2014. december 9., kedd

46. Sóvárgás

Szép jó napot, estét kinek mi! Nem húznám hosszan az időt szóval röviden: Köszönöm szépen mindenkinek a 3700 [WTF!!!] oldalmegjelenítést, de tényleg! A második pedig 2 hét múlva vége a sulinak!! Jupéé! Na jó, elég a dumálásból...Jó olvasást!! ;)

Summer Brooks"

Reggel erős fejfájással ébredtem, és csak úgy záporoztak a fejembe a tegnapi cselekedeteim. Ami mégis sokáig lepergett a fejembe a mondatom..

Szünetet akarok Szünetet akarok Szünetet akarok Szünetet akarok

Ha most merném felhívnám, hogy nem és sajnálom, de nem akarok magamból hülyét csinálni! Talán ez volt a legjobb döntés! Szükségem van és neki is egy kis szünetre... Miért ilyen szar még gondolni is rá? Nem tudom, hogy mi függ össze vele és Carával, de már lassacskán ott tartok nem is érdekel. Az órára pillantok ami reggel 4 mutat. Alig aludtam. Hm. Kimegyek a fürdőszobába és a tükörbe nézzek. Meg sem rémülök a fejemtől. A hajam kócosan áll össze - vissza, a szemeim kisírtak és felduzzadtak. Nem is csodálkozom. Megnyitom a csapot és megmosom az arcom, bár hiába nem segít. Ledobom magamról a felsőm és a nadrágom, majd beszállok a zuhany alá. Először a hideg vizet engedem magamra, ami által sikerült felébrednem, majd a langyos és a meleg. Szinte érzem, ahogy ereimbe újra csörgedezik a vér, így abba hagyom az áztatásomat és lemosakszom. Majd miután kész vagyok magamra tekerem a törölközőm. Kimegyek és előkaparok valami meleg ruhát, végül felveszem őket. Visszasétálok a fürdőbe és miután alaposan kifésülöm a hajam, fogat mosok. Egy falat se menne le a torkom jelen pillanatban és talán jobb ez így.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
- Úgy nézel ki, mint egy élő halott! - jelenti ki nemes egyszerűséggel Ben.
- Köszönöm! Ez megtisztelő! - hajolok meg előtte.
- De most komolyan? Mi történt? - állítja be a fényeket.
- Semmi...csak tegnap elgondolkoztam és Harrytől kértem szüntetett miután elmondtam neki, hogy majdnem csókolóztam Niallel. - rántok vállat.
- Neked nem szabadna gondolkozni! - mondja fejet rázva. - Ha barát tűnik fel rögtön elmarod magadtól! Te tuti nem vagy komplett! - mondja elnevetve.
- Ugyan! Te még bírsz! - mondom óvatosan megbökve.
- Bocsánat! Ide kell jönni? - kérdezi egy ismeretlen hang mire mindketten felé fordulunk. Az ajtón kukucskáló Cara mosolyogva nézz minket.
- Igen! -  válaszolja helyettem Ben. Beljebb jön én meg csak lesek, hogy milyen csinos és szebb mint a képeken. 
- Summer Brooks? - kérdezi felém nyújtva a kezét.
- Igen! De honnan ismersz? - fogok vele kezet.
- Tudod a hírek, majd Harry is mesélt rólad. - mondja mosolyogva.
- Honnan ismered Harryt? - kérdezem meg gyanakodva.
- Tudod mielőtt jobban berobbantak volna jártunk egy ideig! De hidd el csak barátok vagyunk! - mondja eleresztve egy apró nevetést.
- Nem aggódom, nem vagyok féltékeny típus! - rántok vállat. Tényleg nem vagyok az. A tegnapit 
viszont elbasztam.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Köszönöm a munkát mindenkinek! - mondja Cara meghajolva, majd felém közeledik.
- Régóta fotózol? - kérdezi a képeit nézve.
- Igen! Lassan 6 éve.Miért? - kérdezem meg.
- Mert ezek isteniek! Főleg ez! - mondja rám nézve egy sanda pillantást.
- Hé! Ez csak egy kamera, de amit te csinálsz előtte az sokkal jobb! - mondom megdicsérve. 
- Most egymást fogjuk dícsérgetni? Inkább egyezzünk meg te jó vagy, mert ilyeneket csak azok csinálnak. És én is jó vagyok, mert tudok pózolni! - mondja kiegyenesedve, majd felém fordul.
- Rendben! - mosolyodom el.
- Viszont nekem mennem kell! 9 - re van egy elég fontos megbeszélésem,és nem késhettem le! Itt a számom, bármikor ha egy barátra vágysz csak hívj fel! - nyomja a kezembe a névjegy kártyáját, majd két puszit nyom az arcomra, végül ott hagy az üres terembe. Döbbenten nézzem a kártyát, majd mosolyogva süllyesztem a zsebembe mélyére. A monitor felé lépkedem  és a képek kezdem tanulmányozni. Sose voltam ilyen jó modell, mint Ő. És örülök, hogy feladtam azt a szakmát. Sokkal jobban eltudom magam képzelni fotósnak. 
- Te még itt vagy? - kérdezi Ben a hátam mögött.
- Aha! Mindjárt összepakolok! - mondom felállva.
- De, hogy pakolsz te össze! Majd én! Neked nyomás haza! Holnap jön a pasid akivel kötelességed kibékülni!! Szóval kotródj innét! - mondja arrébb lökve.
- És ha azt mondom nem? - kérdezem csalin.
- Akkor ki vagy rúgva! - válaszolja halál komolyan, de az ajkain szélén egy sunyi mosoly tűnik fel.
- Kapd be, Cooperman! - mondom felnevetve.- Jó éjt! 
- Neked is! És jó voltál ma! - mondja mielőtt kilépnék.
- Tudom! - hagyom el önelégülten a szobát, majd mielőtt elhagynám az üzletet felveszem a kabátom, majd kilépek a hideg Decemberbe. A szél erősen fújja az ágakat, és az eső is útnak indult.Remek, és esernyő sincs nálam! Elkezdek rohanni bár a sötéttől nem nagyon láttok tisztán, de azért sikerül hazatalálnom. Amint beesek a szobámba kidőlök az ágyon és rögtön elragad az álom.

Ki a faszom az? Felülök az ágyon, és megvakarva csipás szemeim, leindulok a lépcsőn. A szél még mindig erősen fúj, és az eső is jobban esik. Viszont a vihart mégis a csengő töri meg amit, valaki szüntelen nyom továbbra is.
- Mi van? - nyitom ki idegesen, de idegességem azonnal eltűnik és a felém kerekedik hirtelen felém, amikor a villám megvilágítja Harry szétázott alakját. - Azonnal gyere be, Harold! Meg fogsz fázni! - mondom felébredve a kábulatból és egy kapással berángatom és bezárom az ajtót. Még mindig nem szól semmit, csak hunyorog. Gondolom zavarja a lámpa fénye.
- Még nem otthon kéne lenned, Holmes Chapelben? - kérdezem összekarolva, mire óvatosan nyalja meg kékes száját. Még mindig nem válaszol, ami teljesen megijeszt. Csak áll ott és nézz rám üveges tekintettel.
- Jó! Én ezt ne bírom! Gyere! Zuhanyozz le, majd aludj! - kezdem felhúzni a lépcsőn, és lekapcsolom a lámpát. Beérünk a szobámba, de én azonnal a fürdő felé lökdösöm.
- Vetkőzz! - mondom megállítva.
- Előtted? - kérdezi gúnyosan elmosolyodva. Sóhajtva veszem le a tusoló csövet, mikor észreveszem, színtelen kezeit és teljes gőzzel rányitom az enyhén forró víz sugarat. Tudom tök fölösleges, de legalább egy picit észbe tér.
- Most pedig... - mondom elzárva. - Vetkőzz!
- Miért nem csókoltad meg Niallt? - kérdezi a tekintettét a szemembe fúrva.
- Mert szeretlek! - mondom ki nemes egyszerűséggel, mire egy bólintással válaszol, majd végre vetkőzni kezd. Ajkamba harapok, mikor a pólóját rángatja le magáról, így megfordulok mielőtt észrevenné.
- És te nem vetkőzöl? - kérdezi meg kezeit hasamra téve.
- Mert veled ellentétben én nem áztam szét! - jegyzem meg cinikusan. - Kérlek Harry..nem akarom, hogy szét fagy! - kezdek el neki szinte könyörögni.
- Csak egy csókot! - vezeti feljebb kezeit. - Egy szenvedélyeset! - kéri rekedtesen.
- Nem, Hazza! Szünet van! - mondom akaratosan miközben én is vágyom, édes csókjaira, érintésére, szavaira amiket aktus közben suttog a fülembe.
- Kérlek! - mondja könyörögve. Lehunyom a szemem, és mély levegőket kapkodva próbálom magam lenyugtatni, de nem nagyon sikerül. Majd Harry rátesz egy lapáttal és a nyakamat kezdi el, apró csókokkal behinteni. Majd szívni kezdi, amitől egy nyögést hagynak el ajkaim. A hátam mögött felkuncog, ami még jobban beindít így megfordulok és letámadom. Szememet lehunyom, apró kezeimet először tarkójára vezettem és simogatni kezdem, de mikor egy erőset harap bele alsó ajkamba, ujjaim göndör hajába tévednek amit meghúznak. Ő is cselekszik, kezét a csípőmre teszi, a lábaim mintha csak erre vártak volna, rögtön a derekára csavarodnak. Beállunk a zuhany alá, amiből Harry elindítja a vízsugárt, ami ránk ömleszti jóleső, meleg cseppjeit. Harry a nyakamra tér át, majd leszakítja rólam a pizsi felsőm. Egy cseppet emelkedik el nyakamtól, de csak ennyire még megnyalja alsó ajkát és a mellemet kezdi el masszírozni csókjaival. Egyre több nyögés, sóhajtás szakad ki belőlem, amire Harry is felfigyel. Helyett cserélve, most én nyomódok a hideg csempének. Harry kihasználva apró meglepődésemet letépi rólam a bugyit, és újra ölébe vesz.
- Annyira szeretlek! - lihegi homlokát a vállamnak döltve.
- Én is! De ha nem tolod be magad, én fogok rád ülni! - nyögöm, mire felkuncog és rögtön belém helyezi magát. Pár mozgás után mindkettőnkből egyre hangosabb síkitások törnek fel, majd a hátam ívbe feszül és elélvezzek. Nem kell sokat várnom Harry is pár lökés múlva követ és mosolyogva emeli fel a fejét, miközben csókot nyom a vállamra. Egy darabig nézzük egymás szemét, majd megcsókol és újra kezdődik a menet, csókunkat meg nem szakítva.






- Harry! - ülök fel izzadtan az ágyon és magam mellé pillantok. Csak egy álom volt....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése