Harry Styles"
Örökké átkozni fogom 2013. December 30. - át. Mikor megcsaltam a világ legkedvesebb, legaranyosabb lányát. És csak azért, mert szünetet kért nekem. Ahelyett, hogy megbeszéltem volna Gem - mel vagy anyával haza jöttem, Londonba és felkerestem Ashley -t. De ki gondolta volna, hogy felveszi azzal a kibaszott telefonnal és azt se néztem ki belőle, hogy pont a szülinapján küldi el Summer - nek! Ezt nevezik bunkósságnak szép szóval. Hibáztam és felfogtam. Ezek után pedig a még több hiba jött. Mikor nem kellett suliba menni berúgtam, de keményen. Péntektől Vasárnap hajnalig, majd valamelyik srác segített normális külsőt csinálni nekem. Most pedig épp a menedzsmenttől jövök. Lebasztak. "Mit képzel magáról. Styles? Felakarja rúgni a karrierjét egy lány miatt? Csak annyi, hogy nem csak saját magáét, de a csapattársaiét is!" Remek, mondhatni nem érdekel. Mindent elcseszetnek érzek, mióta Ő nincs világomba. Viszont amíg leszarom a menedzsmentet van egy ember, akit nem tudok és nem akarok. Még most is az ő mondata jár a fejembe.
" Ha még mindig szeretted, szerezd vissza! Velünk fog jönni a világ körüli turnéra szóval csak úgy okoskodj, Styles! Ja, és ha elbaszod a karriereteket..kinyírlak!" És elmosolyodott. Paul az egyetlen, aki ezt nem a pénzét mondta. Ő az egyetlen aki bármekkora ökörséget csinálunk mellettünk áll, na jó nem mindig a többségében igen. És, hogy Summer velünk jön? Ezt még mindig nem tudtam feldolgozni. A tenyerem izzadni kezdet és a szívem kalapálni mikor róla beszélt. Viszont most teljes nyugodtságban sétálok haza a sötét utcán. Hogy miért is? Most kezdett el hatni a drog. Lassan 1 hónapja, hogy szívom azt a szart és hiába egy kicsit is, de segít. Beesek a házba szerencsémre senki nincs lent. Lerúgom magamról a cipőt és a kabátot is ledobom a földre. Elterülök a kanapén és amint lehunynám a szemem egy irritáló hangot hallok meg.
- Igen, Kincsem! Biztos mindjárt otthon lesz! Oké vigyázz magadra, szeretlek! Puszi, Manócskám! - hogy lehet ennyire nyáladzni egy lánynak? Hányinger keltő.
- Legalább ne előttem, rendben? - kiáltok csukott szemmel.
- Most lekell tennem itt van, Styles! - mondja undorodva egykor legjobb barátom. Leszarom, hogy megromlott a kapcsoltatunk, nem tud érdekelni.
- Már megint be vagy állva? - kérdezi kimért hangon.
- Azt hiszem ehhez semmi közöd! - morgom az orrom alatt.
- De van! Ugyan is a barátom vagy, sőt! Vagy esetleg áthívjam Summert? - kérdezi gúnyos hangon. A név hallatán felpattanok és a szememet Louis-ra meresztem.
- Leszarom mit csinálsz! Nekem te senki nem vagy! És nincs jogod az életemhez sem! - szinte ráköpöm szavaimat, majd a konyhába megyek. Felbontok egy üveg whisky - t és beleiszom.
- Liam nem tudom, hol vagy de azonnal gyere haza! Harry... - hallom meg Louis hangját. A pumpa felmegy bennem és visszamegyek a nappaliba.
- Nem kell mindenkinek tudnia, hogy mi bajom! Mit mondtam ez az én gondom! - a mondta elején kitéptem Louis kezéből a telefont és a falhoz szorítottam. - Miért nem tudtok békén hagyni? - üvöltök rá.
- Csak...segíteni...akarunk...- nyögi ki a szavakat.
- Utoljára mondom el. Nem. Kérek. Senki. Segítségből! - üvöltöm arcába szavaimat, majd elengedem. Szinte kapkodja a levegőt, min felnevettek, majd felmegyek a szobámba ajtaját jól becsapva. Faszért kell mindig az én életembe beleavatkozni. Nem vagyok én nekik senki, hogy velem foglalkozzanak. A fürdőbe sétálok és megnézzem magam tükörbe.
- Miért nem mondtátok? Még én szinte boldog vagyok addig Ő drogozik, részeg és minden hétvégén más lánnyal van. Nem merült fel, hogy el kéne vinni orvoshoz? - elmosolyodom, mikor meghallom hangjában az idegességet és az aggodalmat, de arcomról azonnal lekopik a mosoly, mikor felismerem magam a szavakban,
- Hidd le mi akartuk, de nem engedte! - mondja Liam.
- És higgy nekünk..Harry - t már elvesztettük! - Louis hangja meggyötört és szomorú. Ekkor felfedezem a z arcom elindult könnycseppeket.
- Haver! - szólít meg valaki, mire összerezzenek megfordulok és Zaynnel találom magam szembe.
- Nyugodtan elhordhatsz mindenek igazatok van! - sóhajtok csalódottan.
- Harry..én hiszek még benned! Tudom, hogy te így fogtad fel a szakítást. De hidd el, egy kis segítséggel vissza lehet hozni a régi Harry Stylest! - mondja megfogva a vállam és biztató mosolyt küld felém.
- Hogyan Zayn? -kérdezem reményteli szemekkel, mire felnevet.
- Milyen barát lennék ha megmondanám! Erre neked rájönnöd! - mondja majd lemegy mellettem. Vissza gyalogolok a szobámba és könnyekkel a szemembe ülök le az ágyra. Hogy hozhatnám vissza a régi Stylest? Ha elmennék drogelvonóra? De az 1 évig ha nem többig tart és leakarom tenni a sulit, és a banda sem érdemli meg, hogy elhanyagoljam. Mi lenne ha....Kiveszem a zsebemből a telefont és amint meg van a szám, hívom is őket. Egy idős asszony hang szólal meg fáradtan.
- Jó estét!
- Jó estét! Harry Styles vagyok és beszeretnék jelentkezni egy pszichológushoz. Bármennyit kér megadom csak ez maradjon köztünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése