2014. október 20., hétfő

9. Summer Brooks

Louis Tomlinson'

De legalább megtaláltam.Viszont már harmadjára esett el miközben találkoztunk. Ez a lány!
- Gyere! Hadd segítsek! - nyújtom oda neki a kezem.
- Miért van az, hogy mindig a kezed kell nyújtanod ha találkozunk? - fogadja le felállva.
- Miért van az, hogy te mindig felesel mikor találkozunk? - kérdezek vissza mosolyogva.
- Mert talán mindig ütközünk! - magyarázza meg.
- Oké. Oké. És mit keresel itt a parkban? - kérdezem meg szét nézve majd újra rá.
- Tudod, épp fotóztam volna! - veszi elő a fényképező gépét.
- Fotózol? - döbbenek le.
- Igen lassan 6 éve. - mondja és lefotóz.
- He, az nem ért! Nem figyeltem! - mondom sértődötten.
- Mégis tök jó lett a kép! - mondja majd elrakja és rám figyel. - És te mit keresel itt? - kérdez vissza.
- Tudod követelek, de elvesztettem valahol a fonalat, de sikerült megtalálnom! - kacsintok rá.
- Pedofil! Na mit akarsz mert még olvasni is akarok! - mondja idegesen.
- Olvasol is? - kérdezem meg.
- Igen. De mondjad már mit szeretnél? - mondja türelmetlenül.
- Csak annyi, hogy miért sírtál mikor kijöttél a suliból? - kérdezem meg egy picivel feljebb emelve a hangerőm. Amire többen felfigyelnek.
- Szerintem nem kellett volna kiabálnod! - néz szét.
- Inkább segíts mert be akarom fejezni veled ezt a beszélgetést. - veszem fel a kapucnim.
- Szerencséd, hogy közelben lakom. - mondja felnevetve majd elindul nélkülem.
- Gyere már! Nem foglak rángatni mert még félreértik én meg ne fogok Ellel összeveszi miattad! -mondja hátrafordulva majd tovább gyalogol. Lassan lépkedek utána, majd a lépcsőházban is végül felérünk a lakásához. Elolvasom a lábtörlőt és jót derülök rajta. Amint belépünk a lakásába és köszöni akarok észreveszem, hogy nincs itt senki.
- A szüleid? - kérdezem meg, de ő csak öltözködni kezd lefelé.
- A szüleim és a húgom Amerikában élnek, szóval ez az egész az enyém. És mivel kint olvastad a lábtörlőm cipőt le! - mondja és begyalogol a nappaliba. Azta, de parancsolgatós. Leveszem a cipőm és utána sietek.
- Szóval miét sírtál mikor kijöttél? - ülök le a kanapéra vele szembe.
- Mert a haverod smárolt a kurvával! - add rá normális választ.
- Arról én is tudok, de mégsem sírtam! - mondom fa pofával.
- Oké! Kíváncsi vagy az igazságra? - kérdezi meg.
- Igen mert sík hülyének lenni nem jó dolog! - emelem fel az ujjam figyelmeztetően.
- Mert TETSZIK a haverod! - emeli ki a második szót, amitől az ajkaim külön válnak.
- Mi? - nyögöm ki.
- Tudod, nem tudom Harry mesélte arról, hogy volt egy "pillanatunk" és azóta én nem tudom kiverni a fejemből. Vele kelek, vele fekszek, vele alszok! - kezdi az ujjain számolni.
- Miért eddig nem "rajongtál" érte? - kérdezem még mindig sokkoltan.
- Megbocsáss, Louis. Gyűlöltelek titeket, és nem azért, mert meddig eljutottak hanem, mert nem csíptelek titeket.. - kezd bele.
- De akkor mit kerestél a koncertünkön? - kelek ki magamból.
- Tudod ez lennék én, a húgom az ellentétem. - mondja őszintén. El sem hiszem, hogy ez a két kamasz tetszik egymásnak mégis egy szót sem váltottak MÉG.
- Értem. De ugye tudod, ha Hazza barátnője akarsz lenni, ami nem könnyű, mesélned kell magadról!-mondom vigyorogva.
- Megbocsáss! - hökken meg. - Barátnője? Hogy én? Legvadabb álmaimba sem lennék a barátnője. Csak tetszik! - mondja elpirulva.
- Inkább mesélj magadról! - vigyorodom el.
- Hát jó. 18 éves vagyok és téli gyerek. - kezd bele, de meg is szakítom.
- Mit foglal magába a téli gyerek?
- Február 14. - mondja undorodva.
- Na, most miért vágsz ilyen képet? A Valentin-napot mindenki szereti! - mondom mosolyogva.
- Kivéve a szinglik. Louis, nem tudod milyen boldogan leülni a TV elé megnézni egy filmet és sírva felállni. És gőzöd sincs arról sem, hogy hány lány akarja Niallt azon a napon megkérni, hogy legyen a férje! Szóval te ne beszélj nekem a Valentin napról! - mondja keményen. Azta.
- Te komolyan nem vagy directioner? - kérdezem meg félve.
- Tiszta vagyok. Inkább 5 Seconds Of Summer. - teszi hozzá.
- Ashtonékat szereted? - döbbenek le.
- Főleg őt. Mikor dobol egyszerűen lenyűgöző, és a hangja! - szinte előttem olvad el a lány, mégis olyan aranyos.
- És mi van akkor ha kimondom, Harry Styles nevét? - kérdezem meg. A lány egy szem pillantás alatt változik remegő és szerelmes lánnyá.
- Remélem örülsz, mert többet ezt nem fogom megismételni! - mondja abbahagyva a remegést.
- És miért nem Amerikában élsz? - mondom mosolyogva. Harryvel úgy összefognak jönni, hogy öröm lesz nézni.
- Mert akkor ekkora hasam lenne! - mutat egy has formát ami elég nagy. - És egy átbaszott hülye picsás agyam. - mondja keményen.
- Nem hiszem! - mondom ellenszegülve, de ő csak vállat rándít.
- Mutass magadról egy kis kori képet! - jut eszembe ki tudja honnan.
- Louis alig ismerlek és 6 óra. - mondja a fali órára pillantva.
- Mennyi? - kerekedik el a szemem.
- Hat! - nevet fel mókásan.
- Szerinted ez vicces? - sértődök meg.
- Jó, sajnálom de tudod milyen vicces fejet vágtál? - kérdezi meg nevetve.
- Cserébe egy képet kérek! Közöset! - mondom hatalmas vigyorral az arcomon. Öröm nézni ahogy mosoly az arcára fagy, és sokkoltan néz rám.
- Na csak egy kép! - veszem elő a telefonom.
- De csak egy és ha valahova fel mered rakni. Louis Tomlinson esküszöm kinyírlak! - mondja idegesen.
- Ígérem nem rakom fel sehova! - mondom majd a lányhoz közelebb megyek és egy mosolyt eresztve csinálok egy közös selfiet!
- Mintha egy igazi modellel lennék! - mondom a képet bámulva.
- Oké, Louis most már tényleg menj! - áll fel pillanatok alatt Summer.
- Érettem, a te házad te szabályaid! - állok fel és kimegyek az előtérbe. Felveszem a cipőm és Summer felé fordulok.
- Viszont a mait meg kell ismételnünk. Tök jó veled beszélgetni! - mondom egy mosoly kíséretében.
- Köszönöm, és amiről most beszélgetünk ugye nem mondod el senkinek? - kérdezi piros arccal.
- Ígérem nem mondom el csak Ashtonnak! Szia Summer! - száguldok ki az ajtón hihetetlen gyorsasággal.
- Louis Tomlinson ha meg mered, én kitekerem a nyakad. - kiabálja a lépcsőházban majd a kuncogása tölti be a szinteket. Imádni való ez a lány mégis mintha valamit titkolna. Hazafelé csak ezen gondolkozok, majd ahogy beérek a lakásba Harry áll elém.
- Sajnálom és tejesen igazad volt ma! De nézd! - nyomja a képembe a tabletet amin Summer van fehérneműben.
- Waow!-nyögöm ki nehezen. - És nekem ezzel a lánnyal van selfiem! - jegyzem meg.
- Hogy mi? - teszi le az arcomból és döbbenten néz rám.
- Ja beszélgettem a "csajoddal" és nézd! - mutatom meg neki a képet.
- Én most kinyírlak! - mondja akadozva majd nekem esik.
- Srácok nyugi, inkább menjetek fel twittere és írjátok be Summer Chloe Brooks! - szalad le Niall. Gyorsan twittere lépek át és döbbenten egyben vigyorogva bámulom a kiírását.

"Ma egy igen kedves, híres popsztárocskával voltam és "ismerkedtünk". Faggatózott. :D Köszönöm ezt a délután és igen. Megismételhetnénk. De ha elmondod nekik akkor csak a holt testeddel fogok dumcsizgatni! ;)"

- Miket árult el? - kérdezi Harry.
- Nem akarok meghalni, szóval most megyek és lefekszem. - teszem el a telefont és elégedett mosollyal sétálok fel és fekszem be az ágyamba. Tényleg jó volt ez a nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése