50. A másnaposság

3 nap és Lou szülinapja + karácsony!! Nem tudom mit fogtok szólni ehhez a részhez, de remélem azért tetszeni fog! Nagyon köszönöm a 4711 oldalmegjelenítést, de tényleg! Na jó, nem csacsogok tovább jó olvasást! ♥♥

Summer Brooks"

- Akkor mehetünk? - kérdezi Harry játékosan az egyik karját nyújtva. Mosolyogva karolok bele, és egyet bólintva indulunk meg a a kocsi felé. Próbálom, elrejteni a gyanakvásom és a szülinapomat boldoggá tenni, de tudom egész este ott lesz a szívem legmélyén az, hogy most is van köztünk Harryvel a falon és a szexen kívül. Behuppanok a kocsiba majd Harry egy kis kocogás után bepattan mellém és beindítja a kocsit.
- És csak otthon leszünk? - kérdezem izgatottan.
- Igen, de hidd el van egy s pár meglepetés! - mondja rám kacsintva.
- És mi az? Ú várjál...Kapok egy kutyust! - mondom mire a mosoly a szájáról lefagy.
- Szerettél volna egy kutyát? - kérdezi nagyot nyelve.
- Nem, vagyis majd igen de most még nem! - magyarázom meg. Akkor a kutya kilőve.
- Egy jegy egy One Directionos koncertre? - próbálkozok tovább.
- Nem fogom el mondani! - nevet fel.
- Akkor add meg Ash számát! - mondom sértődötten.
- Miért kell az Ő száma? - döbben le.
- Mert szinte mindenkié meg van, csak az övék nem! - mondom szomorúan. Megvolt a számuk, de oda veszett ugyanis a drágalátos Harrynek köszönhetően beleejtettem a kád vízbe így annak oda lett és vehettem újat.
- Miért nem másoltad ki a telefonomból? - kérdezi zavartan.
- Nem tudom. A többiekét is elkértem. Nem szerettek más telefonjába turkálni! - mondom elmosolyodva saját tulajdonságomon. Harry kuncogva előkaparja a telefont és a kezembe nyomja.
- Most viszont muszáj leszel! - vigyorodik el, miközben az ölembe csúsztatja a telefont.
- Ne már, Hazza! De én nem...- kezdek bele.
- Felakarod hívni Ashtont? - kérdezi felvont szemöldökkel. Sóhajtva veszem kezembe a telefont, és kezdek el benne keresgélni. Hamar meg van Ashtont száma, de átírom még Luke, Cal és Mikey számát is, majd kilépek. Egy pici vacillálás után megnyitom a galériát és a képeket kezdem el nézni. Az ajkaim kettényílnak mikor megláttok egy alvó képet magamról, majd még egyet és még egyet.
- Harry...Ez most komoly? - nézzek rá.
- Mi?
- Miért van egy csomó kép rólam, mikor alszom?
- Nem arról volt szó, hogy nem szeretsz turkálni a telefonokban? - vigyorodik el.
- De..és pont ezért nem. Ha a kezembe kerül mindent megnézzek...szinte. Szóval?
- Egyszer nem tudtam aludni, és te meg olyan aranyosan aludtál muszáj volt lefényképezlek!
- Ez aranyos? - szinte a képébe nyomom a telefont. Hogy lehet egy kép aranyos amin nyitva a szám, és szinte kint van a nyelvem?
- Igen! - kuncog fel. - Na pattanj ki, meséld el a többieknek mi volt az orvosnál! - mondja leállítva a motort és kikapja a kezemből a telefont.
- És te? - kérdezem meg.
- Megyek utánad! - mondja egy biztató mosoly kíséretében. Vállat rántva szállok ki a kocsiból, majd rontok be a lakásba. Egyszerre kiáltanak fel a bent lévők, hogy "Boldog Szülinapot!" mégis négy hang üti meg először a fülem.
- Ash, Luke, Mikey és Cal? Most komolyan itt vagytok vagy csak álmodom? - kérdezem döbbenten.
- Meglepetés! - mondja Luke. - Niall hívott meg ha nem baj!
- Hol van a szöszi? - kérdezem mire egy emberként mutatnak az éppen evő ír felé aki ijedten nézz rám. Sikítva ugrok rá, szerencsére így felessünk amitől megfájdul a kezem, de nem tud érdekelni.
- Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! - puszilgatom össze az arcát szegénynek.
- És mi nem kapunk? - hallom meg Jade hangját a hátam mögül.
- Oké! Van van még valaki aki jön és agyon puszilgattok? - kérdezem felpattanva.
- Én! - mondja Harry az egyik tenyerét feltéve. Rátapad a tekintettem és végigmérem, ami furcsa mert szinte 2 óráig voltunk kettesben. Lazán dől az ajtófélfára és egy fél szexi mosolyt eleresztve nézz zöld szemeivel a szemembe. A lábai keresztben és szűk farmerben még jobbak. Végig nyalom alsó ajkaim amitől a többiek felnevetnek, így azonnal visszajövök a valóságba és azt veszem észre a fejem egész szépen pírba borult.
- Téged hagylak utoljára! - nyújtom ki a nyelvem, majd Ash - hez megyek egy ölelésért.
- Boldog szülinapot! - az illata szinte kábulatba ámít és a szívem egy picit gyorsabban kezd el dübörögni amit Ő is észrevesz és felkuncog.
- Na röhögj! Szinte 2 éven keresztül őrülten rajongtam érted, ami csak egy picit csillapodott! - mondom elengedve, majd Luke - hoz sétálok. Mindenkit megöleltem, majd az ígéretemet betartva Harryhez mentem aki már bejött az ajtóból. A karomat a nyaka köré csavarom, Ő pedig a derekamra teszi kicsinek egyáltalán nem mondható kezeit.
- Szóval..Benedvesültél? - kérdezi vigyorogva.
- Egyáltalán nem, csak tetszett a látvány. - mondom incselkedve és beleharapok alsó ajkamba.
- Direkt csinálod? - fújja ki a levegőt.
- Mit? - kérdezem elengedve ajkam, majd meg nyalom.
- Direkt csinálod! Tudod...Ma este leitattunk! - kezd bele vigyorogva.
- Hajrá! - mondom mosolyogva.
- Oké! Fiúk! Lányok! Felesz vagy mersz! És ivós! - kurjantja el magát Harry mire mindenki a nappaliba szalad és leül egy körbe. Mi is csatlakozunk, majd Niall megpörgeti az üveget ami Louison áll meg.
- Boo Bear! Felesz vagy mersz? - kérdezi vigyorogva.
- Merek! Nem vagyok papír! - húzza ki magát.
- Teperd le Elt itt előttünk most 2 percig! - mondja meg az adatok. Lou megnyalja alsó ajkait majd megteszi a feladatot. Harry pillantok aki fürkészve nézi a reakcióm.
- Nyugi! Ez még semmi! Lesznek ennél durvábbak is! - hajol közelebb a fülemhez, majd mielőtt véglegesen eltávolodna puszit nyom a számra.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Retkesül fáj a fejem! Egyáltalán hol vagyok? Kinyitom a szeme, de rögtön be is zárom a zavaró fény miatt, majd lassacskán sikerül kinyitnom. Először magamra nézzek és azt veszem észre, egy rövid shortban, egy fehér atlétában amin Harry van és egy bundás csizmán kívül, meg a fehérneműk kívül nincs rajtam semmi. Ja és hogy a kádban vagyok. Hogy hol? Döbbenten nézzek körbe, majd felállok és kivánszorgok.Mi történt az éjjel? És miért van sötétség amint vissza gondolnék? A földszinten vagyok ami jó mert így legalább közelebb van a gyógyszeres doboz. A karomra pillantok ami csúnyán bedagadt, de tele van firkálva hülyébbnél hülyébb rajzokkal. A fejembe ismét belenyilall a fájdalom és a karom is csatlakozik, ezért kisiettek a konyhába és egy pohár vizet öntök magamnak, a gyógyszert előveszem, majd miután lenyelem a hűtő felé kezdek el támolyogni. 5 cetli pihen rajta, mindegyik más színen. Először a zöldet veszem le és kezdem el olvasni. 

" Te csaj!A bulid valami fergeteges volt! Nem nagyon emlékszem, de remélem a képeket elküldöd majd. Puszii  xx. Leigh"

Elmosolyodom, de öntudatlan állapotban vagyok még mindig. Mit csináltam én az éjjel? Újabb cetlit szakítok le.

"Boldog Szülinapot még egyszer!! És bocsi, hogy nem maradtam de lépnem kellett, tudod a pasik.. Nem az a lényeg!! Nem hiszem, hogy sokra fogsz emlékezni, így ajánlom, hogy nézz meg a laptopodat tegnap este minden képet ráraktunk. Én meg még ma reggel raktam hozzá. Szóval jó szórakozást hozzá! xx. Jade"

A másik hármat csak a szememmel futottam át, Jesy, Pezz és Zayn írt még, meg hogy fergeteges volt az éjjel. Akkor a többiek itt vannak valahol a lakásban. Remek! A gyógyszer hatni kezd, mert a fájdalom enyhült. Felsiettek a lépcsőn és a szobám felé veszem az irányt. Benyitok és ami ledöbbent senki nincs itt. Olyan ahogy tegnap itt hagytuk Harryvel, vagyis nem a laptopom az ágyon és mellette pihen a telefonom. Odasiettek és a szemem a fekete képernyőkön kezd el járni. Mind a 4 azt írták minden rajta van mind két kütyün, de kíváncsi vagyok én rá? Ez teljesen olyan mint a Másnaposok. Sóhajtok egyet majd megmozgatom az egér helyét a laptopon hátha be van kapcsolva. Be van! És rögtön az  e-maileket adja be. Az elsőn akad meg a szemem, amit Ashely Green (!!!!) küldött. Honnan tudja az e-mail címem? Nagy kétségek között nyitom meg ami csak egy videó felvétel van és felette egy szöveg.

" Ezzel a videóval szeretnék nagyon sok boldog szülinapot kívánni és Valentin - napot! Puszi: Ash!"

Rákattintok a videóra, ami el is indul. Ashley szőke haját látom és, hogy valakivel igen elmélyülten csókolózik. Kikapcsolnám, de ekkor fordítanak a szemszögön. A srác áll a kamerával szembe, de az csak tovább csókolja Ash nyakát. Az ajkaim ketté válnak és a szemem négyszeresére kerekednek. Ez nem lehet. Ez nem történhetett meg.. Bele tekerek a felvételbe ami az egészet felvette. Nem néztem végig, mert a szememet belepte a könny fátyol. Majd hirtelen a düh vett rajtam hatalmat és feltérdelve a falhoz vágtam a laptopot. Majd visszahuppanva az ágyra felhúztam térdeimet és fejemet tenyerem közé temetve zokogtam fel hangosan. 

- Hé! Minden oké? - hallom meg Louis aggódó hangját.

- H-H-H-Harr...- mondom akadozva.

- Mi van Harryvel? - válik idegessé a hangja.

- A-A-Ashle...- folytatom tovább bőgve.

- Mi van Ashley és Harryvel? - kérdezi kiabálva. Erőt veszek magamon és felemelem a fejem és mélyen nézzek Lou aggódó szemébe,

- Basztak!

49. Szülinapi baleset

Summer Brooks"

Alig pár hónapja, hogy a suli elkezdődött, és El hozzám költözött. Eleinte még feszült volt egy picit a hangulat, mindig főzött, de mikor leültünk és megbeszéltük minden oké volt. Viszont El jött, mellé Louis is, így szinte négyen éldegéltünk. Na jó ez elég szarul hangzik fejben, de oké. Majd elérkezett Zayn, Harry szülinapja amit nagyon nagy bulival ünnepeltünk meg péntek esténkét, majd Vasárnap az újabb tanulás. A suli is bekeményített így nekünk is fel kellett jönnünk. Harryvel az általános kikapcsolódásként vagy randizni mentünk, vagy itthon maradtunk és élveztük egymás társaságát kettesben. A mai nap viszont nagyon, de nagyon különleges számomra, meg úgy általában mindenkinek. Február 14. Elérkezett a 19. szülinapom, a Valentin - nap, és a szalag avató. És ami a legjobb ma péntek van!! Oké, lehet túl tengett bennem az adrenalin, de Zayn tehet róla! Tele itatott energia itallal! Perrie is itt van aki, hogy mondjam elég jól beindultak. A Little Mixxel. Kezdjük egy rövid beszámolóval. Simon úgy gondolta a négy lányról (Jade, Jesy, Leigh - Anne és Pezz) hogy ha összeraknák őket, mint a One Directiont, vihetnék valamire. Vitték is! Megnyerték az x- faktort és azóta is pörögnek, de szerencsére Pezz eltudott jönni ide, a szalag avatóra, majd este csapunk nagy bulit, de akkor már Jadék is ott lesznek. Nagyon jóba lettünk velük, bár elég keveset beszélgetünk, ahogy Pezzel is.
- Hé itt vagy? - kérdezi elhúzva a kezét El.
- Persze! Kész vagyok már? - kérdezem kíváncsian.
- Nézz meg magad! - mondja kuncogva, majd arrébb megy. Felpattanok és az egész alakos tükör elé állok. A látvány hihetetlen. Mivel az osztályunk a piros és fekete színeket választotta így a ruhánk, a lányokkal, is hasonló. A magassarkú cipőn egy masni helyezkedik el, a ruha pedig a vállánál fekete a többi piros.Imádom!
- El! Ez meseszép! És te is az vagy! - ölelem meg, mire visszaölel.
- Ugyan! Az a lényeg, hogy Harryt lenyűgözd, nem? - enged el.
- De te is Lou - t! Viszont hol van már Pezz? - kérdezem meg.
- Azt mondta, hogy a színpadon találkozunk szóval gőzöm sincs! - huppan le.
- Lányok! Gyertek! - mondja Lisa, az egyik osztály társunk. Bólintva hagyjuk el a kisebb szobát is igyekeztünk Lisa után. A három magassarkú a néma csöndben csak úgy kopog, még el nem érünk a színpad mellé. Felsiettünk a lépcsőn, és beállunk mivel mi vagyunk az elsők.
- Ezennel a 2013 / 2014 - es évben a szalag avatót megnyitom. A színpadon pedig a 12/a tánc bemutatóját láthatják! - mondja az igazgató nő, majd egy mosolyt küld a közönségnek és bejön a függöny mögül. - Sok sikert! - nézz végig rajtunk, majd elillan. A függöny széthúzódik és a vakító fénye kezd csillogni az arcunkon. Felszólal a zene és mi ütemre indulunk meg. Beállok Harry elé, aki csillogó szemekkel mér végig, majd a szeme a szememen akad meg.
- Gyönyörű vagy! - én is végig futtatom rajta a tekintettem és elismerően bólintok.
- Te meg szexi! - nyalom meg az alsó ajkam, mire felköhög egy halkat, de hamar abba hagyja.
- Azt még egyszer ne csináld, mert itt a színpadon mindenki előtt foglak megerőszakolni! - mondja majd a kezét a lapockámra helyezi és a kezemet a kezébe süllyeszti.  A zene megáll, majd elkezdődik amire betanultuk a táncot. Hamar letudjuk és le sem akar kopni rólunk a vigyorgás, és ami a legjobb, hogy ez őszinte.. Őszinte mosolygás. Hamar letudtuk a táncot majd jöttek a b - sek. Miután mind a két osztály táncolt, feltűzték ránk a szalagot és mehetünk. Itt voltak a családok kivéve az enyém, ami egy kicsit rossz volt, de Harry személyesen bemutatott Anne - nak és Gemmának akik élőben is nagyon kedvesek. Majd Gemmát elcsalva átmentünk hozzánk ahol átöltöztünk kényelmesebb ruhába. Majd mentem volna ki, de az ajtó kívülről zárva volt.
- Ne már! Engedjetek ki!! - kezdem el az ajtót püfölni, de mivel nem érkezik válasz megelégelem és egy félre sikerült karate mozdulattal próbálom az ajtót kinyitni, de nem sikerül csak a csuklóm reccsen de nagyon. Mivel mozgatni tudom így annyiban hagyom dolgot és bemegyek a fürdőszobába. Hideg vizet engedek rá, majd becsavarom fáslival. Jobbra fordulok mire sikerül a kezemet valakibe beütnöm és felszisszenek.
- Mit csináltál? - kérdezi Harry óvatosan megfogva a fáslis kezem, és aggódva nézz szemeimbe.
- Csak megpróbáltam kikaratézni magam a szobából..De nem sikerült! - biggyesztem le az ajkaim, és a fájós csuklómra téved a kezem.
- Elmegyünk az orvoshoz! - mondja de én heves fej rázásba török ki.
- Semmi szükségre rá! - mondom, de nem hagyja annyiban a dolgot.
- Gyere! - mondja majd megragadja a másikat és lefelé kezd húzni.
- Öhm...Takard el a szemed! - fordul hátra idegesen. Hülyén nézek rá, hogy mégis hogy?
- Akkor hagyd! - sóhajt fel csalódottan. Majd leérünk a többiekhez akik idegesen rohangálnak össze - vissza.
- Harry! Tereled el a figyelmét, nem azt mondtam hogy hozd le! - vesz észre minket Eleanor.
- Bocsi, de lehet eltört a keze szóval nem tudom mikor de jövünk rángat ki a kocsihoz úgy hogy még végig sem tudtam nézni. Ajj. Szomorúan huppanok be a kocsiba, majd némán indulunk el.
- Haragszol? - kérdezi feszülten.
- Nem! - mondom ingerülten, bár inkább magamra haragszom, mint Hazzára. Hisz Ő nem tehet semmiről. Én akartam kijutni a szobából és most lehet el lesz törve.
- Sajnálom, nem így akartam a szülinapodat megünnepelni! - mondja elhúzva a száját. Nem válaszolok, csak magam elé nézzek némán. Mióta visszajött csak bocsánatot kéreget mindenért szinte! És az frusztráló, akár mennyire is szerettem. Mintha valami megromlott volna köztünk. Mintha lenne köztünk egy fal ami miatt nem merünk közeledni egymáshoz. Mármint nem testileg hanem szellemileg. A kapcsolatunk új irányt váltott és inkább hasonlítunk egy süllyedő hajóhoz, mint egy hamarosan célnál kikötőhöz. Sóhajtva rázom meg a fejem, és verem ki a buta gondolatokat a fejemből.
- Szeretlek Harry, és nem rád haragszom! Én basztam el a szülinapomat szóval ez az én hibám! De remélem a parti remek lesz! - mondom egy biztató mosolyt felé küldve.

- Tényleg? - nézz rám reménykedve, majd elmosolyodik. - Hidd el a legjobb szülinapodat fogod a ma este átélni! - nevet fel majd leállítja a motort. Jobbra billentem a fejem és meglátom a kórház bejáratát. Sóhajtva csatolom ki magam, és szállok ki. Harry már mellettem is terem és együtt feltűnés nélkül sétálunk be a kórházba. A recepción elmondjuk a bajomat, és a nő azt mondja pár perc múlva jön egy orvos és megnézi. Leülünk a székekre és türelmesen várunk. Türelmesen és némán. Ahogy ígérte, megjelent az orvos aki miután felvette az adataimat a kezemet vizsgálgatta és megállapította, hogy majdnem törés így ebből csak zúzdás lett. Bekötötte egy erősebb anyaggal, majd azt mondta, hogy kenegessem egy krémmel aminek már nem emlékszem a nevére, meg hogy ne erőltessem meg. Nem tudtam rá figyelni. Harryt néztem végig. A szemét csak az orvoson tartotta így hiába néztem a szemébe nem vette észre. Sok fajta érzelmet láttam benne, de ami most szeget ütött a fejembe az a megbánás volt. Vajon mit bánhatott meg? És kivel? De várjunk csak.. ezt már elsején is láttam, sőt! De akkor nem nagyon érdekelt, de most. Mit nem mondott el? És mit csinálhatott? És mikor? Volt egy nap amikor nem beszéltünk egymással, sőt két nap! 29 - 30..Mi történhetett? És miért nem mondta el? És mi van, ha csak én képzelem be? És újabb és újabb kérdések keletkeztek a fejembe még az orvos szája járt. Majd egynél akadtam meg. Ez lehet az a fal ami köztünk van?

48. Mikor minden tökéletes

Sziasztok olvasóim! Új rész és csak köszönet az oldalmegjelenítésért.. Nekem az add erőt a folytatásban és az írásban, szóval tényleg köszönöm!! A kommentekért sem harapok, ám!! Na jó, nncs többi rizsa jó olvasást!! Bye!! :3 ♥♥♥♥

Summer Brooks"

- Harry! - szólok rá, mire tömött szájjal rám nézz. A tenyerem izzadni kezd, majd tekintettemet az övébe fúrom. - Nagyon sajnálom, hogy tegnap olyan trágár szavakat mondtam, de ha ideges vagyok ez kijön belőlem! És sajnálom a Niall - es dolgot is! - mondom és eddig bírva fejemet lehajtottam.
- Hé, Kincsem! - nyúl az állam alá és erőszakosan emeli fel.- Nem haragszom, és a Niall miatt se aggódj! A trágár szavakra meg azért szóltam rá, mert beindított! - mondja csibész mosollyal az arcán.
- Tényleg? - mondom felvidulva. Hatalmas teher szakad le a vállamról, már csak egy pici van rajta. Niallel is beszélnem kell!
- Tényleg viszont én is tartozom egy magyarázattal! - mondja és látom kiduzó ereit a nyakán, és lekapja a kezét az állam alól. Egy kicsit vacillál még, majd sóhajtva folytatja.- Cara ás én régen jártunk! Hidd... - kezdi de befogom a száját a számmal.
- Tudom, Haz! Találkoztam vele, és elmondta, hogy barátok maradtatok! Ezt akkor is elmondhattad volna! - mondom mosolyogva.
- Sajnálom! - nyögi ki. Zöld szemeibe szinte elveszek, és arra se figyelek amit rózsaszín ajkaival mond. Szemeiben szerelmet, megbánást és csillogást látok, ami megőrjít.
- Kibaszottul szeretlek! - mondom megszakítva monológját. - És soha többé nem akarok veled veszekedni! - simítok végig kissé borostás arcán.- És borotválkozz meg. - nagyot nyelve elmosolyodik.
- De csak a te kedvedért! - mondja egy puszit hagyva ajkaimon, majd felpattanva a fürdőszobába megy. Nem most gondoltam, de mindegy. Az órára pillantok ami lassan a háromnegyed 5 - öt veri. Nagyot sóhajtva szállok ki az ágyból, majd a szekrényhez megyek. Kiveszek egy melegítő alsót és egy felsőt, majd a fehérneműsből is majd besétálok a fürdőbe.
- Te mit szeretnél csinálni? - kérdezi felém fordulva
- Zuhanyozni, ha nem baj! Büdösnek érzem magam! - mondom és lecsúsztatom magamról a nadrágot így egy szál bugyi és egy bő pólóban állok előtte. Nagyot nyelve visszanézz a tükörbe és tovább borotválkozik, én pedig vállat rántva beállok a tusoló alá és ott veszem le a pólót és a bugyit is amit csak úgy kidobok, majd magamra engedem a vizet. Furcsa volt, hogy Hazza nem jött be ezért miután végeztem kikukkantottam és ott állt vigyorogva a törölközőmmel a kezében.
- Ide adnád? - kérdezem meg mire fej rázást kapok.
- Ki kell jönnöd érte! - nézz vággyal teli szemekkel rám. Kuncogva hagyom el a tusolót és lépek elé.
- Most már ideadod? - kérdezem felvont szemöldökkel.
- Majd én! - mondja és rám tekeri a törölközőt, majd megcsókol.
- Nem kéne a többieknek Boldog Újévet kívánni? - kérdezem miközben már a derekán vagyok.
- Ráér! - mondja és épp ledob az ágyra, mikor a csengő visszhangzik az egész házban.
- Hazza befognak jönni! Náluk van mind a két kulcs! - mondom mikor felém tápászkodott.
- De már teljesen beindultam! - gurult le mellém.
- Tudod Kicsim, de inkább öltözz fel! - simítok végig arcán, majd mindketten hihetetlen gyorsasággal kapunk fel egy alsóneműt és egy pólót.
- Olyan jól áll rajtad a pólóm! - csókolja meg a nyakam, amitől a szemeim rögtön lecsukódnak, de hamar észbe kapok.
- Menjünk! - mondom ki alig hallhatóan, majd kinyitom az ajtót, és szembe találjuk magunkat..mindenkivel.
- Újra együtt? - kérdezi Lou szemöldök húzogatással.
- Igen! - bólintok és mosolyogva puszit nyomok Hazza arcára.
- Remek! Akkor remélem eleget voltatok ott vagy bárhol is! Elraboljuk Summert egy estére ha nem baj! - mondja Perrie megfogva a csuklóm.
- De baj! Még nem kaptam meg rendesen! - mondja Hazza visszarántva.
- Velünk jön! - mondja Pezz.
- Velem marad! - rángat meg Harry is. Komolyan egy rongynak érzem magam.
- Elég! - szakítja meg El a húzza - vonát mire hálásan pillantok rá. - Mit szólnátok hozzá, ha 3. - ig csak a tied lenne Summer, de cserébe ma estére ide adod? - kérdezi El.
- Ez tetszik! Rendben! - mondja az állat simogatva.
- Addig beszélgessetek vagy mit tudom én, de most sipirc ki innen! - mondja Pezz kiterelve a fiúkat.
- Várjatok! - mondom mielőtt becsukná Pezz az ajtót. - Niall! - lépek ki a folyosóra, és szerencsémre Ő volt az utolsó aki elhagyta a szobát. Kíváncsian fordul vissza és túr bele szőkés tincsibe.
- Csak azt akartam, hogy sajnálom, hogy majdnem megcsókoltalak! - mondom közelebb lépkedve.
- Semmi baj! De akkor nem jelentett semmit? - kérdezi kíváncsian.
- Neked jelentett valamit?
- Nem! - nézz a szemembe tök őszintén.
- Rendben! Mert nekem sem! Csak tudni akartam! - mondom hátat fordítva neki majd visszamegyek a lányokhoz.
- Na? - kérdezi El vigyorogva.
- Köszönöm, hogy a répa mániás pasid és te beleszóltatok, és rám löktétek, mert kb. 10 percig voltuk szinglik! - mondom elgondolkozva, majd elmosolyodom.- De most már minden rendben!
- Na látod! Megmondtam, hogy szex hiányuk van! - mondja Pezz és a tenyerét nyújtja El, amibe a lány 5 fontot tesz.
- Remek! Akkor most szépen elmesélsz mindent! - mondja Pezz és felpattanva lerángat az ágyra.- Onnantól kezdve, hogy Hazza elment! - teszi még hozzá már sóhajtva rájuk nézzek.
- Hosszú délutánnak nézzünk elébe! - mondom, majd elkezdem a mesélést. A két lány érdek veszítő, kíváncsi szemekkel hallgatta végig a bonyolult sztori ami miatt majdnem szakítottunk Harryvel. Remélem,...Bízom benne, nem fogunk többet veszekedni, mert tuti nem bírnám ki. Vagy még több perverzióm születne.
- Csajok, kész vagytok már? - nyit be Harry kíváncsian.
- Még 5 perc, utána békén lesztek hagyva! - kacsint Pezz Harryre, aki sóhajtva hagyja el a szobát.
- Most jövünk mi! - mondja el izgatottan, Pezz kezét szorongatva. A két lány arcát fürkészem, ami átveszi az idegesség.
- Miről lenne szó?
- Mivel én már a Januárt magán diákként kezdem, és ez azzal jár, hogy nem leszek ott Ellel a hatalmas házba..- kezd bele Perrie.
- Arra a döntésre jutottunk, hogy eladjuk és elköltözöm onnan! - mondja El.
- Ez remek! Igaz? - kérdezem halványan elmosolyodva.
- Az csak nincs hova menni, és arra gondoltunk, hogy nem - e költözhetne ide? - kérdezi reménykedő szemekkel, mire teljesen ledöbbenek.
- Ígérem nem leszek annyit itt, hogy tudjátok Harryvel ápolni a kapcsolatotokat, csak nem akarok lakást bérelni így inkább majd beszállnék a rezsibe! - mondja El hadarva.
- Nyugi! - nevettek fel. - Benne vagyok! És maradhatsz is, hisz ha jól tudom lakótársak leszünk, nem? - kérdezem nevetve.
- Jajj, köszönöm! Életet mentettél! - ölel át szorosan a lány, majd könnyes szemeivel eltávolodik.
- 3. - ig kaptok szabadnapot! Addig nem zargattunk! Most viszont megyünk! Ja, és vegyél fel valami csipkéset! - mondja Pezz felpattanva, majd megragadva El kezét kirángatja a lányt a szobából aki csak vigyorogva int nekem. Huhh, akkor van 2 napunk Hazzal és utána jön El és áááá!!! Annyira jó végre nem magányosnak lenni és nem a tetőn üldögélni vagy a csoki fagyit magamba tömni. Társas ember vagyok és igen is kellenek körém a barátok, ellenségek és a szerelmem! Basszus! Ha már Hazzáról van szó, akkor meg is kéne lepni valamivel..Csipke..kék.. Ahogy gondoltam a fehérneműs szekrényhez rohantam és kirántottam belőle a szettet, majd besiettem a fürdőbe ahol gyorsan átvettem.
- Summer? - kérdezi bekopogva majd benyitna, de szerencsére bezártam. Magamra kapom a köntösöm, majd mosolyogva nyitom ki az ajtót.
- Elmentek szóval visszatérhetnék oda, ahol megszakítottuk! - mondja majd a kezeit a nyakamhoz vezeti, majd feljebb csúsztatva közelebb húz magához forró csókot nyomva ajkaimra. Egy keveset hátrálunk, de ujjaimmal hamar megtalálom a kapcsolót így már csak a szobát világítja be fény. Harry alsó ajkamba harap, amitől a kezem a hajához veszi az irányt és beletúrva húzom meg kósza fürjeit. Amikor az ágyhoz érünk, Harry dől, de én hamarabb lefejtem magamról kezeit, mire döbbenten könyöklik fel.
- Öhm..egy kis meglepi! - hajtom le a fejem és kibontom a csomót, amit a derekamra kötöttem, majd lassan engedem le magamon a köntösöm. A néma csöndben sikerül meghallanom hatalmas nyelését, így erőt véve, emelem fel a fejem és nézzek a szemeibe.

- Édes Istenem! - nyög fel egyet, mire kuncogva vettem rá magam és csókolom meg. Visszacsókol miközben belemarkol a hátsófelembe.
- Őrült vagy, és én őrülten beléd szerettem! - mondja két csók között.
- Egy cipőben járunk! - nevettek fel, majd lerángatom róla a pólót így remek kilátás nyílik kockás hasára.- Ezektől még mindig olvadok! - simítok végig ujjaimmal immár fedetlen mellkasán, mire még egyet felnyög. Feljebb másszunk, majd leoltva a lámpát ismét egymással törődünk. A csókok, az érintések és mikor végig húzza ujjait az ajkaimon....Hányszor kívántam, hogy érezhessem Őt ismét..És sikerült!

47. Különös szilveszter és reggele

Mindenkinek szomorú péntek estét, már akik mennek holnap suliba!! Viditás képpen hoztam új részt!! Nagyon szépen köszönöm a 4100 (!!) oldalmagjelenítést!! Komolyan...Hihetetlen!! Na nincs több rizsa! Jó olvasás! ;) ♥♥ 

Summer Brooks"

- Mi van? - morgok a telefonba. 9 óra van, és az év utolsó napja. Nincs kedvem úgy semmihez..azóta, és nem is akarok semmit csinálni. Csak itthon üldögélni és tévézni miközben csoki fagyival tömöm magam.
- Hol a csudába vagy? Azt vágom, hogy Hazza beteg és hazazavart, de ma van ÚJÉV!! Miért nem vagy vele? - kérdezi El felpörögve.
- Lehet, hogy én is beteg vagyok! - mondom szipogva.
- Akkor úgy még jobb lenne! Szóval? - kérdezi idegesen.
- Harry és én szünetelünk! - nyögöm ki az igazságot, bár nem hazudtam a betegséggel sem. Megfáztam.
- Hogy mi? Nem! - mondja ellenmondást nem tűrő hangon.
- De, El! Szóval most letenném, mert beraktam a Barátság extrákkal - t! - mondom, de hiába már csak a pittyegést hallom. Remek! Magam mellé dobtam a telefont, és felálltam összedugtam a tv - t a laptopommal, és a kezembe véve a táblás csokikat lehuppanok a kanapéra. Észre se veszem, de már a második filmet rakom be és lassan közeledek a 11 - hez. Ismét egyedül..Hm..A túl jó nő a csajom c. film a feléhez érkezik el mikor valaki erőszakosan hajol rá a csengőre. Leállítom a filmet, és sóhajtva indulok meg az ajtóhoz amit kinyitok. Előttem El áll ördögi mosollyal, majd kíváncsian hátratett kezekkel nézz rám.
- Szia!! Boldog Új Évet!! Lenne hozzád egy kérdésem! - mondja beljebb jőve és gyors ölelésben részesítve.
- Neked is, és mond csak! - mosolyodom el halványan.
- Csak két kulcs van a lakáshoz, igaz? - kérdezi körülnézve, majd megakad a szeme az ajtóban lévő kulcs csomómon.
- Igen! De miért? - kérdezem zavartan. Egy cseles mozdulattal eltereli a figyelmem, még kitépi a zárból a kulcsokat, majd egy "Most!" kiáltással arra leszek figyelmes, hogy egy teher esik rám. Így elveszítve egyensúlyom hátra dőlünk én is, meg az illető is.
- Még egyszer boldog újévet! Pezsgőt nem vettünk, de ha kell csak csörögjetek! - hallom meg Louis örömteli hangát, majd ajtó csapódás és zár fordítás.
- Ezt nem hiszem el! - tápászkodik felém idegesen a fürtös és mélyen nézz a szemembe. - Ezt te akartad, igaz?
- Persze! Csak erre vágytam, hogy pont ilyen helyzetben töltsem veled a szilvesztert! Miért ne Hazza? Végül is! - mondom felkapva a vizet, majd kicsusszanok alóla, és hihetetlen gyorsasággal felpattanok és visszaülök a helyemre, és ismét a csokit kezdem el magamba tömni, és a filmet nézem, de sokkal idegesebben.
- Louis ez egyáltalán nem jó tréfa! Én nem akarok vele lenni! - mondja dübörög tetve az ajtón.
- Megbocsáss, de itt vagyok! - mondom felé fordulva. Idegesen fordul az ajtóból felém és a szemeivel szikrákat szórva nézz rám.
- Megbocsáss, de ha már egy ribanc vagy, akkor nem tudok rád más mondani! - mondja éllel a hangjába. Az ajkaim ketté nyílnak egymástól, és újra elönt a méreg. Eldobom a csokit és felpattanok még nem egyenesen elé nem cammogok.
- Ismételd meg! - csikorgatom a fogaimat.
- Ribanc! - köpi ki a szavakat. A kezem kétszer lendül. Egyszer a jobb arcára, másodjára a balra.
- Nem csaltalak meg, szóval semmi jogod így hívni! És a szemedbe nézve mondom ki...SZAKÍTOK! - üvöltöm arcába megtelt szemekkel, majd ott hagyva felrohanok a szobámba és rögtön az ágyamon kötök ki. Nem nevezhet ribancnak még akkor sem ha megcsókoltam volna Niallt! Nem feküdtem le vele, és senki mással sem! És fáj..Fáj, hogy ahhoz képes milyen jól megvoltunk egy kis semmiségen összekaptunk. Azt hittem egykor a kapcsolatunk sokkal erősebb, de tévedtem.
- Bejöhetek? - kopogtat az ajtón.
- Soha! - kiáltom a párnámat továbbra is szorongatva. Felcseszett, és ami szar ilyenkor redkesül jól tudok káromkodni.
- Én nem akartalak leribancozni! Csak túl pengett bennem a fájdalom, hogy te is Niall...- ejti ki nagyot nyelve. Most ez komolyan ennyire de ennyire buzi? Eldobom a párnám és majdnem kirántva az ajtót a helyéből a könny fátyol mögött nézzek Harry meggyötört arcára.
- NEM csókolóztam Niall Horannel!! Fogd már fel azzal a kibaszott kicsike agyaddal, hogy nem csaltalak meg....csak majdnem! - teszem hozzá összekarolva.
- De ott a majdnem! - mondja némán sóhajtva.
- Bassza meg! - csapok az ajtóra, amit komolyan kezdek sajnálni. - Szerinted mi a faszért kértem szünetet? Neked is jobb lesz végig gondolni, én.. én meg....egyedül éreztem magam! -  mondom visszavéve a hangomból.
- De akkor miért nem hívtad Niall -t? - kérdezi hülyén.
- Hogy lehetsz ennyire kibasszutul hülye? Nem érted, hogy azóta kerüljük egymást az írrel? - kérdezem mérgesen.
- Kérlek ne beszélj csúnyán! - mondja a földet pásztázva.
- Mégis mi a faszért ne, Haz? Otthon vagyok! Nincs itt Becca és a kibaszott szüleim sincsenek itt! Csak te és én! És te is szoktál káromkodni szóval nekem ennyi kijár! - mondom határozottan mégsem ordítok. - Köcsög fasz vagy, Harry Styles! - jelentem ki, mire kint a tűzijátékok durranása töri meg a kettőnk közti feszültséget, és a távolságot is. Harry ajkaimat falva tapadt rám, és én is ő rá. Nem sok kellett hozzá az ágyon kötöttünk ki. A ruhák a földön landoltak, egyesével majd Harry egy percre kimenve a fürdőszobába siett is vissza, majd mielőtt belém tolatott volna mélyen nézett a szemembe,
- Boldog Új Évet, Szerelmem! - mondta apró mosollyal és reményteli szemekkel.
- Boldog Új Évet, Kicsim! - pusziltam meg orr hegyét, mire felkuncogott, majd megcsókolva lassan belém helyezte a kis Hazzát. Lihegésünk betöltötte az egész szobát, majd mosolyogva hunytuk le egymás mellett a szemünket. Reggel, nem.. Délben kelni isteni érzés főleg egy csodás éjszaka után. Pislogással nyitom ki szemeimet, majd le is döbbenek mikor nem találok magam mellett senkit. Felülök és észreveszem egyedül és vagyok a szobában. Még sem történt volna meg? De a ruhák szanna szét hevernek és felismerem köztük Harryét is. Ekkor nyitódik az ajtó, és Harry tér be egy tálcával mosolyogva.
- Minden rendben? - teszi le az asztalra a tálcát és leül elém, megsimogatva arcomat.
- Azt hittem nem vagy itt! - mondtam halkan, rekedtesen.
- Sosem hagylak többé egyedül! - mondja a tekintettét a szemembe fúrva. - De miért hitted azt, hogy nem vagyok itt? - kérdezi homlokát az enyémnek döntve. Nem válaszolok csak elpirulok, pirulok, pirulok, de még mindig fürkészve nézz.
- Öhm..szóval az egyik este miután elaludtam...szóval veled álmodtam! - nyögöm ki nehezen.
- Tényleg is mit? - kérdezi kíváncsibban mégis hatalmas mosollyal.
- Hát, hogy...Ne már Hazza! Tiszta vörös a fejem, tényleg nem esik le? - kérdezem nyöszörögve.
- Nem..Mond csak mit álmodtál velem? - kérdezi csillogó szemekkel.
- Szexeltünk! A zuhanyzóban! Most boldog vagy? - kérdezem durcásan.
- Igen! És elmondjam miért? - kérdezi még mindig vigyorogva.
- Miért? - kérdezem halkan.
- Mert én is ehhez hasonlót álmodtam! - mondja tekintettét ismét a szemembe fúrva.

46. Sóvárgás

Szép jó napot, estét kinek mi! Nem húznám hosszan az időt szóval röviden: Köszönöm szépen mindenkinek a 3700 [WTF!!!] oldalmegjelenítést, de tényleg! A második pedig 2 hét múlva vége a sulinak!! Jupéé! Na jó, elég a dumálásból...Jó olvasást!! ;)

Summer Brooks"

Reggel erős fejfájással ébredtem, és csak úgy záporoztak a fejembe a tegnapi cselekedeteim. Ami mégis sokáig lepergett a fejembe a mondatom..

Szünetet akarok Szünetet akarok Szünetet akarok Szünetet akarok

Ha most merném felhívnám, hogy nem és sajnálom, de nem akarok magamból hülyét csinálni! Talán ez volt a legjobb döntés! Szükségem van és neki is egy kis szünetre... Miért ilyen szar még gondolni is rá? Nem tudom, hogy mi függ össze vele és Carával, de már lassacskán ott tartok nem is érdekel. Az órára pillantok ami reggel 4 mutat. Alig aludtam. Hm. Kimegyek a fürdőszobába és a tükörbe nézzek. Meg sem rémülök a fejemtől. A hajam kócosan áll össze - vissza, a szemeim kisírtak és felduzzadtak. Nem is csodálkozom. Megnyitom a csapot és megmosom az arcom, bár hiába nem segít. Ledobom magamról a felsőm és a nadrágom, majd beszállok a zuhany alá. Először a hideg vizet engedem magamra, ami által sikerült felébrednem, majd a langyos és a meleg. Szinte érzem, ahogy ereimbe újra csörgedezik a vér, így abba hagyom az áztatásomat és lemosakszom. Majd miután kész vagyok magamra tekerem a törölközőm. Kimegyek és előkaparok valami meleg ruhát, végül felveszem őket. Visszasétálok a fürdőbe és miután alaposan kifésülöm a hajam, fogat mosok. Egy falat se menne le a torkom jelen pillanatban és talán jobb ez így.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Úgy nézel ki, mint egy élő halott! - jelenti ki nemes egyszerűséggel Ben.

- Köszönöm! Ez megtisztelő! - hajolok meg előtte.

- De most komolyan? Mi történt? - állítja be a fényeket.

- Semmi...csak tegnap elgondolkoztam és Harrytől kértem szüntetett miután elmondtam neki, hogy majdnem csókolóztam Niallel. - rántok vállat.

- Neked nem szabadna gondolkozni! - mondja fejet rázva. - Ha barát tűnik fel rögtön elmarod magadtól! Te tuti nem vagy komplett! - mondja elnevetve.

- Ugyan! Te még bírsz! - mondom óvatosan megbökve.

- Bocsánat! Ide kell jönni? - kérdezi egy ismeretlen hang mire mindketten felé fordulunk. Az ajtón kukucskáló Cara mosolyogva nézz minket.

- Igen! -  válaszolja helyettem Ben. Beljebb jön én meg csak lesek, hogy milyen csinos és szebb mint a képeken. 

- Summer Brooks? - kérdezi felém nyújtva a kezét.

- Igen! De honnan ismersz? - fogok vele kezet.

- Tudod a hírek, majd Harry is mesélt rólad. - mondja mosolyogva.

- Honnan ismered Harryt? - kérdezem meg gyanakodva.

- Tudod mielőtt jobban berobbantak volna jártunk egy ideig! De hidd el csak barátok vagyunk! - mondja eleresztve egy apró nevetést.

- Nem aggódom, nem vagyok féltékeny típus! - rántok vállat. Tényleg nem vagyok az. A tegnapit 

viszont elbasztam.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Köszönöm a munkát mindenkinek! - mondja Cara meghajolva, majd felém közeledik.

- Régóta fotózol? - kérdezi a képeit nézve.

- Igen! Lassan 6 éve.Miért? - kérdezem meg.

- Mert ezek isteniek! Főleg ez! - mondja rám nézve egy sanda pillantást.

- Hé! Ez csak egy kamera, de amit te csinálsz előtte az sokkal jobb! - mondom megdicsérve. 

- Most egymást fogjuk dícsérgetni? Inkább egyezzünk meg te jó vagy, mert ilyeneket csak azok csinálnak. És én is jó vagyok, mert tudok pózolni! - mondja kiegyenesedve, majd felém fordul.

- Rendben! - mosolyodom el.

- Viszont nekem mennem kell! 9 - re van egy elég fontos megbeszélésem,és nem késhettem le! Itt a számom, bármikor ha egy barátra vágysz csak hívj fel! - nyomja a kezembe a névjegy kártyáját, majd két puszit nyom az arcomra, végül ott hagy az üres terembe. Döbbenten nézzem a kártyát, majd mosolyogva süllyesztem a zsebembe mélyére. A monitor felé lépkedem  és a képek kezdem tanulmányozni. Sose voltam ilyen jó modell, mint Ő. És örülök, hogy feladtam azt a szakmát. Sokkal jobban eltudom magam képzelni fotósnak. 

- Te még itt vagy? - kérdezi Ben a hátam mögött.

- Aha! Mindjárt összepakolok! - mondom felállva.

- De, hogy pakolsz te össze! Majd én! Neked nyomás haza! Holnap jön a pasid akivel kötelességed kibékülni!! Szóval kotródj innét! - mondja arrébb lökve.

- És ha azt mondom nem? - kérdezem csalin.

- Akkor ki vagy rúgva! - válaszolja halál komolyan, de az ajkain szélén egy sunyi mosoly tűnik fel.

- Kapd be, Cooperman! - mondom felnevetve.- Jó éjt! 

- Neked is! És jó voltál ma! - mondja mielőtt kilépnék.

- Tudom! - hagyom el önelégülten a szobát, majd mielőtt elhagynám az üzletet felveszem a kabátom, majd kilépek a hideg Decemberbe. A szél erősen fújja az ágakat, és az eső is útnak indult.Remek, és esernyő sincs nálam! Elkezdek rohanni bár a sötéttől nem nagyon láttok tisztán, de azért sikerül hazatalálnom. Amint beesek a szobámba kidőlök az ágyon és rögtön elragad az álom.

Ki a faszom az? Felülök az ágyon, és megvakarva csipás szemeim, leindulok a lépcsőn. A szél még mindig erősen fúj, és az eső is jobban esik. Viszont a vihart mégis a csengő töri meg amit, valaki szüntelen nyom továbbra is.
- Mi van? - nyitom ki idegesen, de idegességem azonnal eltűnik és a felém kerekedik hirtelen felém, amikor a villám megvilágítja Harry szétázott alakját. - Azonnal gyere be, Harold! Meg fogsz fázni! - mondom felébredve a kábulatból és egy kapással berángatom és bezárom az ajtót. Még mindig nem szól semmit, csak hunyorog. Gondolom zavarja a lámpa fénye.
- Még nem otthon kéne lenned, Holmes Chapelben? - kérdezem összekarolva, mire óvatosan nyalja meg kékes száját. Még mindig nem válaszol, ami teljesen megijeszt. Csak áll ott és nézz rám üveges tekintettel.
- Jó! Én ezt ne bírom! Gyere! Zuhanyozz le, majd aludj! - kezdem felhúzni a lépcsőn, és lekapcsolom a lámpát. Beérünk a szobámba, de én azonnal a fürdő felé lökdösöm.
- Vetkőzz! - mondom megállítva.
- Előtted? - kérdezi gúnyosan elmosolyodva. Sóhajtva veszem le a tusoló csövet, mikor észreveszem, színtelen kezeit és teljes gőzzel rányitom az enyhén forró víz sugarat. Tudom tök fölösleges, de legalább egy picit észbe tér.
- Most pedig... - mondom elzárva. - Vetkőzz!
- Miért nem csókoltad meg Niallt? - kérdezi a tekintettét a szemembe fúrva.
- Mert szeretlek! - mondom ki nemes egyszerűséggel, mire egy bólintással válaszol, majd végre vetkőzni kezd. Ajkamba harapok, mikor a pólóját rángatja le magáról, így megfordulok mielőtt észrevenné.
- És te nem vetkőzöl? - kérdezi meg kezeit hasamra téve.
- Mert veled ellentétben én nem áztam szét! - jegyzem meg cinikusan. - Kérlek Harry..nem akarom, hogy szét fagy! - kezdek el neki szinte könyörögni.
- Csak egy csókot! - vezeti feljebb kezeit. - Egy szenvedélyeset! - kéri rekedtesen.
- Nem, Hazza! Szünet van! - mondom akaratosan miközben én is vágyom, édes csókjaira, érintésére, szavaira amiket aktus közben suttog a fülembe.
- Kérlek! - mondja könyörögve. Lehunyom a szemem, és mély levegőket kapkodva próbálom magam lenyugtatni, de nem nagyon sikerül. Majd Harry rátesz egy lapáttal és a nyakamat kezdi el, apró csókokkal behinteni. Majd szívni kezdi, amitől egy nyögést hagynak el ajkaim. A hátam mögött felkuncog, ami még jobban beindít így megfordulok és letámadom. Szememet lehunyom, apró kezeimet először tarkójára vezettem és simogatni kezdem, de mikor egy erőset harap bele alsó ajkamba, ujjaim göndör hajába tévednek amit meghúznak. Ő is cselekszik, kezét a csípőmre teszi, a lábaim mintha csak erre vártak volna, rögtön a derekára csavarodnak. Beállunk a zuhany alá, amiből Harry elindítja a vízsugárt, ami ránk ömleszti jóleső, meleg cseppjeit. Harry a nyakamra tér át, majd leszakítja rólam a pizsi felsőm. Egy cseppet emelkedik el nyakamtól, de csak ennyire még megnyalja alsó ajkát és a mellemet kezdi el masszírozni csókjaival. Egyre több nyögés, sóhajtás szakad ki belőlem, amire Harry is felfigyel. Helyett cserélve, most én nyomódok a hideg csempének. Harry kihasználva apró meglepődésemet letépi rólam a bugyit, és újra ölébe vesz.
- Annyira szeretlek! - lihegi homlokát a vállamnak döltve.
- Én is! De ha nem tolod be magad, én fogok rád ülni! - nyögöm, mire felkuncog és rögtön belém helyezi magát. Pár mozgás után mindkettőnkből egyre hangosabb síkitások törnek fel, majd a hátam ívbe feszül és elélvezzek. Nem kell sokat várnom Harry is pár lökés múlva követ és mosolyogva emeli fel a fejét, miközben csókot nyom a vállamra. Egy darabig nézzük egymás szemét, majd megcsókol és újra kezdődik a menet, csókunkat meg nem szakítva.






- Harry! - ülök fel izzadtan az ágyon és magam mellé pillantok. Csak egy álom volt....

45. Szünet

Helló! Először is MINDENKINEK SOK CSOKIT ÉS PÉNZT kívánok Mikulás alkalmából, és ez alkalomból raktam ki az új részt is. Második nagyon szépen köszönöm a több, mint 3500 (!!) oldal megjelenítést, tényleg ez reggelre teljesen meglágyította a szívemet, szóval köszönöm nektek. A harmadik lehet utálni fogtok a résznek a végére, de nem baj. A kövi rész Kedd! Addig is kellemese hétvégét!! ♥♥ Bye!

Summer Brooks"

- Most ez komoly? Munkát ajánlasz? - kérdem döbbenten.
- Persze, hisz a pót apád vagyok.. Nem? - nevet fel.
- Nem tudok mit mondani...- mondom sokkoltan.
- Elvállalod, igaz? - kérdezi reményteli tekintettel.
- El! De nem rángathatsz bármikor ide! Szóval nem lesz olyan, mint mielőtt bejött a végzős év. Nem lépsz le csajokkal és semmi más!! Mert tényleg tanulnom kell! - mondom komolyan.
- Ugyan, változtam! A lényeg, hogy az eredményeid ne romoljanak és ha benne vagy amikor csak ráérsz ide jöhetsz és fotózhatsz bármit! - mondja izgatottan.
- Nyugi, Ben! És van mára valami fotózás munka társam? - kérdezem meg mosolyogva.
- Holnapra lenne itt valaki...- kezd bele.
- Bökd ki!
- Cara Delevingne! És 2 - re lenne itt! - mondja elhúzva a száját.
- Fotózhatok én?? Olyan régen volt már gép a kezembe! - mondom izgatottan.
- Persze, de először lőj egy pár fotót! - kacsint rám. Mosolyogva pattanok fel és indulok el a megszokott úton egyenesen az A próba terembe. Szélesebbre húzódik a mosolyom amikor a megszokott terembe minden ugyan úgy van, mint nyáron. A lámpák, a gépek... és ami a legjobban hiányzott a fényképező gépem, amibe bele van vésve a monogramom.
- Na? Minden a megszokott? - hallom meg a hátam mögül a vigyorgó, mély hangját.
- Komolyan mondom...gőzöm sincs, hogy nem jöttem ide, fél évig! Most pedig húzd a valagad a vászon elé, és pózolj bazdmeg! - mondom 180° fordulatot véve, vigyorogva.
- Na! Azért sokkal idősebb vagyok!!! Hol a tisztelet?  - ró le.
- Elszökött, mikor rátok nyitottam amikor azzal a csajjal voltál! - gúnyosan. Tiszta vörös lesz a feje, így némán beáll a vászon elé.
- De ha még egyszer zsarolni mersz vele, nem érdekel, hogy nő vagy lecsaplak! - morogja az orra alatt. Kuncogva kapcsolom fel a vakító lámpákat, majd a gépet is bekapcsolom és a két monitort. Ben végig követte tekintettével a mozdulat soromat, majd elégedetten bólintott mikor a kamera mögé álltam.
- Akkor holnap fotózhatok én? - kérdezem párat kattintva.
- De akkor 10 - re itt kell lenned! - mondja szigorúan!
- Kilenckor találkozunk! - mondom a monitorokra nézve.
- Rendben! - mosolyodik el sunyin.

♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥

- És képzeld pénz kereső tini vagyok rendes munkával! - mesélem Harrynek izgatottan miközben a kakaómat kortyolgatom.

- És milyen a meló? Ugye, nem vállaltál be olyat amit nem szeretsz? - kérdezi aggódva.

- De hogy is! Mielőtt megismerkedtünk ,normálisan , előtte is ott dolgoztam, de csak segédként! Ma viszont elmentem a főnökömhöz, Benhez aki felajánlotta ezt a munkát, és én elfogadtam. Holnap pedig már meg is lesz az első munkám, vagyis az első modell! - mondom levegőért kapkodva.

- Nyugi! - nevet fel mély hangon, amitől a liba bőrös lesz a karom. - És ki lesz a modell? 

- Cara Delevingne! - mosolyodom el, de Harry nem mosolyog, sőt! - Mi a baj?

- Semmi, csak....- túr bele göndör fürtjeibe idegesen. Fürkészve nézzem a képernyőt, majd hirtelen kilép a skype és csak Harryvel az üzenet falat látom. Most komolyan letette? De miért? Talán ismerik egymást..vagy mi? Nagyot sóhajtva lépek ki a skypeból és hajtom le a laptop tetejét. Elnyúlok az ágyon, majd a sötét szobának fényt adva bekapcsolom a TV - t. Valami vígjáték féleség megy, de most nem tud igazán lekötni. Kikászálódom az ágyból és magamra rángatom a melegítő felsőm és pár nyújtózkodás után lehúzom a lépcsőt. Mielőtt felmennék az ujjaim közé veszem a telefonom amit elsüllyesztek a zsebembe és felmegyek a tetőre. A tériszony újra eluralkodik rajtam, így amint felérek le is ülök a lyuk mellé.

Összehúzom magamon a pulcsit, majd felhúzom a fejemre a kapucnit és úgy dőlök hátra. Lábaimat felhúzom, lassan jéggé fagyott kezeimet eldugom és mélyet szippantok a levegőből.A Hold fehéren ragyog és mivel egy felhő sincs az égen gyönyörűen látni a csillagokat. Csillagok...Mielőtt nem ismertem a  fiúkat, a lányokat minden más volt. Akkoriban a napom átlagos volt. Felkeltem, felöltöztem majd elmentem suliba volt aki megalázott, de nem érdekelt. Majd hazajöttem, megírtam az írásbeliket és mivel nem kellett tanulnom szóbelit átmentem Benhez és fotózkodtunk, poénkodtunk. Majd hazajöttem a lakásba és sírtam. Sírtam, mert kibaszottul magányos voltam. És most sem érzem magam jobban. Könyörgöm, mit csináltam, hogy ezt érdemeltem? Hogy ilyen magányosan kell élnem szinte mindig?  Kiskoromban, vagy mikor? Vagy csak ennyire kívülálló vagyok? Niallékkel töltöttem a karácsonyt!! Hiába volt fantasztikus, hiányzik a családom! A törődés, a szeretett, hogy mikor beteg vagyok igen is gyógyulgassanak! Mert kibaszottul nem jó egyedül! És most mi van? Harry kinyomott, a többiek boldogok, a szüleim boldogok, Ben boldog csak én vagyok szomorú. Az ön pusztítást a fejembe egy hang töri meg, még pedig elég hosszan. Kiveszem a zsebemből a telefont, és felveszem.
- Igen? - szólok bele és még én magam is meglepődöm elhalkult, rekedtes hangomon.
- Ugye, nem sírsz? - kérdezi nagyot sóhajtva.
- Hogyne sírnék bassza meg, mikor rám nyomod a skypot? - kérdezem kínosan felnevetve,
- Sajnálom, csak meglepődtem a neven! - mondja halkan.
- Miért? - térek vissza csendes hangra.
- Mi miért? - kérdezi zavartan.
- Miért lepődtél meg? Miért nyomtál ki? Miért vagy ilyen távol? - teszem fel a kérdéseket.
- Summer...Hol vagy most? - válik aggódóvá a hangja.
- A tetőn! - nézzek mosolyogva a csillagokra.- Kibaszottul nem vagyok hozzád való, mégis engem választottál! Mégis velem jöttél össze! Jéggé fagyok a londoni időben, de nem érdekel, mert az agyam tombol. Hülye vagyok az élethez. Semmit sem értek...Miért nem lehetek egyedül? Miért nem halhatok meg 72 macskával? - nevettek fel.
- Mi történt veled? - kérdezi meg halkan.
- Lehet kiakadsz, de ne bántsd érte Niallt! Majdnem csókolóztunk! És sajnálom, de őszinte kapcsolatot akarok! És ha már te nem válaszolsz a kérdéseimre akkor szerintem ez nem fog közöttünk működni! - mondom nagyot nyelve.
- Ezzel mit akarsz mondani, Summer? - emeli fel a hangját.
- Szünetet akarok!! - nyomom ki a telefont, és süllyesztem a zsebembe.

44. Állás?

Sziasztok!! Új rész mint minden pénteken!! Jó  olvasást és kellemes hétvégét!! :D :D Bye!!

Summer Brooks"

Ma korábban keltem, mint bármikor. Vagy is, nem is akartam igazából korán kelni egyszerűen nem tudtam aludni. Mióta Becca rosszat álmodott velem alszik, és már tökre megszoktam, de eljött a mai nap. December 28. Egy részt örülök, mert 3 nap és látom a többieket is, de vissza kellett vinnünk Beccát és Theot. Már mindkettőt épségben és szomorúan haza vittük és most itt ülünk ketten, csendben a magán gépen és arra várunk, hogy leszálljunk Londonba! Niall és én köztem történt egy "kis dolog" ami miatt mindketten kerülünk egymást.

☺☻1 nappal ezelőtt☺☻

- Valamit kéne sütni, nem? - kérdezi mosolyogva.
- De! Mézeskalács? - kérdezem meg, de rögtön fel is kavarodik a gyomrom ahogy rá gondolok.
- Tudod, hogy szeretlek! De ha még egyszer kimondod téged hánylak le! - mondja komolyan, én pedig felnevettek.
- Akkor legyen a kókuszgolyó! Egyszerű és nagyszerű! És mire felébrednek a kicsik készen is vagyunk! 
- Benne vagyok! - pattan fel. Besiettünk a konyhába és neki kezdünk. Rájöttünk, hogy én is Niall amikor neki állunk sütni, vagy főzni mindig koszosak leszünk a végére. Bár, szerencsénkre kijött a lila a hajunkból, mégis többet nem kockáztattunk. Niall arcába törlöm a csokis kezemet, amit persze nem hagyja annyiban és vissza is adja, még be is kókuszozod,
- Horan, ha nem hagyod abba én! - mondom mikor újabb adag csokit érzek meg a homlokomon. Oké! Ennyi volt! - jelentem ki és én is belemarkolok a csokiba és rá dobok egy darabot. A pólóján érkezik, majd a padlón köt ki. Mindketten a pólója középen barnán éktelenkedő foltot nézzünk, igaz én vigyorogva, Niall meg mérgesen.O - ooo.
- Ez volt a kedvenc pólóm! - mondja még mindig lehajtott fejjel. - Fuss! - nézz fel rám, idegesen de ott van a szája sarkában az a sunyi mosoly. Belemegyek és futni kezd, de hiába Niall elkap és rám esik.Fordítok a helyzetem és én kerülök felé.
- Na, Horan! Mit mondtál? - kérdezem gúnyos mosollyal.
- Ugyan! - nevet fel, majd lelök magáról Ő kerül fel, ismét.
- Kérlek, ne bánts! Bármit megteszek! - nézzek kék szemeibe.
- Bármit? - húzza fel az egyik szemöldökét. Nem szólok csak tovább bámulok kék szemeibe. Arra késztettetnek, hogy megcsókoljam. Ajkára pillantok amit épp akkor nyal meg, ami miatt nagy gombóc kerekedik tokomba. Hiába nyelek egyet, kettőt akkor sem akaródzik lemenni. Majd azt veszem észre,hogy azok az ajkak közelednek, de ekkor trappolásokat hallunk meg így Niall legurul rólam, majd felpattan és vissza megy a konyhába. Nagy sóhajokat hagynak el ajkaim, majd meghallom a hozzám szegezett kérdést is.
- Mit csinálsz? 

☺☻☺☻☺☻☺☻☺

Majdnem megcsókolt, én meg tuti visszacsókolom!! Gőzöm sincs miért, de egyszerűen azok a szemek. Elég!! Nekem ott van Hazza.... Hazza akit rég nem láttam. Ekkor szerencsémre bemondják, hogy kössük be magunkat, amit meg is csinálunk. Hamar meg van a leszállás és szerencsére sikerült megúszunk rajongók nélkül. Mikor már kiértünk a reptérről csak egy gyors Szia! -val váltunk el és elindultunk más felé. Miután hazaértem felhívtam Ben - t, hogy holnap találkozunk olyan 2 körül, majd gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a pizsamám. Bekapcsoltam a gépem és beléptem Skypre ahol már várt Harry. Hatalmas vigyorral kattintottam az elfogadásra pár percen belül pedig megjelent Hazza mosolygós képe.
- Szia!-köszönök aprót elpirulva.
- Hello! Képzeld 30. - án utazom! - mondja izgatottan.
- Mi? Miért? - kérdezem döbbenten.
- Nem is örülsz? - biggyeszti le ajkát.
- Én vagyok a legboldogabb lány a világon jelen pillanatban, csak a szüleid, Gemma! - mondom elhúzva a számat.
- Ők zavarnak! - mondja sértődötten.
- Tényleg? - lepődöm meg.
- Gemmának elege van a nyavalygásomból, Anya meg megérti hogy hiányzol! - ránt vállat.
- Akkor már csak 2 nap! - sóhajtok fel mosolyogva.
- Igen! - húzza perverz mosolyra a száját.
- Harold... Muszáj mindig arra gondolnod? - kérdezem nevetve.
- Ugyan, Szivi! Tudom, hogy te is akarod! - nevet fel rekedtesen.
- És mit szólnál ahhoz, ha....- harapok bele az ajkamba direkt, és félve pillantok a kamerába.- Ha nem mennék ki eléd, te pedig egyből ide jönnél és... kicsit szórakoznánk? 
- Szeretsz kínozni igaz? - nyög fel.
- Imádom, ha kínozhatlak! De most komolyan mondtam az előbbit. Ugyan is amint beindul a 2. félév...- kezdek bele de félbe szakít.
- Tudom! Érettségi! Ne is emlegesd! - mondja sóhajtva.
- Befogtam! És mizu a lányokkal? - kérdezem visszafojtott vigyorral.
- Ne nevess! Tegnap elmentem velük vásárolni! Ma beültünk egy forró csokira! - mondja kinyújtott nyelvvel, majd felnevet. - És veletek mizu? Niall? Becca? Theo? 
- Beccát meg Theot hazarepítettük. Niall meg hazament! - hadarom el gyorsan.
- Rendben! - mondja bólintva. - Fürtös gyere kész a vacsi! - hallom meg Gemma hangját. - Summerrel beszélsz? Szia Summer! - ugrik a bátyjára.
- Szia Gems! - köszönök vigyorogva.
- 2 percet és megyek! - löki le óvatosan a nővérét magáról.
- Oké. És mizu Sunny? - kérdezi mosolyogva az idősebbik Styles.
- Semmi, Gems! Veled? - kérdezem mosolyogva.
- Nem sok! Képzeld ma a kávézóban láttam egy olyan helyes srácot! - újságolja izgatottan.
- Haj? Szem? Hogy hívják?
- Szökés, kék és nem tudom! A Fürtüske nem engedte. hogy oda menjek! - biggyeszti le ajkait.
- Harold! - rovóm le.
- Jösztök már? - hallom meg Anne hangját. - Szia Summer! 
- Hello Anne! - köszönök én is.
- Megyünk, megyünk! - pattan fel Gems de még vissza kukucskál.- Veled még beszélek!
- Jó csak menj már! - mondja Hazza idegesen. Gemma felmutatja középső ujját majd nagy ajtó csapódással hagyja el a szobát. - Kikészít! Néha! - mosolyodik el halványan.
- Hisz ilyennek a tesók! De menj! Nem tartalak fel! Puszi és szeretlek! - küldök neki egy puszit,
- Én is! Légy jó! Holnap beszélünk! - mondja majd int egyet. Mosolyogva nyomok a piros telefonra, majd lehajtom a laptopom a tetejét. Hogy tudtam MAJDNEM megcsalni ezt az imádni való zöld szemű dalos pacsirtát? Szörnyű barátnő vagyok!

♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥☻♥

Késésben vagyok!! Nagyon nagy késésben! Elmúlt két óta, de én még minidig itthon tökölök. Gyorsan még megsúroltam fogaimat, majd futva indultam el. Viszont én hülye úgy hagytam a lakást, szóval visszarohantam bezárni. Ismét futásba eredtem, és fél óra ott is voltam lihegve.

- Én.....sajnálom.....csak......egy....perc! - teszem a csípőmre a kezem és levegőért kapkodok.

- Semmi baj! Már hiányzott! Menj zuhanyozz le és öltözz át, addig én összedobok két teát. - mondja mosolyogva. 

- Köszönöm! - megyek be a hátsó helységbe. Hamar elkészülök és átveszem a ruhám, még régebben hagytam itt párat. Majd vissza siettem Benhez, akit szorosan öleltem magamhoz és szívtam be mélyen az illatát.

- Hiányoztál! - suttogja a fülembe.

- Te is pótapus! -nevettek fel mellkasában, majd elengedjük egymást és leülünk egymással szembe.

- És mi történt veled? Kiért cseréltél le? - kérdezi nevetve.

- Úgy is tudod, és most túl hosszú lenne! - mondom kortyolva.

- Ráérek! - mondja hátra dőlve.

- Rendben. Ugye minden a koncerten kezdődött.... - kezdek bele. Az idő csap pereg a szám be sem áll, de sikerül eljutnom a mai naphoz.

- Azta! Nem mondom igazán....szórakoztató! - vigyorodik el.

- Kösz szépen! Ezt bóknak veszem! - mondom felemelve a bögrém. - És veled? 

- Velem semmi! Egyre jobban a halad a bolt, és ezért hívtalak is most ide! - mondja kiegyensítva a hátát.

- Miről lenne szó? - kérdezem elmosolyodva.

- Tudom, hogy most érettségizel és most kell a legjobban tanulnod, de szeretnélek arra megkérni, hogy légy a munka társam....- mondja hadarva,

- Eddig is az voltam! - nevettek fel.

- Nem úgy... Normális fizu, be leszel jelentve és mint igazi fotós! - mosolyodik el halványan.

- Mi? - szalad fel a szemöldököm. 

43. Egy nap

Hello - Belló! Mindenkinek Kellemes Decembert kívánok!! Nálatok má esik a hó?? Nálunk esett, de már elolvadt! Mindegy... Jó olvasást, remélem tetszeni fog! Bye!!! ♥♥♥

Summer Brooks"


Ketté szakad a hátam. És a far csontom is fáj. Nagyot ásítva nyitom ki a szemem, ami rögtön elkerekedik. Előttem pár méterre az asztal, mögötte pedig a TV van. Felemelem a fejem, és körbe pillantok. Niall mellettem békésen szuszog, betakarva egy kék pokróccal. Basszus! Elaludtunk a nappaliba!! Felpattanok és kettesével szedem a lábam a lépcsőn. Benézzek a szobákba, majd az utolsóban szobában megtalálom a szintén alvó kicsiket! Megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat, majd vissza zárom az ajtót. Újabb ásítás közben nyújtom meg végtagjaim, majd a szobám felé veszem az irányt. A szekrényemből előkaparok egy meleg összeállítást, majd a zuhany felé vettem az irányt. Letusoltam, hajat mostam, majd felöltöztem. A hajamat megszárítottam, majd kivasaltam. A szememet most úgy hagytam ahogy, majd a fejemre húztam egy piros sapkát. A tükör képemre kacsintok, majd nevetve térek be a szobámba.
- Öhm... Jó reggelt! Azt hittem alszol! - jön be Niall zavartan.
- Ha aludtam volna, a válladon találtál volna rám! - kuncogok fel.
- Jó! Akkor nem csak nekem fáj a hátam! - sóhajt megkönnyebbülten.
- Ja viszont a hajad még mindig lila! - huppanok le az ágyra, és hátradőlök.
- Neked is! - nyújtja ki a nyelvét nevetve. - És így megyünk ki az utcára? - kérdezi meg.
- Te veszel fel sapit és süsüt, de nekem hosszabb a hajam! - sóhajtok fel.
- Majd te is felhúzod a süsüt! - dől mellém.
- Ezt megbeszéltük! És hova megyünk ma? - kérdezem rápillantva.
- Big Ben? Trafalgar Tér? London Eye? Turista busz? - kérdezi hadarva.
- Tökéletes! - vágom rá ekkor viszont újra nyílik az ajtó.
- Summer, Niall! - hallom meg Becca vékonyka hangját. Felülök,és a kis csajost az ölembe húzom.
- Szia Manó! - nyomok puszit a fejére.
- Ma van karácsony! - ront be Theo is vigyorogva. Niallre pillantok aki döbbenten veszi elő a telefonját, majd elhúzza a száját.
- Boldog Karácsonyt! - nevettek fel kínosan. Basszus. Tökre ki ment a fejemből.
- Mindjárt jövök! - mondja Niall gyorsan felpattanva.
- Theo gyere te is! Mesélek egy rövid történetet mielőtt kinyitnátok az ajándékokat, jó? - kérdezem mosolyogva.
- Jó! - mondják egyszerre, majd Theo is felugrik az ágyra.
- Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy gyönyörű kislány. Ez a kislány egy hatalmas kastélyban élt, de egyedül. Nagyon szomorú volt és magányos. De egy nap, beállított hozzá egy kisfiú is. Nagyon jó barátok lettek, és csak telt - múlt az idő, ők pedig nőttek. Elérkeztek egy olyan korba, ahol szerelmesek lettek egymásba. Később kiderült, hogy a kislány aki érett, fiatal, gyönyörű nő lett, egy hercegnő akinek a szülei meghaltak. A kisfiú pedig aki egy belevaló, helyes, fiatal férfivá vált egy herceg! Mikor ez kiderült hetedhét országra szóló esküvőt hirdettek és mindenki róluk beszélt! - mondom mosolyogva. - És hogy ne maradjon ki a kis srác vágya sem, a herceg híres autó versenyző volt, míg otthon a felesége, a hercegnő otthon várta őt terhesen! Talán még most is élnek, ha meg nem haltak! - mondom befejezve a gyors történetet.
- De jóó!! És hány gyerekük lett? - kérdezi tapsikolva.
- 2! Egy szőke kislány és egy szőke kisfiú! - csatlakozik be Niall. - Akik most fogják kibontani az ajándékokat! - mondja megállva az ajtóban.
- Hurrá! - mondják egyszerre, majd kirohannak a szobámból.
- Mi meg üssünk össze egy reggelit! - állok fel én is.
- Palacsintát! - mondja határozottan.
- Palacsinta lesz! - kuncogok fel.

☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻

- Gyere készüljünk el! - fogom meg a kicsi kezét a húgomnak.

- Hova megyünk? - kérdezi kíváncsian.

- Sok helyre! Holnap meg elmegyünk vásárolni jó? - kérdezem mosolyogva.

- Jóó!! - kiált fel. Bemegyünk a szobámba, majd miután lefürdöttem felrakta az ágyra míg ruhát keressek neki. Mikor megtaláltam felálltam és megfordultam, de ott megtorpantam. A húgom megtalálta a kis tükrömet és magát nézte.

- Jézusom! - nyögtem ki halkan, mikor kezdte magát dícsérkedtni. Előkotortam a telefonom és közelebb mentem, hogy lefotózzam.

@SummerCBrooks Mikor a haverod is ugyanezt csinálja csak órákon át, és meglátod a húgodat, aki magát dícsérgeti!! @zaynmalik Mit csináltál a húgommal?

Rögtön nyomtam is fel, majd megváltoztattam pár dolgot,és visszatértem Beccára. 

- Ez jól lesz kis hölgy? - kérdezem a kezembe tartott ruhákat áttéve az ágyra.

- Igen! - kiált fél még mindig magát nézve.

- De így nem tudlak felöltöztetni, ha te vagy Zayn Malik! - mondom visszafogva a vigyorom.

- Ajj! - mondja csalódottan, majd leengedi a tükröt. - Akkor én vagyok Zayn? - kérdezi felállva.

- Ezt beszéld meg Niallel, oké? - mondom felhúzva rá a pólót. Könnyebben megy az öltözködés, majd mikor kész van..legyalogolunk a nappaliba ahol még senki nincs.

- Felhívjuk a többieket? - kérdezem lehuppanava a kanapéra.

- Igen! - mondja felmászva mellém majd feláll, hogy szemtől szembe legyünk. Előkapom a telefonom és az első névre kattintok, aki Anya.

- Szia Kicsim! - köszön bele.

- Boldog Karácsonyt! - kiáltunk bele egyszerre Beccával. Ezt még megcsináltuk Apával, Zaynnel, Liammel, Louissal, Harryvel, Eleanorral, Perrievel és Bennel is, aki azt mondta, ha hazavittem a húgom ugorjak be hozzá, mert rég beszéltünk. Ami igaz is. Hisz mióta itt vannak a fiúk nem is beszéltem vele, még telefonon sem! De Ő sem keresett szóval mindketten hibások vagyunk! 

- Mehetünk? - kérdezi Niall.

- De először menjünk el ebédelni! - mondom felpattanva.

- Igen! - tapsikol egyet Becca,

- Rendben! Akkor kaja, majd városnézés és végül estére rendelünk pizzát? - fordul körbe.

- Meg dobok össze pár szendvicset, meg társasozunk! - válaszolom bólogatva.

- Én benne vagyok! - mondja Niall. A kicsik csillogó szemekkel néztek minket, mi meg összepacsizva adtuk rájuk, a kabátot, sapkát, sálat és kesztyűt. Hiába nem esett még hó, kibaszottul hideg van és fagy. Miután mi is felöltöztünk megfogtuk a kicsik kezét és elhagytuk a házat. Ahogy megbeszéltük először ebédelni mentünk, ahonnan kizavartak, mert "túl hangosan nevettünk". Az egész mondat egy nagy kamu, mert őrültek módjára járatuk le magunkat, és annyira sikerült,hogy jól is laktunk és Niall sem bukott le. Ezután kezdetét vette a város nézés. Először a túa buszra ültünk fel, ahol Niall beszámolt arról, hogy milyen volt a One Thinget itt forgatni, közben pedig meséltünk nekik Londonról persze, nem úgy mint az idegenvezető. 5 percbe telt mire elmondta a Trafalgar teret, mi meg csak annyit mondtuk, hogy volt Napóleon akit legyőztünk a trafalgari csatában és ennyi. Nem kell ezt túl cicomázni.

☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺☻☺

- Azért jó volt a mai nap! - huppan le mellém Niall egy bögre kakaóval.

- Szerintem is! Bár szar, hogy nincs itt Harry! - húzom el a számat.

- De jó! Kikaptam egy hisztis csajt! - iszik bele a bögrébe.

- Nem vagyok hisztis, csak hiányzik! - jelentem ki.

- De egy hete sem vagytok külön! Nekem Hazza 2 - 3 hónap után szokott hiányozni! - mondja sóhajtva.

- De te nem vagy a barátnője és nem vagy belé szerelmes! - mondom mosolyogva.

- Lou meg te elvettétek azt a helyett, szerencsére! De nem erről van szó! Hidd el, Harrynek is ugyanannyira hiányzol, mint te neki és gondolom Gemmától naponta kap egy fejmosást, hogy ne nyavalyogjon! - mondja nevetve.

- Gondolom. Hisz el sem ment, de féltékeny volt rád! - mondom bambulva.

- Rám? Miért? - nevet fel hitetlenül.

- Hogy majd te elcsábítasz, és beléd leszek szerelmes! Régebben is volt féltékeny? - kérdezem most az ír manó szemébe nézve.

- Nem. Igaz, egyikük sem volt egy hétre "összezárva" a barátjával, de nem volt ennyire, hogy azt higgye bármelyiküknek kell a csaja! - mondja elmosolyodva.

- Miért? Előttem kikkel járt? - kérdezem kíváncsian.

- Nem tudod? - döbben le.

- Hahó! Nem vagyok directioner!! - mondom nevetve.

- Oké! Bocs, elfelejtettem. Akkor ott volt Caroline Flack és utána pedig Taylor Swift. Viszont előtted nem volt 1 éve senkivel! - mondja aprót elmosolyodva.

- Állj!! Carol nem 34 éves? - mondom kiakadva.

- De... Hogy is mondjam, Harryt nagyon szerették az idősebb lányok! - köhinti el a mondat végét.

- Ez undorító! - mondom undorodva. Niall felkuncog, majd némán ülünk egymás mellett végül újra megszólalok.

- És te? Mi van azzal a csajjal? - kérdezem elvigyorodva.

- Milyen csajjal? - húzza össze a szemöldökét.

- Aki miatt megakartál verni! - mondom kortyolva egyet.

- Tén'leg! El is felejtettem. Pár napja fel hívott, hogy kezdjük újra! - mondja vigyorogva.

- Na az jó! - mondom megbökve.

- Aha, de visszautasítottam! - iszik bele a kakaójába.

- Mi? Miért? 

- Mert azért nem jöttünk össze, mert híres vagyok akkor miért akar olyan hirtelen összejönni velem pár nap múlva? - kérdezi szomorú sóhajjal.

- Ajj! Ez olyan köcsögség! Hogy lehet valaki ennyire pénzéhez és hírnévre vágyó? - kérdezem csüggedten.

- Hé! A te csoportodról beszélsz! - nevet fel jóízűen.

- Inkább ne beszéljünk erről! Én megyek, mert holnap is hosszú nap lesz! - mondom felállva és kinyújtozkodva.

- Csak utánad! - mondja mikor rápillantottam. Elindultam, majd a lépcső előtt megfordultam és megöleltem.

- Jó éjt, Niall! - búgtam a fülébe.

- Neked is, Summer! - mondja lágy hangon ami miatt felkuncogtam, majd elengedve felszaladtam a szobámba. Miután lezuhanyoztam és befeküdtem, majd az ajtó kicsapódott és Becca rontott be sírva.

- Hé! Mi a baj? - kérdezem kipattanva az ágyból és rögtön magamhoz ölelve.

- A maci bántott! Megharapott! - mondja zokogva.

- Ajj, Kishercegnőm! Nyugi, már nem bánthat az a csúnya maci, ígérem. Szeretnél velem aludni? - veszem fel az ölembe.

- Igen! - mondja sírós hangon, de már látszik megnyugodott egy picit.

- Gyere! És mesélek neked valami szépet! - mondom lefektetve

- Inkább énekelj! Ahogy Niall szokott! - mondja apró mosollyal az arcán.

- Mit énekeljek, Angyalom? - kérdezem símogatva hasát.

- A Little Thinget! - mondta ki selypítve.

- Rendben! Jó éjt, Kishercegnő! - nyomok egy puszit a fejére, majd halkan elkezdem énekelni a kedvenc dalomat a fiúktól.