakozást fiatalok! - kacsint Harry a két vigyorgóra, majd megfogva a kezem rángat el.
- Kedves dolog volt ez tőled! - mondom mikor már sokkal messzebb jártunk.
- Tele vagyok kedves dolgokkal! És hogy vagy amúgy? Kipihented magad? - kérdezi rám pillantva.
- El is aludtam. Fél kilenckor keltem fel. És te? Hogy vagy? - kérdezem egyensúlyozva a sziklákon.
- Lefogsz onnan esni! - hangja messzebbről cseng, de nem figyelek rá. Koncentrálok, hogy véletlenül se történjen meg, hogy leesek.
- Tudod hiányzol! - fordulok meg és észreveszem ő is elindult utánam. Megáll és szemembe nézz. - Hülye voltam mikor azt mondtam, hogy legyünk csak barátok! Már másodjára basztam el a kapcsolatunkat és nem akarom többé! - mondom sóhajtva.
- Honnan tudod, hogy még köztünk lesz valami? - kérdezi sunyi mosollyal.
- Ha igaz, ha nem és hülyének fogok tűnni én már egyre biztosabb vagyok abban, hogy te jártál nálam miután bevallottam, hogy terhes vagyok tőled! És megakarsz szerezni! Itt vagyok, Harry! Már csak el kell kapnod! - mondom mosolyogva.
- Tényleg? És ha elkaplak mi lesz? - kérdezi meglepetten.
- Tied vagyok addig míg ki nem szeretsz belőlem, sőt utána is! Mert annyira, de annyira beléd szerettem, mint még soha senkibe! - mondom szemébe nézve. - De mint mondtam el kell kapnod! - kacsintok rá vigyorogva, majd megfordulok és leugrok. Tompán érkeztem a homokba és indultam meg a tenger felé. Közben ledobtam magamról a ruháim.
- A frászt hoztad rám! - kiáltja a hátam mögül. Már bikiniben vagyok és készen állok az ugrásra, de még egyszer visszafordulok.
- Nem bízol bennem, Styles? Pedig kibaszottul bíznod kéne bennem, és csipkedni magad, hogy elkapj te köcsög! - mondom elvigyorodva és ő is ezt teszi. Majd futva és vetkőzve kezd felém rohanni. Felnevettek, majd a vízbe ugrok és úszásnak eredek. Hiába..Harry utolér és visszarántva magához ütközök mellkasába, majd felnézzek csillogó szemeibe.
- Meg vagy! - mondja mosolyogva.
- Megvagyok... - kezeimet nyakára fonva és lábamat derekára kulcsolva.
- És soha többé nem foglak elengedni, mert magamhoz láncollak a gyerekemmel együtt. Elveszlek feleségül és boldogan fogunk együtt élni! Mert csak veled tudom elképzelni a jövőm! - szemeiben látom a komolyságot és őszinteséget.
- Helyes! Nem engedtem volna,hogy mással! Szeretlek, Harry Styles! - suttogom.
- Hangosabban, nem hallottam! - mondja sunyi mosollyal.
- Szeretlek Harry Styles! - kiabálom nevetve, majd azt veszem észre, hogy süllyedünk így mély levegőt veszek és így bukok a víz alá. Viszont Harry ajkaival hamar megtalál én pedig hajánál fogva húzom közelebb. Édes Istenem! De hiányzott már ez!

2015. február 17., kedd

68. Utazás

Sziasztok! Ma gondoltam megleplek titeket, mert mikor feljöttem igen nagy boldogság vért. Elértük a több mint 10.000 (!!!!) oldalmegjelenítést így gondoltam most rakok ki új részt! Remélem tetszik, és ne feledjétek már csak 3 rész! :( ♥

Harry Styles"

- Na mi van apuci? - kérdezi nevetve Louis lehuppanva mellém.
- Ez lehet számodra kurva vicces, de az jusson eszedbe én és Summer nem vagyunk együtt! - morgom, mire éles fájdalmat érzek tarkómon, ami csattanással jelzi, hogy tényleg megütöttek.
- Mielőtt levennéd a fejem ezt azért kaptad, hogy észhez térj, te idióta! - furcsán nézzek kék szemeibe amibe a szánalom foglal helyett, de felsőfokon. - Mióta megjelent Summer úgy viselkedsz, mint egy puhány pöcs és képzeld csak innen tudom, megállapítani az a csaj tényleg elcsavarta a fejedet! Miért hagytad elmenni Elyarral? Miért nem vagy most vele és döngetitek az ágyat? Miért nekem kell ismét fel kaparni a földről. Miért nem lehettek a barátnőmmel most mikor megtudtuk, hogy keresztszülők leeszünk? Miért nem döngethettem én is most az ágyat a csajommal? Mert a ti hülye agyatokat kell összeszedni! A faszom ki van már veled Harry Styles szóval kettőt mondok! Vagy összeszeded magad és elmész hozzá és újra összejöttök vagy én foglak átráncigálni, de abból egyikőtöknek sem lesz köszönöm! - majd mélyen nézz szemembe szavai komolysága miatt és hangosan csapja be rám az ajtót. Most már megértem miért Louis a legidősebb a bandában! Hisz mindenbe tök igaza van! És, hogy én vagyok a legfiatalabb? Az is meglátszik! De nincs több gondolkodás! Mostantól cselekednem kell ha valamit tenni akarok! És tenni is fogok! Felkapva telefonom rohantam is le és hiába kiabáltak utánam a srácok nem érdekelt. Egyenesen Summerékhez rohantam, nagy mázlimra nem laktak oly messze tőlünk. Lihegve bombáztam őz SMS - sel de egyikre sem válaszolt és mi vel lassan hajnal 1 - hez közeledtünk nem akartam felverni Elt is így a b, variációt választottam. Erkély. Valahogy, ne kérdezzétek, hogy jutottam fel és ismét csak a szerencsémnek köszönhettem hogy nyitva volt az ajtó. Sóhajtva fordultam meg és már szólásra is nyitottam a szám, de ami elém tárult rögtön be is csuktam. A lány kócos haja szeménél pihent, még egyik keze feje alatt másik a hasán. Testével felém fordulva van, takaró nélkül egy szál combig érő háló ruhában. Nagyot nyelve vonszoltam lábaimat az ágyhoz és magától cselekedve térdeltem le és már késő volt, de keze már kezeim közt pihent.
- Annyira, de annyira...-kezdek bele. Mit mondjak? Nem nincs gondolkodás! Csak cselekedett! - Szóval kezdjük a koncerttel és lehet százszor és százszor mondom el de azt hiszem te vagy az a lány aki felforgatta az életem. Mit hiszem, tudom! És most, hogy baba van a pocidban ami tőlem van csak még boldogabbá teszel. Soha nem haragudtam rád, csak fájt pár pillanat, ahogy neked is! Rengeteget bántottuk egymást és mégis ezt tett minket erőssé. És hiába vagyunk annyit külön ugyanúgy érzünk. Tudom, hogy te is hisz emlékezz vissza a jégpályára. Csak remélni tudom, hogy hallod amit most mondok, mert még egyszer ha nagyon akarnám se tudnám, mert most kaptam meg azt a löketett ami remélem kibírja addig amíg újra össze nem jövünk.Utána meg hátha be nő a fejem lágya! - kuncogok fel. - Haj, te lány! Hogy tudtad így elcsavarni a fejem? Minden percben mikor nem látlak és nem vagy velem csak rólad ábrándozom és lassan ez már beteges. Betegesen beléd estem és azt hiszem innen már nincs kiút. Szóval csak azt akarom, hogy tudd! - itt közelebb hajolok füléhez, hogy biztos legyek benne, hogy hallja. - Hogy tudd ha most még nem, de magamba foglak bolondítani. Hogy velem ébredj, velem álmodj, engem csókolj, engem ölelj! Szóval Summer Brooks készülj, mert lassan foglak becserkészni, majd lecsapok és elfoglak és soha, de soha nem foglak elereszteni most már. Mert te az enyém, és én a tied!- puszit
lehellek ajkaira, amik abban a pillanatban megremegnek. Elmosolyodom, majd felállok és amint az erkélyhez érek, majd még egy utolsót nézzek rá és le is lépek. Ami furcsa mikor beestem nem voltam álmos, sőt! Amint felértem a szobámba tollat, papírt és gitárt ragadva fogadtam bele egy új dalba.

Summer Brooks"

Zihálva ülök fel az ágyon. Rögtön ajkaimra vezettem ujjaim és simítok végig rajta. Olyan valóságosnak tűnt és mégis álomszerű volt. Most megcsókolt vagy nem? Álom volt vagy nem? Kétségbeesetten sóhajtottam miközben hátra dőltem. A telefonomat vettem a kezembe és kezdtem rajta böngészni, de egyből szemet szúrt a 10 SMS - es, ami csak Harrytől jött. Izgatottan nyitottam meg és az utolsó párat kezdtem olvasgatni őket.
"Beszélnünk kell!"
"Kérlek válaszolj"
"Summer a jó isten áldjon meg kérlek szépen válaszolj"
"Oké akkor ha te nem válaszolsz akkor megyek én!"
És ezt küldte 0:55 - kor. Most van hajnal 4 óra! Eljött volna? Mi ez a sok kérdés te jó isten! Oké a terhesség bizalmatlanná tesz vagy nem is tudom, hogy mondjam. Nem tesz annyira magabiztossá és többet tanakodok. És ez szar dolog, de remélem hamar elmúlik. Kivánszorogtam az ágyból és a köntösömet és egy zoknit felvéve mentem le a konyhába. A hűtőből kivettem egy vaníliás pudingot és leülve a kanapéra kapcsoltam be a TV - t. Csak váltakoztam a csatornák között, de végül egy zene csatornán álltam meg. A Midnight Memories közben jutott eszembe, hogy hiába pakoltam be én útközbe éhen fogok halni így gyorsan rohantam a hűtőbe, de kihalt volt mint egy sivatag. Így ugyanolyan gyorsasággal masíroztam fel és öltöztem át. A hajamat a fejem tetején kötöttem össze, majd felvettem a tornacipőm és a válltáskát felvéve siettem egy pékségbe. Hamar beszereztem sok kaját és üdítőt is. Majd sok szatyorral tértem haza 6 - kor. El vánszorgott ki a konyhába és meglepetten nézte, hogy én már szinte pörgök.
- Te mit csinálsz? - motyogja.
- Csap le pár falatra mielőtt el nem raktározom az egészet. És tessék! - tolok elé egy meleg kávét.
- Ijj! Köszönöm! - kezdi el rögtön kontyolgatni. Lehuppanok a bárszékre és mosolyogva kezdem el enni az egyik pizzás szeletett.
- És mikor indulunk? - kérdezem bár inkább vinnyogásnak hangzik.
- 7 - kor berakjuk a kocsiba a cuccokat és leellenőrizünk mindent és elindulunk, de 30 - kor biztos el kell indulni, hogy oda érjük a vasútállomásra. - nyel egyet mert ő is enni kezdett.
- Oké! És nem tudod véletlenül, hogy valaki járt - e itt? - kérdezem, de meglepetten rázza meg a fejét.
- Miért? Csak nem Harry látogatott meg?
- Nem tudom!! Írt  pár SMS - t hajnal 1 fele, meg vele álmodtam. Olyanokat mondott, hogy soha nem fog elengedni meg, hogy becserkész és, hogy nagy szeret. És a végén meg a számra puszit is adott és olyan valóságosnak tűnt mégis olyan álomszerű az egész.
- Majd kiderül szívi! - kacsint rám, majd elindul felfelé. Én is így teszek és gyors zuhanyozás után felveszek egy elég rövidke ruhát hajamat pedig kivasalom.  Majd még utoljára végig simítok hasamon és siettek is le. A kajákat kezdem először a hátsó ülésre bepakolni, majd jönnek az én, majd El csomagjai végül bezárva az ajtót indulunk a végállomásra.

******************************

- Szóval azt mondod, hogy valaki járt nálunk az éjszaka és abban is biztos vagy, hogy megpuszilt? - kérdezi El.
- Nem vagyok benne biztos! Az egész, hogy Harry beszél hozzám vagy, hogy fogja a kezem és, hogy megpuszil olyan valóságosnak tűnt, de lehet csak egy nyamvadt álom volt! - mondom sóhajtva. Leparkolok, majd kivesszük a csomagjainkat és elindulunk befelé.
-Jó reggelt, Lányok! A csomagjaitokat vigyétek fel és ha lehet maradjatok is ott, mert mindjárt indulunk! - szól ránk az osztályfőnök, mire vigyorogva bólintunk és siettünk is ki. Szerencsékre elég hamar feltettük a csomagokat a vonatra és huppantunk le megkönnyebbülve.
- Summer! - huppan le mellém Niall és a képembe nyom egy zacskó chipset. - Enned kell!
- Köszi Niall! - nyomok puszit az arcára, majd letéve a chipset hagy ott minket. Ez gyors volt. Ölembe veszem és lassan kezdem el enni azt. Közben Eleanor is eltűnt és egyedül ültem ott. Fejemet az ablaknak támasztottam és egyre fáradtabban éreztem magam, majd szemhéjaim is lecsukódtak. Mielőtt mély feketeségbe borultam volna még hallottam pár szófoszlányt.
- Huppanj helyett és aludj! Felőlem végig alhatod az egész utat, de ha horkolni mersz Summer mellett kiherélek! - Eleanor volt, és nem tudom kihuppant le mellém, nem nyitottam ki a szemem. Viszont akkor mikor ujjainkat összekulcsolta rögtön mély álomba zúdultam és reméltem, hogy vele álmodom. A göndör barna hajú hercegemmel.
- Ideje lenne felkelnie, mert a babuci éhen hal! - motyogja valaki halkan.
- De olyan aranyosak! Csak nézd őket! - kifejezetten Louis hangját vélem felfedezni benne.
- Ha nem fejezitek be lecsaplak titeket! - motyogja valaki mellettem.
- Én meg vele tartom! - nyitom ki szemeimet és a vigyorgó szerelmes párral találom magam szembe. Fejem egy elég kényelmes vállon pihen már csak azt kéne tudni kién.
- Na látod! Mondtam, hogy már összejöttek! - támadja le Louis Elt.
- Mi? - ugrok fel a kiabálásra.
- Fejezzétek már be! Te meg ne ordibálj, mert Summer megijedt! - a mellettem lévő fiúban Harryt vélem felfedezni és minden dolog lepereg onnantól,. hogy mit álmodtam vele reggel idáig és elpirulok benne.
- Bocsi Summer! - mondja Louis. Niall kanyarodik be hozzánk és huppan le velem szembe és felém nyújtja az egyik gumicukros zacskót. Vigyorogva fogadom el és bontom ki majd kezdem el eszegetni.
- És nekünk nem adtok? - kérdezi Lou szomorkásan.
- Nem! Mi ketten vagyunk! - mondom és titokban Harryt nézzem aki továbbra is vigyorogva figyeli a műsort. Nem is néz rám. Furcsa.
- És Niall mi a te mentséged? - kérdezi az illető akit eddig titokban néztem.
- Én meg senkinek nem adok a gumicukromból! - nyújtja ki a nyelvét.
- Rendben, Horan. Ezt megjegyeztem! - mondja Louis sértődötten. "Hála" az érzékenységemnek felálltam és megöleltem szegény srácot, majd a kezébe nyomtam a gumicukrot és lehuppantam.
- Ezt most miért kaptam? - kérdezi döbbenten.
- A babának köszönd! A terhesség érzelmessé tesz! - mondom majd a kis táskámba kezdek el turkálni és előveszek egy kókuszos csigát.
- Azta! Louiii!!! Én is akarok egy gyereket!! - kezd el nyávogni El.
- Majd babázol Summerével és miután letettük a turnét szóba jöhet! - kacsint Elre aki vigyorogva és büszkén dől hátra.
- Gyerekek! 5 óra és ott vagyunk a táborban! - jelenti be a tanár úr.
- Addig mit csináljunk? - kérdezi Harry.
- Engem például kiengedhetnétek, mert mindjárt idepisilek! - mondom lenyelve az utolsó falatot majd felpattanok és rohanok is ki.

☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺

Lassan 6 óra és még mindig nem érkeztünk meg mi heten hülyültünk, játszottunk vagy csak elvoltunk. Sokszor néztünk össze Harryvel. Sokszor volt "véletlen" érintés. És ami furcsa egyikünk sem csinált más csak a másikra mosolygott, Nekem még mindig a hallottak járnak a fejembe, mi szerint még mindig szeret és, hogy tigrisként fog letámadni.
- Gyerekek! Vegyétek kezetekbe a mindent ami a tietek és készüljetek a leszálláshoz. - rögtön felvillanyozódtam és szedtem is össze a cuccaimat, ahogy El is.
- Megőrültettek? - kérdezi nevetve Lou.
- Csak a legjobb szobát akarjuk! - kacsintok rá és elindulok a keskeny folyóson.
- Hé! Mi van köztettek Harryvel? - szorítja meg El a csuklóm.
- Nem tudom! - ekkor fékezz a vonat és amint kinyílik az ajtó szállunk is le. Ismert már itt az osztály, ahogy nekünk a hely. Minden éven idejöttünk, kivéve tavaly, de most meggyőztük az ofőt, hogy 3 napra jöjjünk amibe bele is egyezett. Ellel szélsebesen kezdtük rohanni a két szobás kunyhóhoz. Amint beértünk vigyorogva dőltem hátra az ágyon.
- Olyan jó újra itt lennie! Csak most nem Beccával, Pezzel és Danival! - mondja  szomorkásan,. mire felállok és megölelem.
- Hé! Gondolj arra, hogy egész nyáron akkor mész Pezzhez amikor akarsz! - mondom lehuppanva mellé.
- Tudom! De Dani miatt vagyok ennyire lehangolt! Nem is beszélünk! A nettről tudtam meg, hogy újra visszaállt az x - faktorba meg, hogy modellkedik! - háborodik és fel csillogó szemei arról árulkodnak mindjárt sír.
- Nem ismertem annyira Danit, de szerintem aki képes egy gyermekkori barátságot így tönkretenni egy pasiért, az nem gondolta komolyan! Nem érezte azt amit ti! És ha ez így van nem éri meg miatta szomorkodni! - mondom őszintén.
- Köszönöm! - ölel át. - Ha nem baj elmegyek Louhoz egy kicsit romantikázni! - kuncog fel.
- Menj csak! Én meg letussolom és dőlök le! Fáradtak vagyunk! - simítok végig hasamon.
- Rendben! Majd jövök! - és el is suhan a szobából. A bőröndömből kiveszem a pizsamaként hozott ruháimat, majd a fürdőszobába megyek. Rég voltam itt és azt kell mondjam fel lett újítva a fürdőszoba. Fehér csempék futnak végig a falon még a padlón fekete - fehér kockás linóleum díszíti. Egy szintén fehér zuhanykád helyezkedik el a szoba másik oldalán és mellette egy ablak. Nem olyan nagy, de ha nem húzzák be simán belátnak. A zuhanykád másik oldalán pedig a mosdókagyló helyezkedik el felette egy tükrös
szekrény. Vele szembe a törölköző és egyéb tartók, majd nálam lyukadok ki. Aranyos kis hely lett. Miután elmosolyodtam gyorsan lezuhanyoztam, előtte leengedtem a redőnyt az ablakon, és felvettem a pizsamám majd visszasiettem a szobába. A nap már nem sütött be már eltűnt a horizonton, így tisztáztam magamba elmúlt 7 óra. El ágya még mindig sértetlen volt én pedig mielőtt ledőltem volna aludni megettem két pizzás kiflit, majd az ágyam mellé téve a Cappy üdítőmet feküdtem le és miután lehunytam a szemem minden sötétségbe borult.

2015. február 14., szombat

67. Mint Niall

Boldog Valentin - napot minden szinglinek vagy párkapcsolatban lévőknek. Ezután jön a rész amivel nagyon csúsztam és sajnálom! Nem direkt volt, de tényleg! Viszont most fordulatot vesz a blog és azt kell írjam, lassan közeledünk a végéhez szóval még 4 rész meg utószó és vége. Mindegy! Addig még van idő. Jó olvasást! Puszi!! ♥♥

Summer Brooks"

Amikor néha rosszul vagy és ezt felül adod ki magadból akkor jó. De mint mondtam NÉHA. Ha viszont szinte minden reggel felkelsz arra, hogy hánynod kell és jön is fel akkor nincs mit tenni, ki kell adnod magadból. Szóval 1 hete megy ez a reggeli hányinger és egy dologban biztos vagyok, hogy nem vagyok anorexiás, mert a hasam nőtt. Nem sokat, de nőtt. Ez vagyok én kívülről, belülről pedig szinte lassacskán egy idegroncs. Mióta kiosztották az érettségiket, szinte színötös lettem mindenből, Harry hozzám sem szól. Igaz én sem hozzá, és abban is biztos vagyok, hogy utál, de ez van. Az élet nem MP3, hogy azt a zenét válaszd amelyiket, akkord csak egy nyamvadt rádió és élvezned kell, amit add. Szóval most élvezem Mozartot és várom, hogy be adjanak egy 5 Seconds Of Summer számot vagy egy Little Mixeset. Oké, elég fel kell kelnem és ennem kell, mert szinte éhen halok. Kivánszorgok a konyhába és a tartóból kivéve a 4 kakaós csigát ülök le a bárszékre. Tegnap este a pulton hagytam a literes gyümölcs levem így az is meg van oldva mit iszok. Lassacskán elkezdem magamba tömni, de a negyediknél már El is kijön álmosan és meglepetten.
- Ugye, tudod hogy reggel 6 van és nincs suli? - vakarja meg a szemét.
- Ne is mond, ha reggel nem kelnék arra, hogy rögtön az ágyra hányok talán 10 - ig húznám a lóbőrt! - horkanok fel.
- Remek akkor én is kérek egy kakaós csigát! - mosolyodik el, majd a háta mögé lépked, de már mellettem is áll.- Te befaltad mind a négy kakaós csigát? - kérdezi. Lenyelve az utolsó falatott mosolygok rá.
- Bocsi, de éhen haltam! - iszom pár korty gyümölcslevet, majd felpattanok, de vissza is huppanok, mert megszédülök.
- Jó vagy? Elsápadtál! - nézz rám aggódva. Laposan pislogok rá, majd gyengéd mosolyt küldök.
- Persze, csak túl gyorsan álltam fel! - mondom,de amint az utolsó szócska elhagyja a számat újra émelyegni kezdek és rohanok is a lenti fürdőbe. Miközben épp jön ki belőlem a nem tudom mi, felfigyelek, hogy El felfogta a hajam és a hátam simogatja. Miután végeztem a térdelésből leülök a szőnyegre és megrökönyödve nézzek az aggódó lányra.
- Lassan 1 hete tart ez! - bököm ki. - És nem hogy fogyok ettől, hízok! Harry még egyszer nem fog belém szeretni az biztos! - mondom sóhajtva.
- Nem is kell, mert még így is szeret! Viszont azt nem tagadom, hogy meghíztál! Nem lehet, hogy.... - gondolkozik el. Feltápászkodom és vizet engedve mosom meg arcom.
- Hogy mi? - tápászkodom meg a mosdókagyló szélében.
- Hogy terhe vagy! - vigyor kúszik arcára, és tapsikolva nézz szemeiben.
- Hogy én terhes? Hisz lassan 1 hónapja, hogy nem voltam senkivel! - mondom meglepetten.
- És benne van az elhízás meg a kívánatosság a terhességben! És a rosszul létek csak hab a tortán! De, hogy ne örüljünk ok nélkül még te ki töltesz egy tesztet felhívom a nőgyógyászom és ma délelőtt elmegyünk hozzá! - felpattan és az előttem lévő szerkényből kivesz egy dobozt ami a kezembe nyom és mosolyogva hagyna is ott, de utána szólok.
- Ha igaz, hogy terhes vagyok és az is, hogy Harrytől van, mert úgy mond senkivel nem voltam. Tök mindegy, de kérlek ne szólj róla senkinek. Még  Louisnak és Perrienek sem! - reménykedve nézzek rá, mire megértően bólint, majd ott hagy. A tekintettem a dobozra terelődik, majd egy kisebb veszekedés után megteszem. Megcsinálom a tesztet, majd a kád szélére téve szuggerálom, hogy minél hamarabb mutassa, ami lehetetlen, mert meg kell várni azt a nyamvadt 5 percet.
- Kész vagy már? - kopogtat idegesen az ajtón. Elveszem a tesztet és mielőtt megnézem, nem bírom ki, hogy ne mondjak magamba végig egy monológot. Ha ez a teszt tényleg két csíkot fog mutatni, akkor egy dologban leszek biztos, még pedig abban, hogy bármilyen körülmények között is, de felnevelem ezt a gyermeket és ha akarja Harry hanem te tudni fog róla. Tudni fog róla, hogy övé ez a kis teremtmény, a szerelmünk gyümölcse. Oké, most hogy befejeztem a sok szarságot ami összehordtam akkor meg is nézhetjük. Mély levegőt veszek majd lepillantok és....Na, bazdmeg.
- Eleanor. Én nem tudom, hogy vagy, hogy miként, de ha ez igaz... - itt már benyitott és a szeme kíváncsiságából rájöttem nagyon is érdekli a dolog.
- Ha ez igaz, meg szeretnélek kérni, hogy légy a keresztanya! - elvigyorodom még szegény lány ledöbben, majd szó szerint nekem ront.
- Annyira, de annyira örülök, hogy igazam lett és hogy gyereket lesz! A z pedig még boldogabbá tesz, hogy Harry és a te gyermeked, keresztanya lehettek! - úgy szorít, mintha soha de soha el nem akarna engedni. És én is így teszek.

•◘•◘•◘•◘•◘•◘•◘•◘•◘•

- Szóval? - nézzek lábamat lógatva az orvosra.
- Gratulálok, Kismama! Ön anyuka lett! - mondja Dr. Gibson.
- És meglehet az tudni, hogy mióta terhes? - kérdezi türelmetlenül El.
- Persze! Ha kerekítjük 1 hónapos, de 3 hét és 5 napos a baba! - nézi a lapokat. A fejembe visszapörgetem a dátumokat, hogy mit csináltam akkor, de csak arra a szombatra tudok kijutni. Mikor én és Harry kibékültünk. Mikor életem legszebb szeretkezésébe volt részem. És boldog vagyok, hogy akkor lett ő. 
- Nagyon szépen köszönjük! És mikor kell jönnünk kontrollra? - kérdezi El miután átöltöztem.
- Két hét múlva jöhetnek és akkor ultrahangon is meg lehet nézni a kicsit. Ha szeretné az apukáját is hozhatja! - kuncog fel.
- Még egyszer nagyon szépen köszönjük! Akkor két hét múlva! - mondom majd mintha rakétából lőttek volna ki hagyom el a rendelőt és Eleanor sincs más hogy. 
- Szóval akkor keresztmami, nem szerezzünk be a kicsinek pár harapni valót? - kérdezem vigyorogva.
- Te kis sunyi! Éhes a babuci? - kérdezi gügyögve.
- Meg anyuci! - mondom mosolyogva.
- Akkor menjünk be oda és veszünk mindenfélét este meg elmegyünk a fiúkkal a Nando's - ba. - csacsogjak miközben épp a szupermarket felé tartunk.
- Hamarabb fognak rájönni a fiúk, ha én ma oda elmegyek és annyit fogok enni, mint Niall. - mondom kínosan elmosolyodva.
- És? - kérdezi furcsán.- Ugye elakarod mondani Harrynek?
- Persze! Csak ott van, hogy mi van ha nem akarja? Meg ott van a karrierje..Azt se akarom tönkre tenni! - a végén ajkaimat egy kétségbeesett sóhaj hagyja el.
- Harry biztosan akarni fogja és hidd el szeret annyira téged és szeretni fogja annyira a babucit is, hogy veletek is és a karrierjével is foglalkozzon egyszerre. Szóval azzal ne törődj, de azzal igen, hogy újra együtt lesztek és amint megszületik a keresztlányom megyünk is megkeresztelni. - mondja vigyorogva.
- Honnan veszed, hogy kislány? Én például a kisfiúra szavazok! - mondom szemtelen mosollyal az arcomon.
- Miért pont kisfiú? A kislányt öltöztetni lehet! - vágja rá.
- Pontokba szedjem? - nevettek fel.
- Na hajrá, kíváncsi vagyok! - mély lélegzettet veszek és belekezdek.
- 1. Mivel imádok focizni meg egyéb sportágakat űzni szeretné ha a kicsi fiam ezekből kitűnne. 2. A második gyermekem, mert kettőt akarok, szóval a második bébi egy kislány lesz, és ha kicsi lányomnak összetörik a szívét, akkor a nagy erős bátyja, majd megvigasztalja vagy pépé veri azt a nyomorékot, utána jön az apja! - kuncogok fel.
- Mennyi ideig nem törődtek veled? - kérdezi ámulattal.
- 14 éves koromtól a mostani Szeptemberig. De írtam naplót is! Miért? - kérdezem halvány mosollyal.
- Mert látszik! Olyan a gondolkodásod, mint egy igazi álmodozóé! És ez fergeteges! - mondja mosolyogva.
- Rendben! Akkor azt mondd el nekem, hogy kifizet. Anyuci vagy keresztanya? - kérdezem mire hatalmas vigyor kerekedik az arcára.
- Keresztanyuci! - és bevág a kosárba két hagymás chipset.

♥○♥○♥○♥○♥○♥○♥○♥

- Mindjárt itt vannak! - teszi el a telefont.
- Az normális ha gyomorgörcsöm, de mégis éhen halok? - kérdezem tenyeremet dörzsölgetve.
- Mindjárt ehettek annyit Niallel meg a babucival amennyi belétek fér. - mosolyodik el. Ekkor a bejárati ajtó csengője jelzi új vásárlók tértek be, mire felkapom a fejem. Az 5 srác sétál be inkognitóba szemükkel minket keresve. Intek nekik mire Niall biccentve indul meg felénk és lehuppan mellém.
- Sziasztok csajok! - köszön vetkőzve.
- Hellosztok! - köszönök, mert a többiek is megérkeztek. Louis rögtön helyett foglal El mellett és ajkainak esik utána Liam, Zayn és Harry velem szembe.
- És bepakoltatok már a holnapi kirándulásra? - kérdi kezét dörzsölve Liam.
- Én még nem szóval vagy a kajálás után vagy majd hajnalban úgy is hamarabb felkelek a rossz...., mert annyira fogok izgulni! - javítom ki magam gyorsan. Furcsán nézz rám a négy fiú, de vállat rántva kezdenek új témába kivéve Harry. Ő még mindig engem vizslat.
- Sziasztok!Mit hozhatok? - jön oda egy fiatal srác vigyorogva. Niall már sorolni is kezdi az ő ételeit, de miközben a kajákra gondolok a nyál is össze fut a számba.
- Oké. Ti mit kértek? - dől elégedetten hátra a szöszi.
- Én is ezeket a kajákat kérem, mint Niall! - mondom vigyorogva. A fiúknak kiesik a szemük helyéről, amin El felkuncog.
- Kérj még shaket is. Banánosat piskótával! - bök meg óvatosan.
- Meg azt! - mosolygok kedvesen a fiúra. A többiek is elcöcögik mit kérnek, majd rám szegezik tekintetüket.
- Biztos vagy abban, hogy fel mersz falni annyi kaját, mint Niall? - Zayn támad nekem rögtön. - Alig vagy 50 kiló, te csaj!
- És? Bízz bennem! Ha jól laktam mindent elmondok! - mondom mosolyogva.
- Én lemerem fogadni, hogy megeszi! - mondja Niall.
- 100 font, hogy biztos nem! - mondja Zayn. Liam, Louis és Harry is csatlakozik Niall, Eleanor pedig maradt mellettem.
- És én mit kapok? - kérdezem durcizva.
- Figyelhetsz a pénzre és vagy ők vagy én álljuk az ételeidet, attól függ ki nyer! - karol át Niall. Ám ekkor kihozzák, mert szegény srác nem bírta egyedül a kajákat. Az asztalból semmi nem látszódott ki, de én és Niall vigyorogva tömtük magunkban az ételt, még akkor is mikor a többiek dőltek ki mellettünk. Már Niall is végzet mikor minden szem rám tapadt és már csak egy teli shake volt. A banános piskótás.
- Hajrá! - suttogta Niall mikor az innivalómért nyúltam. Számhoz emeltem a szívószálat és szívni kezdtem még el nem fogyott. Vigyorogva tettem le az asztalra és dőltem hátra.
- Ezt nem hiszem el! - nyögi ki Liam.
- Kérem a magyarázatot! - mondja rögtön Zayn, mire felkuncogok.
- Rendben, de ne szóljatok közbe csak a végén, rendben? - kérdezem mire mind bólint.
- Szóval 1 hete, hogy reggelente a hasam miatt kelek fel, de ma ezt El furcsállta, mert megettem 4 kakaós csigát, szóval a kezembe nyomott egy terhességi tesztet és még én megcsináltam ő felhívott egy nőgyógyászt! És a teszt... - mondom direkt a hangulat kedvéért lassabban és mielőtt kimondom nagyot nyelek. - A teszt pozitív lett! - Harry szemeibe nézzek, ahol döbbenet harag, féltékenység majd utoljára remény tűnik fel.
- És a baba...Kié? - kérdezi rekedtesen.
- O..Styles..Gondolj vissza ezelőtt 3 hétre és 5 napra. Hogy akkor mit csináltál! - mondom kuncogva. Szemeiben összezavarodottság váltja fel a reményt, de amint értelmezi a mondatot és mintha erősen gondolkozna el hatalmas vigyor veszi fel ajkain érzelmeit.
- Igen, jól gondolod! A baba apja te vagy!

2015. február 9., hétfő

66. Randi és hazugságok

Hello - Belló! Új részt hoztam szerencsére hétvégén volt időm írni, így írtam amennyit tudtam. :D Lehet, sőt biztos ki fogtok röhögni a történetbe játszódók miatt, de mindennek meg lesz a következménye! Most pedig nem húznám tovább a szót jó olvasást, és ne haragudjatok
U.I: Annyira szeretlek titeket. Több mint 9000 (!!!!!!) oldalmegjelenítés!! Az égbe emeltettek! :D

Summer Brooks"

Lassan 10 perce állunk itt még mindig nem mozdultunk. Csettintek még egyet a szeme előtt, mire végre kapcsol.
- Szóval akkor benedvesedtél? - kérdezi gonosz vigyorral.
- Nem tőled, a telefonodtól és már lassan 12 perce! Szóval ha nem indulunk el hisztit csapok! - grimaszolok, mire felkuncog.
- Bocs, na. Csak tudod, nem szokványos így közölni azzal az emberrel, akivel tetszettek egymásnak, hogy benedvesedtél! - összeráncolom a szemöldököm, mire ismét fel nevet. - Most mi van?
- Semmi, Harold..Inkább induljunk el kajálni, mert tényleg éhes vagyok! - húzom el a számat. Megragadja a kezem, majd futni kezd és meg sem áll velem egy kisebb gyors kajásnál. Betérünk oda és helyet foglalunk az egyik sarokban.
- Szóval mit kér a hölgyemény? - kérdezi kedves mosollyal.
- Te fizetsz? - kérdezem gonoszul, mire hitetlenkedve bólint. - Akkor legyen egy.. - nézzem az étlapot . -Két nagy sajtos hamburger legyen mellé sült krumpli és egy nagy Fanta üdítő. Desszertnek pedig egy vaníliás fagyi, csoki sziruppal. - mosolyodom el rápillantva.
- Oké, értettem! Éhes vagy! - mondja feladóan, majd mellénk hív egy pincért és elmondja a kért ételeket az övéivel együtt.
- Nem sokára hozom! - rám kacsint, majd elhagyja az asztalunk.
- Miért kell ilyen atlétát felvenned? Nagyon ki van benne a dekoltázsod és simán lecsapnak a kezemről! - mondja szemembe nézve, mire felnevettek.
- Csak annak a kezéről lehet levenni, aki engedi. - kacsintok rá, majd elkomolyodom.
- Minden oké? - kérdezi aggódva.
- Igen, mármint...Figyelj én nem szeretnék többet hazudni El - nek, szóval muszáj titokban tartani? - kérdezem feszengve.
- Persze, hogy nem! Csak megakartam viccelni a fiúkat. - mondja őszintén.
- Akkor ha holnap megkérdezi mi van köztünk elmondhatok neki mindent? - kérdezem mire mosolyogva bólint. - Köszönöm! Azt se tudom, hogy hálálhatnám meg! - mondom és el nézzek a pult irányába.
- Nem kell! - a srác, aki rám kacsintott továbbra is minket nézz, főleg engem. Gonoszul elmosolyodom, majd ismét Harry felé fordulok.
- Hajolj csak közelebb! - mondom neki vigyorogva. Nem szól csak furcsán néz, de megteszi amit kérek. Én is közelebb hajolok és egy apró puszit nyomok a szájára, majd megnyalom alsó ajkát, végül pedig beleharapok abba és elhúzom. Visszapattan helyére, úgy ahogy én és Harry is. Továbbra is vigyorogva nézzek a velem szembe ülő srácra, akinek bíbor árnyalatba vonult az arca.
- Ha ezt még egyszer megcsinálod éhen maradsz! - adja tudtomra mosolyogva, majd körbenyalja ajkait. Nagyot nyelve bólintok, majd szemeibe nézzek. Jobban égnek a vágytól, mint hittem.
- Ugye ezt nem csak a pincéres srác miatt csináltad? - kérdezi szomorú sóhajjal. Az ajkaim közül egy enyhe nyögés szakad fel, majd felnézzek rá.
- De miatta, és mielőtt itt hagynál a görénnyel elárulom miért! - mondom elmosolyodva, mire kíváncsian emeli rám zöldes szemeit.
- Csak tudatni akartam vele, hogy ne is ábrándozzon arról, hogy egy 100 - as pasit lecserélek egy.. - a pincér felé nézzek, akinek szintén igen piros a feje és nem a méregtől . - egy - 100 - ra! - kacsintok rá, és mire felfogja ismét gonosz vigyor kerekedik arcára és most ő hajol közelebb és ad puszit a számra, amit folytat szóval csók lesz belőle, amit egy köhintés zavar meg. Harry önelégülten pattan vissza a helyére miközben a kajál lekerülnek elénk.

***************
- Tegnap este nem voltál itthon! - hörpent egyet a kávéjából Eleanor. Reggel 6 van. Kibaszottul fáradt vagyok, mert hajnal 1 - kor értünk haza H - val és kettőig tanultam meg bepakoltam. Nagyot ásítok, majd El - re pillantok.
- A mai napon őszinte leszek mindenkivel. Tegnap Harry - vel császkáltam a városban. - válaszolom ásítva.
- Akkor azért vagy ilyen álmos! - kuncog fel.
- Nem is haragszol? - kérdezem meglepetten.
- Kicsit bánt, hogy hazudtál, de gondolom Harry megakarta szívtani a fiúkat, hogy minél jobban törjék a fejüket hogyan hozhatnának titeket össze. - mosolyodik el.
- Köszönöm! - ölelem meg.
- Viszont rád férne valami pörgősebb cucc! - mondja elengedve, majd a szekrényből előkap egy vodkás üveget. Majd két poharat is és mesteri módon önt nekem és magának, majd rám pillant. Vállat rántva húzom le. Ezután El sietett, mert Lou dudált én pedig siettem lezuhanyozni és átöltözni. Ezután felkaptam a táskám és siettem a suliba gyalog. Mikor beértem a társaságunkra mosolygok, majd előveszem a matek cuccot és átnéztem az anyagot.
- Tudod, hogy nem hagyom annyiban! - mondja El, majd csak azt veszem észre, hogy valakit leültet mellém. Felnézzek és Harryre pillantok, aki küld egy mosolyt amit visszaküldök.
- Mióta is vagytok ilyen jóba? - kérdezi Zayn mellkasa előtt karjait összekulcsolva.
- Mikor elmentem érte a pszichológushoz akkor kibékültünk! - a kibékülésünk emléki elmémbe szökkennek és érzem arcom pirosba vált át és hatalmas vigyor kerekedik arcomra. Ahogy a mellettem lévő fiúra pillantok ugyanezt vélem felfedezni rajta csak pirulás nélkül.
- Ti lefeküdtetek? -kiált fel Niall, mire Liam befogja a száját. Késő. A ribanc is meghallotta is most felénk közeledik, majd meg is áll előttünk.
- Harry! Summer! - köszön bájosan. - Újra együtt a tökéletes páros? - kérdezi vicsorogva.
- Nem! - válaszoljuk egyszerre és kényelembe helyezem magam.
- Miért nem? - kérdezi Eleanor furcsán. Mindannyian kíváncsian néznek ránk még a nem kívánatosak is.
- Mert szeretnénk egy tök őszinte, tiszta - itt felnézett Ashleyre - és lassabb kapcsolatot! - mondja Harry mire elmosolyodom.
- Pff...Lefekszel velem, majd egy ilyen ribancra cserélsz le! - nézz rám szánalmasan.
- Ne haragudj Ashley, de te itattál le és te csaltál fel a szobádba! Szóval egyszerű lenne azt mondani kihasználtál! - elkerekedett szemmel nézzek a Fürtösre, aki ezt tök nyugodtan mondta el.
- És arra is tisztán emlékszel, hogy élvezettel csókoltad meg szívtad ki a nyakam? - kacsint rám.
- Bunyót akarsz, Ribanc? - állok fel. Mindent, de mindent megengedek. De elszakadt az a bizonyos cérna. Itt és most.
- Mert annyira tudnál verekedni! - röhög fel csicskáival. Ezt az alkalmat kihasználva ugrom át a padot és mellette is kerülök, majd meghúzom a haját. Tudom, gyerekes, de mit csináljak ha nem üthettem meg? Nem akarom magam kicsapni a suliból így érettségi előtt.
- Te szajha! Most kicsinállak! - mondja majd ledobja a táskáját és nekem esik. Kisebb bunyó alakul ki a terembe és senki SENKI! nem szakítja félbe. Van hogy ő kerül felülre van hogy én. Mindent csinál, amihez ért. Harap, mar, tép engem pedig csak a jó neveltség tart vissza, hogy ne húzzak be neki. Feltápászkodik majd tarkómnál fogva húzza fel magát a fülemhez.
- Gondolj bele...Az én nevemet nyögte mikor el élvezet és én is így tettem az övével! - Harryre pillantok fel és a szívemmel együtt hallok valami mást is szakadni. Lepillantok és azt veszem észre, hogy a szajha gúnyosan vigyorog majd észreveszem pólóm a kezébe. A düh mértéke és a fájdalom keveredik, majd lendítem a jobb öklöm és egy jobb horgossal levakarom az arcáról a vigyort. Vérezni kezd az orra, de nem érdekel. Felpattanok és a táskámból előveszem a tesi pólóm, majd miközben kimegyek felveszem. Egyenesen az igazgatónő irodájába megyek ahová két kopogás után be is térek.
- Igen, Ms. Brooks? - kérdezi kedves mosollyal az arcán az öreg néni.
- Előbb verekedtem Ashley akinek behúztam és most a teremben van vérző orral, vagy lehet már a barátnői levitték! - ülök le vele szembe. Először meglepődik, majd miután realizálja a dolgot felpattan és egy "Maradj itt!" - tel elhagyja az irodát. A telefonom rezgésbe kezd a zsebembe, de nem érdekel inkább csak tovább ülök karba tett kezekkel és nyugodtsággal. Túl vagyok rajta. Megbocsátottam neki. Nem érdekel mit mondott Ashley! Mély sóhaj közben lehunyom a szemem és hirtelen meg is jelenik a kép. A kép, a hang miközben ők épp az ágyon vonaglanak és hiába szólok egyik sem vesz észre. Majd Harry kidől Ashley mellé és halkan suttog neki valamit, hogy ne hallja senki még is hallom és fáj. Majd egy csókkal veszi karjaiba és aludnak el. Megrázom a fejem és szemem hirtelen nyitom ki.
- Szóval? - kérdezi csepp idegességgel Mrs. Kyle.
- Az egész onnan kezdődött, hogy Eleanorék engem és Harryt kérdőre vontak a kapcsolatunkról és kiderült, hogy nem csak szerelmi, de volt köztünk testi kapcsolat is. Ashley persze ezt meghallotta és odajött és egy csepp szóvita után neki estem. Majd mondott valamit és egy jobb horgossal kiütöttem. - ezt végig mondtam a kékes barna íriszekbe nézve, hogy még komolyabb legyek és kapjam meg méltó büntetésem.
- Köszönöm, most menj vissza órára még meghallgatom Ashleyt is utána megkapjátok a büntetéseteket, mert ez provokálásnak tűnik! - mondja, mire bólintok és ott hagyom. Már rég becsöngettek és semmi kedvem vissza menni így a wc felé veszem az irányt. Amint beérek és becsukom az ajtót és a hideg csempének dőlök. Szakadozva szívom be mélyre a levegőt, majd lassan leereszkedve fújom ki és mintha megváltás lenni ülök ott, egyedül, könnyes szemekkel


**************************


"Hol vagy?"
"WC"
Rövid SMS váltás mikor kicsöngettek és El már rohant is be. Leguggolt velem szembe és kezemet elvette arcom elől.
- Hé, Kicsim! Itt vagyok ne sírj! - elmosolyodom, majd hevesen rázom meg a fejem.
- Semmi bajom, El! Jól vagyok! - megrázza a fejét rosszallóan, majd felhorkan.
- Ha te jól vagy akkor én vagyok az angol királynő! Szóval mit mondott az a ribanc Harryvel kapcsolatban? - torkomba gombóc keletkezik amit hiába nyeldesek le csak egyre nagyobb lesz, de megpróbálok válaszolni,
- Sosem hittem volna, hogy ezt mondom, de sikerült elérnie. Összetört azzal, hogy lefeküdt vele és nyert! - mondom sóhajtva.
- Te hülye vagy! - jegyzi meg. - Mindenki az osztályban aki látta a jobb horgosodról vagy épp a melledről beszél, meg hogy végre valaki bevert neki. És az a ribanc nem tudja, mi az mikor szívfájdalmad van és elesett vagy, de te tudod. És ezért fogsz most felállni. Felállsz letörlöd a sminked, majd miután megkapod a büntetésed elmész egy sráccal, nem Harryvel, és mindentől távol kikapcsolódsz majd miután letettük az érettségit velünk is! Oké? - bólintok, majd a tükörhöz sétálok és lemosom az elmaszatolt sminkem.
- Szia! Figyelj nem vinnéd el messze Summert? - kérdezi mire visszakukkantok rá. Telefonnál, de kivel?
- Azt mondtad ha baj van hívjalak. Baj van, még hozzá nagy. Majd Brooks elmondja, a lényeg amint csörgetlek gyere a sulihoz és vidd messze Summert! Kérlek! Adósod leszek! - könyörög valakinek amivel még jobban felcsigázz.
- Köszönöm, Elyar! - pillant fel rám vigyorogva, majd elköszön és leteszi.
- Szóval Elyar elvisz egy olyan helyre hol feltöltődhetek és mindent tisztán fogok látni? - kérdezem meg.
- Si! Holnap pedig új és erősebben nézel szembe azzal a ribanccal már ha eljön! - cincegi vigyorogva.
- De nekem dolgoznom kell! - mondom mire azonnal lekopik arcáról a vigyor. Előveszem sóhajtva a telefonom és észreveszem, hogy a sok SMS között ott van Ben neve is.
" Hamarabb jöttem haza, drága szóval szabad vagy! Köszönöm, hogy segíttettél, majd meghálálom. Puszi! xx. Ben"
- El úgy látszik mégis találkozni fogok ma Elyarral! - pillantok fel rá halvány mosollyal az arcomon és megmutatom neki az SMS-t.
- Ez szuper! - ölel meg, meg de hamar el is vállunk.
- Summer Brooks - ot kérem az irodába! - a folyosóról behalljuk a hangszóróból áradó hangot.
- Nem lesz semmi baj! - mondja biztatva.
- Tudom! Büszkén vállalom amit tettem! - húzom vigyorra ajkaim. Még egyszer megölel majd elenged és és a telefonját kezdi el újra pötyögni.

**************
- Rendben! Meghoztam az ítéletet! - pillant ránk az igazgatónő, mire felkuncogok.
- Ne röhögj, te szuka! Örülj, hogy nem tört el az orrom. - morgolódik mellettem, de nem izgat. Amikor beléptem az irodába épp azt ecsetelte, hogy mindenkivel lefeküdtem  a suliból és én híresztelem róla, hogy szajha. Kisebb vita alakult ki végül nekem lett igazam, most pedig a büntetésre várunk.
- Szóval...Egyikőtöknek sem adok igazgató figyelmeztetőt pedig kéne, de nem használna semmit, mert ha jól tudom mindkettőtöknek meg van a biztos állása miután letette a sulit! Így arra a következtetésre jutottam, hogy nem büntetlek meg titeket!- meglepetten nézzek az igazgatónőre és mukkanni se tudok, még Ashley kiadja magából a feszültséget.
- Majdnem eltörte a ribanc az orromat és nem add érte semmit? - ordítja le az igazgatónő fejét, mire Mrs, Kyle döbbenten és némán nézz a lányra.
- Kár, hogy majdnem! - szólalok meg halkan mire mindketten rám kapják a fejüket.
- Ms. Brooks szeretném ha most távozna az irodámból és elhagyná a suli épületét még meg nem gondolom magam. Ms. Greennel még beszédem van! - hangjában a düh halk kiáltása hallatszik így behúzva a farkam, fülem hagyom ott őket. Nem hallgatózok, sőt ahogy mondva lett lépek is le vagyis a táskámért. Felkapom a bőr dzsekim és a tatyót, majd siettek le, mert a telefon rezgésbe kezdődött. A lépcsőn előkapom és megnézzem, hogy Elyar írt, hogy itt van. Mosolyogva teszem el és épp kinyitnám az ajtót mikor valaki 180° elfordít magával szembe.
-Igaz, hogy lelépsz Elyar Foxxal? - tekintette az íriszeimbe vésődik és meggyötrést és düht láttok bennünk, érzek bennük.
- Igen, Harry! És szeretném ha csak barátok lennénk! - hazudom nagyot nyelve.
- Mi? - döbben le. - Miatta? - nézz fel én pedig egy gyors hátra sandítással rájövök Elyarről beszélt.
- Kérdezd meg azt a ribancot, hogy mit mondott magáról és rólad ami miatt simán letépte rólam a pólót. Sajnálom, Harry! Hidd el én lennénk a legboldogabb, ha eltudnám felejteni mintha meg sem történt volna. De megtörtént és csak az a kép van előttem...És mikor lehunyom a szemem a hangok erősödnek és előttem csináljátok mintha ott sem lennék! És az nagyon fáj! - nem akartam csúnyán beszélni, hisz Harry azokra gerjed így a legkulturáltabban fejeztem ki magam. Szemeiben láttam, hogy felakar ébredni mintha csak egy álom lenne, de ez nem álom. És ennek a kapcsolatnak most pontot kell tennem a végére. Közelebb hajolok és szájon puszilom, majd elhajolok.
- Viszlát Harry és ne feledd, hogy szeretlek, de tovább kell lépnünk. - majd hátat fordítva hagyom ott. Rohanva teszem meg a kocsiig az utat, mert menekülök az érzelmeim elől. Kiakarom őket zárni. Bepattanok Elyar mellé, aki mosolyogva ölel meg és én is küldök felé egy halvány mosolyt.
- Hogy érzed magad? - kérdezi, mire bólintok.
- Jól!

2015. február 6., péntek

65. Kedd, avagy éjszakai randevú kezdete

Szisztok! Nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem de alig volt időm főleg moost, hogy már a farsagra is elkezdtünk készülni! Nincs több magyarázkodás inkább jó olvasást az új részhez! :3 ♥♥ 

Summer Brooks"

- Istenem Louis el sem hiszed milyen kedves, aranyos. És képzeld bejön neki Summer! - erre a mondatra kapom fel a fejem és értetlenül nézzek barátnőmre.
- Hogy mondtad? - kérdezem furcsán.
- Ne izélj már! Látszott köztetek a mágnes vagy, hogy is mondják! - Lou erre felnevet én pedig inkább a francia füzetemnek szentelem ismét figyelmem, bár nem sokáig, mert csöngetnek is. Felpattanok és a többiekkel együtt megyek a teremhez, de mielőtt belépnék valaki a szekrénynek szorít.
- Szóval Elyar! - mélyen nézzek zöldes szemeibe amikben halványan, de ott a féltékenység lángjai.
- Nyugi, Hazza! Ahelyett, hogy féltékenykedsz, hívj randira! - ütöm meg lazán aranyos pofiját, majd egy ügyes mozdulattal ott hagyom meglepetten.
- Bonjour, Professer! ( Jó napot, Tanár úr!) - köszönök, mire bólint és a helyemre küld. Biccentve lépdelek, majd leülök. Harry is hamar bejön, és miután ő is köszönt rám szegezi tekintettét, majd mielőtt leülne rám kacsint. Érzem, hogy elpirulok, de inkább a tanárra figyelek. Ezután már csak egy órám volt, matek. Argg...Ki az a seggfej, aki kitalálta a matematikát? Ezután siettem a stúdióba. Mivel ma nem Anne volt, így egyenesen a szintemre mentem. Tegnap nem volt már időm megnézni kit fogadok ma és otthon hagytam a lapot így a matek füzetet vettem elő és olvasgattam át, majd a recepciós bejelentette, hogy pár perc és itt lesznek, mert más a sminkbe is készen vannak. Remek! Akkor egy bandát kaptam ki vagy egy duót! Vagy egy triót! Na, jó gőzöm sincs! Tovább olvasgattam a matekot, majd hangokat hallatom végül benyitottak.
- Igaza volt Zaynnek! Igazi stréber lett ez a gyerek! - hallom meg a szöszi hangját. Felkapom a fejem és szembe találom magam a Little Mixxel!
- Ez ugye csak vicc! Kajak titeket kell fotóznom? - dobom az asztalra a füzetem és felpattanok.
- De hogy is vicc! Épp az albumon dolgozzunk és kellenek hozzá képek! - mondja Jade.
- Ez remek! - mondom vigyorogva és tovább csacsognék, de egy köhintés megzavar.
- Én Ms. Brooks? - kérdezi gondolom a menedzser. Közelebb lépdelek és elé állok. A névtáblán Rob Deakin áll, és a kezem nyújtom.
- Summer Brooks, ha tudni akarja 19 éves és hamarosan érettségizem! - kacsintok rá, felhorkan, de kezet fog velem.
- Rob Deakin, a Little Mixet kísértem el erre a fotózásra! - mondja vicsorogva. - És ha már itt tartunk akkor el is kezdhetnénk! - mondja lekezelően. A pumpa felmegy bennem, de nyugodt maradok.
- Mr. Deakin. Én sem szólok bele mikor kezdi el a munkáját és abba se, hogy végzi. És ha kérhetem ezt ön se tegye. Mivel az egész nap a Little Mixxel vagyok így akkor kezdem el amikor akarom és akkor is végzem amikor akarom! Megegyeztünk? - kérdezem mire némán bólint. - Remek, akkor csajok! - fordulok meg és a négy meglepett lányra nézzek. - Ez az első fotózásotok? - kérdezem mire bólintanak.
- Remek! Akkor vágjunk is bele! - mondom és beállítva őket elkezdem. Vigyorom szélesedik amikor hülyéskedni kezdenek és hülye fejeket vágnak, én pedig csak kattintgatok. Majd a kellékeket is használatba vették amin még jobban szórakoztam. Lett is egy kedvenc képem. Úgy este nyolc fele végeztünk az egésszel és el is köszöntöm telük meg a flúgos menedzsertől is. Mi még váltottunk pár szót, hogy elküldöm a képeket és átfaxolom neki, majd búcsút intettünk egymásnak. Hangos sóhaj kíséretében ültem le a forgós székbe és válogattam szét a képeket. A lányokkal jó volt dolgozni és ez a pár röpke órát is jó volt velük eltölteni.
- Egy titokzatos fiú tart önhöz fel! Hamarosan megérkezik! - a fiatal lány hang kuncogással zárult, majd kinyomta. Furcsán néztem először a bemondóra, majd mikor az ajtónál tompa hangot hallottam megpördültem és döbbenten néztem ahogy a titokzatos fiú belép, rám sem nézve, és bezárja az ajtót. Tengelye körül fordul egyet, majd rosszallóan nézz rám mégis sunyi mosoly van a szája sarkában. Szám elé kapom a kezem és legszívesebben a fejemre csapnék.
- Elfelejtettél! - mondja kuncogva.
- Sajnálom, csak...- mutatok körbe, mire szét nézz.
- Itt dolgozol? - kérdezi felhúzza egyik szemöldökét.
- Látod. Nem rég mentek el Pezzék, és még képeket kell válogatnom,majd elküldeni annak a bunkó Deakin - nek. - sóhajtok fáradtan.
- Legalább tudom, hogy mostanában miért van a szemed alatt táska! - kuncog fel ismét.
- Majd meglássuk, hogy ilyen jól fogsz szórakozni a turnén, még én bejárom a várost és gyönyörködök, míg te izzadsz akár egy....kecske! - mondom gonoszan mosolyogva.
- De azért a koncertekre eljössz? - lépked közelebb, majd a combomra teszi tenyereit és mélyen nézz szemembe,
- Már nem hagynék ki egy 1D - s koncertet sem! - kacsintok rá, miközben a szívem heves ütemet diktál.
- Már? - mielőtt belekezdenék megnyalom alsó ajkam, mert száradtnak érzem.
- Te is nagyon jól tudod, hogy... - Harry letámad puha ajkaival, de csak a szánk mozog mágnesesen. Hiába nyalja meg újra és újra alsó ajkam, nem engedem be.
- Direkt játszol velem, igaz? - morogva kérdezi, mire kíváncsian nézzek rá.
- Kicsi, kicsi Styles! Alig ismerjük egymást! Még nem is randiztunk, de már te letámadsz! Hogy képzeled, hogy valami olcsó nőcske vagyok? - kérdezem tetettet felháborodással, mire gonosz mosoly jelenik meg arcán.
- Rendben. Kiválogatjuk a képeket, majd haza fuvarozlak. Lezuhanyzol és felveszel valami csinosat, mégis meleget, majd elmegyünk enni miközben sétálunk. - mosolyog rám bájosan.
- Oké,értem Styles! Akkor csináljuk ezt! - mutattok a monitorra. Ráemeli ő is íriszeit, majd meglepődést vélek felfedezni.
- Nem hittem, hogy egyszer ezt mondom, de ezek a képek... - kezd bele.
- Rosszak! - válaszolom csalódott sóhajjal.
- Hülye vagy te! Nézd már kívülálló tekintettel. Ezek a képek fenomenálisak lettek Pezzékről! - nézz mélyen a szemembe.
- Akkor segíts, mert úgy látszik nagyon önkritikus vagyok! - mondom apró mosoly kíséretében.
- Ennek biztos benne kell lennie! - mutat egyre amit rögtön be is pipálok. Fél óra alatt végzünk, majd összeszedem a cuccom és lekapcsolva a villanyt hagyom el a rezidenciám. Harryvel némán baktattunk egymás mellett, csak a pultban ülő lánynak köszönünk, aki fáradt mosollyal az arcán köszön vissza. Amint kiérünk rögtön megcsap az áprilisi esti szellő, ami végig halad Londonon. Harry a fekete Range Roverhez vezet és kinyitja nekem az anyós ülést, ami hálás mosollyal köszönök meg, majd kocogva meg kerüli a kocsit és bepattan mellém. Az út némán telik csak a motor zaja zavarja meg. Ez nem kínos csend, ez inkább megnyugtató. Majd Haz leparkol a házunk elé és zöldes szemeivel az enyémbe nézz.
- Megjöttünk! - mosolyra húzza a száját.
- Hány percem van elkészülni? - kérdezem sóhajtva.
- Kapsz egy órát. Most van kilenc és reggel korán kelsz, ha nem akarsz elkésni! - mondja sóhajtva.
- Ugye tudod, hogy nincs első két óránk? - vigyorgok rá.
- Jó tudni! - dörzsöli meg homlokát, majd megrázza fejét és ismét rám nézz. - 1 óra és dudálok! - mondja miközben kicsatolom az övem.
- Írj SMS - t. Tudod Ellel lakom! - kuncogok fel, majd kipattanok és intve megkerülöm a kocsit és besétálok a lakásba. Leveszem a bőr kabátom és a cipőm, majd lerakom a táskáim és körbe pillantok.
- Eleanor? Itthon vagy? - kérdezem felmenve a lépcsőn.
- Igen! Tanulok! -kiabálja a szobájából. A szobájához sétálok és összefonva karjaim döntöm a fejem az ajtófélfának.
- Mire, drága? - nevettek fel.
- Tudod holnap első órámba fakultációm van! - mondja sóhajtva.
- Nekem nincs első két órám! Viszont most megyek és szólok bezárom a szobám ajtaját. - mondom mire felkapja rám a tekintettét.
- Szex hiány? - kérdezi kuncogva.
- Nem. Film maraton! - forgatom meg szemeim vigyorogva, majd intek neki és egy "Szép álmokat!" mondva lelép és úgy ahogy mondtam be is zártam. Bűntudatom van emiatt a szar miatt, szóval muszáj leszek Harryvel erről beszélni. Arcomon már szinte rutinból húzódik mosoly az arcomra, amint Harry gondolok. Ezután pedig ész nélkül siettek a fürdőbe. Csinos, de meleg. Csinos, de meleg. A fejembe lévő villany körte világosságot nyer, majd miután frissen és üdén léptem be a szobámba a fehérneműs fiókomhoz sétáltam. Kivettem egy csipkés, fekete szettet és ledobva az ágyra tartottam a szekrény felé. Széthúzva azt rögtön a szemem elé került a fekete trikóm és a sötét szürke nadrágom. Ha már kiosonnunk csináljuk jól. Felkapva őket ismét a tükörhöz sétáltam, majd kifésülve és lófarokba kötve hajam mosolyodtam el. Lekapcsoltam a villanyt mielőtt kinyitottam volna a szobám, de ekkor rezegni kezdett a telefonom. Morogva csuktam be ismét és néztem meg az SMS - t.
" Itt vagyok. xxH"
Egy gyors 2 perc beütése után küldtem is el, majd újra elindultam. Épp bezártam az ajtót mikor ismét rezegni kezdett a telefonom. Újabb morgás hagyta el a szám, de most nem mentem vissza hanem elindultam lefelé. Harry csak bombázott az SMS - kelés azt terveztem,amint kiérek megölöm, mert közben igen bizsergetővé vált az érzés. Majd a kabátomat felkapva veszem a kezembe a cipőm és a kulcsaim, és halkan nyitom ki az ajtót. Tökre mintha 15 éves lennék és készülnék megszökni érzésem volt, amin elmosolyodtam, majd a kattanást hallva nyitottam is az ajtót. Ezt kintről megismételtem, majd leülve a lépcsőre vettem fel a tornacipőt. A telefonom még akkor is rezzeget mikor a bejárathoz értem. Harry sunyi mosollyal dőlt neki a falnak és néztem telefonját. Nem zavartam meg, sőt. Inkább végig mértem. Egy fehér Converse virított lábain, amúgy pedig fekete farmer és egy szürke pulóver volt rajta. Kifejezetten jól nézett ki,..Mit hülyülök? Kész tökély volt a gyerek mellettem.
- Jól megbámultál? - kérdezi vigyorogva. Pír szökik arcomba, de visszaszólok.
- Tudod még te itt kint el voltál, én simán elmentem az alsóneműmben a te "Csesszünk ki, Summerrel!" akciódtól! - mondom vigyorogva, mire elkerekedik a szeme.