Louis Tomlinson"
Nem hiszem el, hogy olyankor törik rám a wc-és mikor szállnánk le. Mindig ez van, és nekem első látogatásom a wc. Már kezd idegesíteni. Ingerülten indulok el egy eldugott helyre, ahol a fiúk már biztos várnak rám, mikor véletlenül fellökök valakit.
- Paraszt! - hallom mérges és lányos hangját. Megfordulok és azt veszem észre, hogy egy nagyon szép leányzót löktem fel.
- Segítek! - nyújtom felé a kezem, amit el is fogadd, majd leporolja magát, és rám emeli a szemét. Hirtelen még a szívverésem is megáll, ahogy a szemébe nézek. Gyönyörű zöldes kék szemei most csak úgy csillognak és a dühtől.
- Akkor is paraszt vagy! - szállok hirtelen vissza a földre.Louis állj le. Eleanor!!
- Oké. Oké. Csak ezt hagyd abba! - mondja egy apró mosoly kíséretében. Waow! Gyönyörű mosolya van! LOUIS!! Állj le!! Eleanor csak rád vár, te meg egy lányról áradozol!
- Na látod! Nem kell úgy leharapni az embert! - kuncogok fel, azon ahogy zöld szemeivel gyorsan méregetni kezdett.
- Bocs, csak nyűgös vagyok. Egész éjszaka utaztam és hát nem volt valami kellemes! - magyarázza meg egy sóhaj kíséretében.
- Honnan jöttél? - kérdezem kíváncsian.
- Miamiből! Viszont, ha megbocsátasz nekem ki kell mennem, mert a taxi óra pereg és már tuti kint áll! - Miamiből... Akkor Ő lenne az a titokzatos lány?
- Rendben, de előtte megtudhatnám a neved? - kérdezem meg gyorsan egy mosolyt eresztve.
- Summer! Most viszont mennem kell! Hello Louis! - köszön el, majd el is rohan. Döbbenten nézek a lány utána, aki ki tudja hol van már. Tudja a nevem, tudja ki vagyok mégis tök normálisan tudott velem beszélgetni, sőt le is parasztozott! És ami különös nagyon jó érzéssel tölt el ez mind! Hogy van valaki, aki ismer és mégis képes velem úgy beszélni, mintha csak egy idegen lennék a számára.
- Haver, gyere már a kocsi mindjárt indul! - fogja meg hirtelen valaki a vállam. Akkorát ugrok, hogy véletlenül hátraesek, így a földön tanyázok el.
- Mi az csak nem megijesztettelek? - nevet fel halkan Liam.
- Láttad te, hogy mekkorát ugrottam/estem? - kérdezem meg, majd felállnék, de a tenyerem valami mást tapint kint. Kicsi alakja miatt gyorsan becsúsztatom a zsebembe, majd felállok mintha mi sem történt volna.
- Miért ijedtél meg? - kérdezi lassan elindulva ki a kocsihoz.
- Tudod, ma úgy bántak velem, mint egy normális emberrel, és sosem találod ki ki volt az! - vigyorodok el.
- Na ki? - emeli rám barna szemeit.
- Találgass! - nevetek fel, majd egy huppanással beülök a kocsiba.
- Végre, hogy ti is itt vagytok. Azt mondták a lányok, hogy nyugodtan menjünk haza és pihenjünk! -mondja Zayn.
- De mi nem haza megyünk! - mondom zavartan.
- Ti nem, de mi ketten Niallerrel igen! - mondja Harry a telefonját böngészve. Biztos a lányt keresi. Annyira elakarom mondani neki a nevét, de majd. Még egy picit várnom kell!
- Na áruld már el ki volt az a lány! - huppan be mellém Liam.
- Milyen lány? - emeli fel Harry a fejét a telefonjából.
- Lou találkozott egy lánnyal, aki "állítólag" tök normálisan viselkedett vele. - mondja Liam egy sóhajtva. - Directioner? - kérdezi meg gyorsan rám nézve.
- Igen! - vigyorodok el Harryt nézve, akinek még a fején is látszik, hogy igen nagyon gondolkozik.
- Directioner és nem kiabálta el magát? Azt a akkor kért valamit esetleg cserébe? - kérdezi Niall óvatosan meglökve.
- Nem kért semmit, csak beszélgetünk! Vagyis véletlenül fellöktem, és leparasztozott ebből indult a beszélgetésünk! - magyarázom még mindig Hazzát nézve. Nem igaz, hogy még nem jött rá.
- Louis azt ne mondd, hogy AZAZ a lány...akibe Hazza szerelmes! - mondja Zayn hátradőlve és kíváncsian rám nézve. Nem csak Hazzának, de még a két mellettem ülő fiúnak is elkerekedik a szeme, mikor hátradőlve és vigyorogva bólogatni kezdek.
- És megtudtad a nevét? - mondja Hazza halkan és rekedtesen.
- Mi van Hazzus cica, csak nem kíváncsi vagy? - kérdezem nevetve.
- Tudod a nevét? - kérdezi Niall.
- Persze, hogy tudom! - mondom tovább szívatva őket.
- És mi az? - kérdezi Zayn ideg betegen.
- Most komolyan lőjem le a poént? - kérdezem meg nagymenőn.
- Ácsi, mit keress Londonba? - kérdezi Liam. - És honnan tudod,hogy ő az?
- Gőzöm sincs, és onnan, hogy a szeme az pont olyan amit Hazza leírt, és Miamiből jött. - mondom rá nézve.
- Mondd már a nevét! - kiáltja el mellettem magam Niall.
- Jól van, Summer! - emelem fel én is a hangomat.
- Milyen....Summer? - kérdezi Harry a név előtt nagyot nyelve.
- Nem tudom, menni-e kellet mert már várta a taxi! - rántok vállat.
- Srácok itt vagyunk a lányoknál! - fordul hátra a sofőrünk.
- Köszönjünk, Thomas. A cuccunkat itt hagyjuk. Majd még beszélünk! - pacsizik le vele Liam, majd kimászik.
- Holnap találkozunk legyetek jók! - mondom Harryvel és Niallel pacsizva majd én is kimászok. Utánam még Zayn jön majd a kocsi is elhajt a hátunk mögül.
- Akkor hogy csináljuk? - kérdezi meg Zayn.
- Én megyek az erkélyen, mert most a szobájában van! - mondja Liam egy erkélyre mutatva.
- Én az ajtón. - mondom simán.
- Akkor enyém a másik erkély. Majd találkozunk bent. - mondja Zayn és már el is tűnt a sötétségben. Jobbra fordítom a fejem és már csak arra ügyelek, hogy egyedül állok London utcáján. Lassan indulok el, és közben szakítok egy rózsa szálat is ami persze, hogy megszúr, és lehet még az ujjaim és véreznek, de most nem tudd érdekelni. Egyet csöngettek, majd elbújok a fal előtt. Az ajtó lassan nyílik majd én elővarázsolom magam. Velem szembe egy csodaszép pizsamában lévő lány áll, hatalmas vigyorral és döbbenettel az arcán, végül a nyakamban csüngve.
- Mondtuk, hogy nem kell! - suttogja a fülembe.
- Te fontosabb vagy mindennél! - húzom magamhoz közelebb mélyen beszippantva az illatát.
- Hiányoztál! - távolodik el.
- Te is nekem! - mondom egy csókot lehelve az ajkaira, amit csak a levegő hiány szakít meg.
- Szeretlek! - ugrik le a földre hirtelen.
- Én is szeretlek! - húzom magamhoz ismét közelebb így mennék be ha fel nem sikítana.
- Aúúúú! - kezd el ugrálni fél lábon.
- Mi a baj? - kérdezem meg aggódva. Lejjebb vezetem a tekintettem és azonnal rájövök. A rózsa! Bele lépett a rózsába. - Nem mondj semmit! - mondom és azonnal visszaveszem a nyakamba. Beviszem a nappaliba és lefektettem a kanapéra. Miután bezártam az ajtót a konyhában lévő első segély után kezdek kutatni ami hamar meg van szerencsére. Végül visszarohanok és le is ápolom az ő sebét is meg az enyémet is.
- Tudod, nem hittem volna hogy te ilyet is tudsz! - fordítja aranyosan a fejét oldalra.
- Hát látod mikre nem vagyunk képesek! -csókolom meg.
- Pe...- kezdene bele de azonnal befogom a száját.
- Ők azt csinálják már amit mi fogunk! - nézek rá kajánul. Elkerekedett szemmel néz rám, majd rögtön meglátom az első lángokat a szemeiben.
- Üdv itthon szex? - kérdezem kaján vigyorral az arcomon.
- Annak is mondhatjuk! - mondja majd ismét megcsókol....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése