2014. december 24., szerda

51. Zayn segítsége

Mindenkinek kellemes karácsonyt kívánok, és rengeteg ajándékot!! Louis Tomlinsonnak pedig ezer puszit és sok ölelést!! Boldog Szülinapot a 23 éves idiótának!! Köszönöm, hogy olvassátok a blogomat! ♥ Még egyszer Kellemes Karácsonyt kívánok és jó olvasást! Bye!!



Summer Brooks"

- NEM! - üvölt rám ami miatt összerezzenek. - Hazudsz! Sose feküdne le azzal a kurvával! - csikorgatja a fogai közül. Az ajtó kicsapódik és az egész házbéli szinte betódul köztük Ő is.
- Mi folyik itt? Lou mért kiabálsz Summerrel? - indul meg felém, de megrázom a fejem.
- Ne gyere közelebb! - szűröm ki mire döbbenten nézz rám.
- Mit mondtál neki Lou? - kérdezi idegesen.
- Én? Te mit csináltál? Komolyan lefeküdtél azzal a kurvával? - kérdezi Lou. A feje elsápad és rám kapja tekintettét. - Te szemét! Hogy teheted ezt vele? - esik neki Lou én pedig ijedten nézzek Elre majd a fiúkra. 
- Válasszátok már szét őket, bassza meg! - kiáltok fel. Ash és Luke ugrik és szedi szét őket, vagyis inkább Lou - t Harry - ről. Kiviszik őket a többiek pedig körém gyűlnek.
- Hé! Kell valami? - kérdezi Cal.
-Egyedül hagynátok? - nézzek rajtuk körbe mire megértően bólintanak és elhagyják a szobám.
Felpattanok és kulcsra zárom, majd visszahuppanok az ágyamra. Mit tettem ami miatt ezt érdemlem? Mi miatt ment Ő ahhoz az útszéli ringyóhoz? Ez az amire egy darabig tuti nem fogok rájönni. Sosem voltam még ennyire átbaszva! Úgy érzem mintha ezer szilánkra tört volna az a kicsike szar ami bennem van.Ami lükteti a szívem. Sóhajtva kelek fel és kimegyek a fürdőbe. A szemem már most kisírt, és duzzadt. A hajam kócos és izzadt. A bőröm pedig sápadt. A fájdalom ami most már a szívemben csak súlyosodik jobban mondva a fejemből átköltözött lentebbre. Leveszem az atlétám amin még mindig az Ő arca van, és a szennyesbe dobom. A nadrágom és a csizmát is leveszem majd jönnek a fehérneműk. Beállok a zuhany alá és magamra engedem a jól eső meleg vizet. Az agyam pörögni kezd és az egész eddigi történéseket lepörgettem a fejembe. Most nem mehetek tönkre. A szívem mélyére kell zárni ezt a fájdalmat, hogy később törjön felszínre..vagy soha. Nem akarok több könnyet szabadon engedni. Nem akarom, hogy sajnáljanak. Nem akarom, meg adni annak a kurvának az örömet, hogy összetörve lásson. És Ő..Kihasznált. Átvert. Most már egy fal sincs köztünk, semmi nincs köztünk. Miért is estem bele? Miért is néztem akkor a szemébe?

~VISSZAEMLÉKEZÉS~
- Előbb a szemembe nézett! - nézz fel rám a húgom. Szememet forgatva nevettek fel.
- Persze! Mindjárt idejön és felvisz a színpadra! - mondom elmosolyodva. 
- Tényleg? - kérdezi csillogó szemekkel.
- Nem tudom! Majd meglássuk! - mondom és újra a telefonom képernyőjére tapad a szemem. Unom a koncertet. Mióta lement a 5SOS, szétunom a fejem.Viszont tetszett egy szám tán a Kiss You, de nem vagyok benne biztos. Ekkor Becca elkezdi húzgálni a pólóm, mire leguggolok.
- Add ide a telefonod! - parancsol rám.
- Minek? - kérdezem döbbenten.
-Mert mindjárt idejön Harry és hátha elveszi! - vágja rá és kikapja a kezemből. Felnézzek a színpadra és pont Harry szemébe. Mintha megállna az idő és senki nem lenne rajtunk kívül. Teljesen elvesztem az idő érzékemet és csak őt figyelem. A szívem hevesebben kezd el verni és a tenyerem izzadni. Jézusom, ugye nem? Nem tetszhet ez a fél eszű idióta!
~VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE~

Oké muszáj el felejtenem! De az szinte kizárt, hisz szinte fél évet együtt voltunk! Sóhajtva zárom el a vizet és tekerek magam köré egy törölközőt. Kilépek a fülkéből és a tükör elé vánszorgok. Ekkor a szobából a telefon kezd el csipogni, hogy SMS - em jött. Lassú mozdulatokkal közelítem meg az ágyam és emelem fel a telefont. Zayn - től van az SMS így kinyitom és elolvasom.

"Hallottam mi történt! Nem akarok belemenni a részletekbe, majd személyesen. Öltözz fel melegen 6 - ra nálad vagyok! xx. Zayn"

Remek! Az órára nézzek ami az 5 - re vált át. Még jobb! Ledobom az ágyra a telefonom majd a fehérneműs szekrényhez siettek és kikapok belőle egy összeillő melltartót és alsóneműt. A gardróbhoz sétálok és kiveszek belőle egy "F*CK" fekete atlétát. Kihalászom a "CRAZY MOFOS" pulóvert, amit Nialltől kaptam. Egy farit veszek még elő majd az ágyra dobom le őket. Előkaparok még egy fekete harisnyát és egy térdig érő zoknit. Lassan kezdek el öltözködni és próbálom magamba fojtani a feltörekvő sírást. Az ágyam mellett lévő fiókból kiveszem a 5SOS - os nyakláncomat és felveszem. Megnézzem magam az egész alakos tükörbe és tetszik amit látok. (itt) Ekkor a csengő tölti be az egész házat. Sóhajtva rohanok le, és nyitok ajtót. Egy didergő Zayn áll előttem, aki amint meglát magához szorít.
- Hogy vagy? - kérdezi halkan.
- Jól leszek! - mondom szipogva.
- Az biztos! Még mindig nem tudom elhinni, hogy lefeküdt azzal a kurvával. - távolodik el.
- Én sem, sőt meg sem tudom nézni mert a falhoz vágtam a laptopot. - mondom sóhajtva.
- Komolyan? - kérdezi kuncogva.
- Düh roham! - rántok vállat. - Mindjárt mehetünk csak felveszem a csizmát meg a kabátot. - mondom és cselekszem is. Miután bezárom az ajtót megállok Zayn mellett.
- Akkor hova megyünk? - kérdezem meg.
- Kiengedjük a benned lakozó fájdalmat! Szóval csak gyere! - indul meg.
- Te emlékszel valamire a tegnap estéből? - kérdezem meg.
- Nem sokra. Te? - kérdezi rám nézve.
- Az egész kiesett. És ami rosszabb voltak képek, amit meg sem tudok nézni mivel mind a gépen volt! - mondom sóhajtva.
- Hé! Na búslakodj az miatt a seggfej miatt! - mondja átkarolva.
- Tudod, hogy a legjobb haverodról beszélsz? - kérdezem kuncogva.
- Persze! - mondja nevetve. Ekkor befordulunk egy telepre ami tele van régi kocsikkal. Zaynnel tovább megyünk, majd megállunk a bejáratnál ahonnan egy 30 körüli pasi sétál ki mosolyogva.
- Zayn Malik és Summer Brooks? - kérdezi meg.
- Talált Billy. Akkor van egy kocsi számunkra? - kérdezi Zayn kezet fogva.
- Zayn számodra mindig van kocsi! - mondja mosolyogva.- Te pedig a kocsi helyére képzeld azt a faszkalapot! - mondja rám kacsintva. Zaynnel beljebb sétálunk egy piros tragacshoz, majd Billy a kezünkben két kalapácsot.
- Jó szórakozást! - int majd visszamegy oda ahonnan előjött.
- És most? - kérdezem meg.
- Most? Képzeld oda a faszkalap haveromat és üsd a kocsit! - mondja és betöri a kocsi szél védőjét. Vállat rántva ütök én is a motorháztatőre ami behorpad.
- Ügyes! Na jobb egy picivel?  - kérdezi vigyorogva.
- Várj még egy picit! - mondom izgatottan és még egyet ütök. Majd vigyorogva nézzek Zayn - re. - Sokkal jobb!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Ripityára törtétek a kocsit! - halljuk meg a hátunk mögül Billy hangját.
- De most nézz rá! - mondja Zayn rám mutatva. Érzem, hogy vigyorgok és azt is, hogy nem érzem azt, hogy rám törne a sírás. És azt Zaynnek köszönhettem.
- Látom megjött az élet kedved! Egy képet? - kérdezi előkapva telefonját. Zaynnel beállunk kalapáccsal a kezünkben és kinyújtjuk a nyelvünket.
- Melyikőtöknek kell? - kérdezi mire mindketten felemeljük a kezünket. Miután átküldte be is állítottam háttérképnek.
- A kedvenc képem! - mondom felnézve.
- Nekem is veled! - mondja rám nézve.
- Haza vigyelek titeket? Lassan éjfél és a hó is elkezdett esni! - mondja Billy. Felnézzek az égre ahol tényleg a hópelyhek szállingóznak a földre.
- Igen Billy! És köszönjünk! - mondja Zayn.
- Én is köszönöm mind kettőtöknek! - mond rájuk nézve.
- Ölelés! - kurjantja el magát Billy, mire nevetve ölelem meg Zaynnel együtt. Ezután a kocsijához mentünk amiben hátulra huppantam be. Majd miután hazavittek rögtön besiettem a lakásba. Felrohantam El szobájába, de ő nem volt itt és hiába kiabáltam neki nem válaszolt. Kikerestem a nevét és felhívtam, pár csöngés után fel is vette.
- Igen? - szól bele fáradtan.
- Hol vagy? - kérdezem a lépcsőn lemenve.
- Louis - nál. Most aludt be eddig neki akart menni...- mondja elharapva a mondta végét.
- Hé! Segített Zayn, szóval minden oké! És mit szólnál ha jővőhét szombaton tartanánk egy csajos napot? - kérdezem meg.
- Benne vagyok, de most leletezlek! Viszont holnap mindent elmondasz! - ásít egy nagyot.
- Elmondok mindet! Jó éjt, El! - mondom elköszönve.
- Neked is! - mondja majd kinyomom. Leveszem a kabátom és a csizmám, majd a hűtőből kiveszek egy energia italt és felcammogok a lépcsőn. Ahogy beérek a szobámba a laptopot keressem ami még mindig ugyan ott pihen. Felveszem és lehuppanok vele az ágyra. Felemelem a fedőt, és benyomom a gépet. Izgatottan várom, hogy a fekete képernyő fehérre váltson át, ami meg is történik. Akkor nézzük meg milyen volt a 19. szülinapom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése